Forintra váltanák a legalább kilencven napja nem törlesztett adósságokat, majd az összeg egy részét elengednék. Az akcióba beszállna Matolcsy György is a jegybanki devizatartalékkal. 

A Népszabadság szerint már készíti a devizahitelesek megsegítésének következő programját a kormány. A lap úgy tudja, hogy a legalább kilencven napja nem törlesztett adósságokat forintra váltanák, majd egy részét elengednék. A terv végrehajtásába Matolcsy György frissen hivatalba lépett jegybankelnök is beszállna a devizatartalékkal. Közben a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a svájci jegybank segítségével szabadítanák meg a frankhiteleseket az adósságuktól.

Információk szerint amint Varga Mihály átveszi a területgazda Nemzetgazdasági Minisztérium vezetését és összeállítja csapatát (elődje, Matolcsy György ugyanis államtitkárainak jó részét magával viszi a jegybankba), vagyis a tárca újra tárgyaló- és működőképes lesz, a bankok ismét leülnek egyeztetni a kormányzattal. Úgy tudják, a legnehezebb helyzetben lévő adósokon segítenének, vagyis azokon, akik már legalább kilencven napja nem tudják törleszteni a hitelüket – a bank ilyenkor már bármikor felmondhatja a szerződést és elárvereztetheti az ingatlant.

Jelenleg mintegy százezer olyan devizahitel van, melyet több mint három hónapja nem törlesztenek. Az adósok egy részén a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek kell segítenie, ám ez sokak számára nem jelent megoldást. Egyrészt azért, mert a társaság 2014 végéig „mindössze” 25 ezer ingatlan megvásárlását tervezi (bár az ígéretek szerint ez a szám felülről nyitott, tehát szükség esetén a kormány növeli az erre fordítható keretet), másrészt az eszközkezelő, ha tudna, sem segíthetne mindenkinek.

A kezdetben túl szigorú kritériumokon ugyan már többször is lazítottak, sőt a tervek szerint idén tavasszal még szélesebbre nyitják a vészkijáratot (a felajánlható ingatlanok forgalmi értékét Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millióról 20 millióra, míg az egyéb településeken 10 millióról 15 millió forintra emelné a kabinet), ám ha az eszközkezelő túl sok adóson segít, azt Brüsszel a bankszektor konszolidálásaként, tiltott állami támogatásként értelmezné. Így az a több tízezer devizahiteles, aki nem felel meg a szigorú szociális rászorultsági feltételeknek, vagy ingatlana értéke miatt nem tud részt venni a programban, jelenleg legfeljebb abban bízhat, hogy az árverezési kvóta miatt még egy-két évig nem veszíti el az otthonát.

Forintosítás jöhet

Értesülések szerint ezen a több tízezer adóson most a devizahitelek forintosításával próbálna meg segíteni a kormány és a bankok. A pénzintézetek a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, az ebből származó veszteségüket pedig részben leírhatnák a bankadóból. Hasonló program volt már tavaly nyáron is: akkor a bankok az adósság negyedét engedték el, s ha az ügyfél legalább egy gyermeket nevelt és megfelelt az egyéb elvásároknak, kaphatott állami kamattámogatást is új forinthiteléhez, és ezzel a törlesztőrészlete a válság előtti szintre csökkent. Csakhogy a feltételek akkor túl szigorúak voltak, így az arra jogosultak alig 15 százaléka élt a lehetőséggel.

Elképzelhető, hogy a programot a jegybank is segítené devizatartalékával, ahogyan tette azt egy éve a végtörlesztés esetében. Az MNB akkor devizaforrást biztosított a bankok számára, forintjukat euróra váltotta, így a végtörlesztéshez szükséges deviza beszerzése nem járt együtt a forint jelentős leértékelődésével. Hasonlóra most is szükség lehet, így elképzelhető, hogy erre utalt pénteki parlamenti meghallgatásán Matolcsy György, amit az elemzők egy része úgy értelmezett, hogy az elnök a jegybanki tartalékokból forintosítaná a devizahiteleket.

Miközben a kormány és a bankok a devizahitelesek megsegítését tervezi, a bankszövetség és a pénzügyi biztos nem ért szót egymással. Doubravszky György az eredménytelen múlt szerdai egyeztetés után tegnap találkozott volna a bankok képviselőivel, ám ebből semmi nem lett. A bankszövetség azt kérte a biztostól, küldje el a témákat, végül csak egy kérdést kaptak arról, mi a devizaalapú hitel definíciója, amit meg is válaszoltak – írásban.

Matolcsyra vár a piac

Nem kapott iránymutatást a pénzpiac tegnap a jegybanki vezetés szándékairól, a devizatartalékkal kapcsolatos tervekről érkező hírek viszont elbizonytalanították a befektetőket. Nem kedveztek az árfolyamnak a jegybank szervezeti átalakításáról szóló hírek sem.

Mint arról mi is beszámoltunk: Matolcsy György még miniszterként átírta az MNB alapító okiratát, ezzel nagyobb mozgásteret biztosítva magának, már mint újdonsült jegybankelnöknek a személyi kérdésekben, és egyúttal korlátozta az alelnökök jogkörét. Úgy tudják, komoly tisztogatásra készül, akár az állomány harmadát is lecserélnék. Információk szerint az újdonsült elnök tegnap be sem ment hivatalába, eskütétele ma lesz, így a személyi döntéseit is leghamarabb ma közölheti.

A piaci félelmek szerint a szakembergárdából fontos emberek távozhatnak, ami akár rendszerkockázati következményekkel, illetve nem megfelelő szintű szakmai döntésekkel is járhat. Kedd délelőttre a kedvező nemzetközi hangulat és a szárnyaló tőzsdék ellenére a 300-as szint közelébe gyengült a forint az euróval szemben, majd estére erősödött picit. A forintot részben azok a félelmek is gyengítik, hogy a kormány újabb egyoldalú lépésre készül a devizahitelesek érdekében a bankokkal szemben. Matolcsy György jegybankelnök múlt pénteki parlamenti meghallgatásából az elemzők egy része már azt vélte kihallani, hogy a kabinet a devizahitelek forintosítását tervezi, és ennek érdekében hozzányúlna a devizatartalékokhoz is.

A híreket hétfőn tovább erősítette Orbán Viktor és Varga Mihály. A miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy a kormány a lakáshitelesek problémájával foglalkozik első helyen. Varga pedig a fogyasztóvédelmi bizottságban nyilatkozott úgy, hogy a kormány folytatni kívánja azokat a törekvéseket, amelyekkel enyhíteni lehet a devizahitelesek terhein. Amíg nem látható biztosan, milyen új gazdaságpolitikai lépések jöhetnek, addig folytatódhat a bizonytalanság a forint piacán – hívják fel a figyelmet az Erste elemzői.

További bizonytalanságot okozott, hogy a Fidesz vezetői elkezdtek a devizatartalék egy részének rubelre váltásáról beszélni. Rogán Antal február végén ugyanis látogatást tett Moszkvában – erről a Népszava közölt cikket. A Fidesz frakcióvezetője Putyin pártjának egyik vezetőjével, Szergej Zseleznyákkal tárgyalt. Az orosz párt közleménye szerint Rogán azt közölte, hogy a magyar kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy „a kevésbé stabil dollár helyett rubelben halmozzon fel devizatartalékot”.

A Fidesz később közleményben szögezte le, hogy a tárgyaláson egy a két ország között megkötendő rubelalapú swapmegállapodás került szóba, ami könnyítheti a magyar–orosz külkereskedelem kölcsönös finanszírozását. Ám időközben már több vezető politikus is kiállt Rogán mellett. Varga Mihály például a Népszabadság kérdésére, miszerint mit gondol arról, hogy ha Magyarország a devizatartalék egy részét a dollár helyett rubelben halmozza fel, s ez nem jelentene-e problémát egy hirtelen előállt válsághelyzetben, azt válaszolta: „Minél több lábon áll egy ország, annál erősebb, annál stabilabb tud lenni. Ha csak egy valutára helyezzük a hangsúlyt, hibát követünk el.”

Segítene a svájci jegybank is?

A Magyar Nemzet a Népszabadsághoz hasonlóan azt írta szerdai számában, hogy a svájci frank hitelek forintra, esetleg euróra váltása is szerepel az elképzelések között, melyekkel végleges megoldást találna a kormány a devizaadósok problémáira. A lap információi szerint Matolcsy György új jegybankelnök ehhez a lépéshez együttműködne a svájci jegybank elnökével, Thomas Jordannal (képünkön).

A lap úgy tudja, hogy a nemzetgazdasági minisztériumban több adósmentő elképzelés is létezik, ezek között van olyan, amely már korábban felmerült, de végül az asztalfiókban maradt. Szakértőkre hivatkozva a lap azt írta, hogy az is a kormány és a bankok közötti ellentét csökkenésére utalhat, hogy egyelőre nem valósultak meg olyan tervek, amelyek a pénzintézeteknek nem tetszenek, ilyen például az állami betétgyűjtés vagy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása.

A legnehezebb helyzetben lévő adósokon segítenének

Az elmúlt napokban a kormány részéről több nyilatkozat is elhangzott, miszerint folytatnák a devizahitelesek megsegítését. Orbán Viktor miniszterelnök egy hétfői parlamenti válaszában konkrétan azt mondta, hogy "a magyar kormány folytatja azt a politikáját, hogy segítse a devizában eladósodott családokat".

A napilap információi szerint a kormány a következő körben a legnehezebb helyzetben lévő devizaadósokon segítene, azokon, akik 90 napon túli tartozással rendelkeznek a pénzintézetek felé. A lap ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy megközelítőleg 100 ezer ilyen devizaadós van és a bank az ő esetükben felmondhatja a szerződést és elárverezheti az ingatlant. A Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium hamarosan leül a bankokkal egyeztetni a témában.

Ezeken a devizaadósokon jelenleg a Nemzeti Eszközkezelő segítene, de a programba nem fér mindenki bele. Ha pedig a kormány kiszélesíteni még inkább a programot, akkor azt Brüsszel a bankszektor konszolidálásaként, tiltott állami támogatásként értékelné.

A több tízezer problémás devizahitelesen készül most segíteni a kormány és a bankok, a devizahitelek forintosításával. A lap úgy tudja, hogy a devizaadósságot a bankok a jelenlegi árfolyamon váltanák át, majd ennek egy részét elengednék és az ebből származó veszteségüket részben leírhatnák a bankadóból. A 2013-as költségvetésbe 144 milliárd forintnyi bankadót tervezett be a kormány (pénzforgalmi szemléletben) a tavaly teljesült 85 milliárd forint után.

Az OTP helyzete

Az OTP hazai operációjában a deviza alapú jelzáloghitelek állománya az elmúlt negyedévekben jelentősen csökkent, tavaly szeptember végén közel 800 milliárd forintnyi devizás ingatlanhitel-állománnyal rendelkezett a bank. A teljes jelzáloghitel-állomány esetében a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a tavalyi harmadik negyedéves számok alapján 16,9 százalék volt, ezen belül devizás és forintos bontást nem ad meg az OTP, viszont azt tudjuk, hogy a deviza alapú hitelek esetében a késedelmes hitelek aránya jóval magasabb, mint a forinthitelek esetében. Amennyiben azzal számolunk, hogy a teljes állományi késedelmes hitelaránynak csupán fele a forintos (a tavalyi harmadik negyedévben 8,5%), akkor a harmadik negyedéves számok alapján a kormány legújabb terve valamivel több mint 200 milliárd forintnyi állományt érint az OTP-nél.

A jegybank is beszállhat a devizatartalékkal

Az is elképzelhető a napilap szerint, hogy ebbe a programba is beszáll a Magyar Nemzeti Bank, ahogyan tette azt tavaly a végtörlesztés esetén. A jegybank devizaforrást biztosított a kereskedelmi bankoknak, a forintot euróra váltotta, ezzel elkerülhető volt a forint leértékelődése.

A részletek hiányában még kevés következtetést lehet levonni. A tervezet némiképp hasonlít a végtörlesztéskor alkalmazott technikára, hiszen

- ott is diszkonttal lehetett megszabadulni a devizahiteltől,
- a bankok állták a veszteséget,
- a veszteség leírható volt a bankadóból,
- sokan ott is forinthitellel fedezték a kiváltást, így végső soron forintosítás történt.

Amiben különbözik a mostani terv, hogy akkor leginkább a módosabbak jártak jól, most a legrosszabb helyzetben lévők kapnának lehetőséget. A mostani tervben nem egy piacitól eltérő árfolyammal lehet nyerni a devizahiteleseknek, hanem egy egyelőre még bizonytalan mértékű banki elengedéssel. A mostani terv abban is különbözik a végtörlesztéstől, hogy ebben nincs szó a hiteltől való végleges megszabadulástól, csak a forintra váltásról.

Még inkább hasonlít a terv a tavaly nyári akcióhoz, amikor a 90 napon túli késedelmes hiteleket forintosították a bankok 25% diszkont mellett. Figyelmeztető azonban, hogy erre a lehetőségre nagyon gyér volt az érdeklődés, mindössze 55 milliárd forintnyi hitel sorsa dőlt el ebben a formában. Amennyiben a kormány nagyobb hatást kíván elérni, akkor vagy sokkal jelentősebb diszkontot kell alkalmaznia a bankoknak, vagy egyéb paramétereiben kell szélesíteni a programot.