Egy kivételesen jó állapotban fennmaradt gyapjas rinocéroszt vizsgáló kutatók kiderítették, milyen volt Anglia környezete 42 ezer évvel ezelőtt.

Az állat maradványait 2002-ben fedezték fel Staffordshire-ben, más élőlények – többek között bogarak – maradványai mellett. A kutatócsapat eme klímaérzékeny rovarokat használta, hogy kiszámítsa Anglia nyári hőmérséklete 10 Celsius fok körül alakulhatott, míg télen -22 fokra is lesüllyedt. A kutatók eredményeit a Journal of Quaternary Science folyóirat közölte.

A megőrződött gyapjas rinocérosz (Coelodonta antiquitatis) csontvázának felfedezésére egy Whitemoor Haye közeli kőfejtőben került sor. A maradvány Danielle Schreve, a vizsgálat vezetője szerint a legjelentősebb nagy testű emlősfosszília, melyet több mint 100 év elteltével Nagy-Britanniában megtaláltak. „A gyapjasrinocérosz-fogak és –csontok nem számítanak szokatlannak Angliában, ám általában alaposan károsították őket a ragadozók, kifejezetten a foltos hiénák”

A rinocéroszcsontváz mellett a paleontológusok más emlősök – mint mamutok és szarvasok, illetve jó állapotú rovarok – maradványait is feltárták. A brit és holland kutatókat felölelő csapat kielemezte eme fosszíliákat arra utaló nyomokat keresve, milyen környezet uralkodhatott Angliában az élőlények halála idején.

A radiokarbon kormeghatározás során megerősítették, hogy a rinocérosz és a többi élőlény az utolsó jégkorszak középső szakaszán élt. A fennmaradt bogarak és muslicák jelenléte a helyszínen „különösen fontos”, Schreve magyarázata szerint ugyanis „a rovarok nagyon érzékenyek voltak a klímaváltozásra, így közvetlen betekintést engednek az akkoriban uralkodó hőmérsékletekbe.” A vizsgálat szerint a bogármaradványok a mai Ázsiához hasonló rendkívül hideg és kontinentális klíma jelzői. A fosszilizálódott rovarok nagy része ma már nem él Anglia területén, néhányuk csak Szibéria északi részén, és Közép-Ázsia magas fennsíkjain található meg.

Schreve szerint Angliában 42 ezer évvel ezelőtt a klímafeltételek némileg melegebbek voltak, mint a jégkorszak korábbi és kései szakaszán, a nyári hőmérsékletek 8-11 fok körül alakultak, míg a téliek mínusz 16-22 közé estek. Eme korszak alatt Britannia nagyon hasonlított a sarkvidéki tundrára, ahol a füvek és növények nagy testű, legelő állatokat – mint gyapjas mamutokat, szarvasokat, bölényeket és lovakat – tartottak el. A ragadozók között farkasok és hiénák is megtalálhatóak voltak.

A gyapjas rinocérosz maradványainak minősége, valamint a fogakban még ma is megtalálható növényi maradványok azt mutatják, hogy az állat halála után gyorsan eltemetődött. A csapat elemzése azt is mutatja, hogy az állat jó egészségnek örvendett halála időpontjában, nem találtak betegségre vagy ragadozókra utaló nyomot, így véletlenszerű pusztulásra gondolnak. Következtetéseik szerint talán úszóhomokba ragadt, miközben egy víznyerőhely közelében táplálkozott, vagy pedig ártéren rekedt, és megfulladt.

A gyapjas rinocéroszok zömök teste, vastag bundája, rövid farka és füle segített túlélni a hideg, száraz feltételeket. Ez a zömök test vezethetett ugyanakkor kihalásukhoz. Szinte lehetetlenné vált, hogy az állatok megküzdjenek a mély hóval, mely a klíma melegedésével és nedvesebbé válásával érkezett meg.