Kispesten avatták fel szerdán Budapest első, Puskás Ferencet, az Aranycsapat legendás labdarúgóját ábrázoló szobrát. Az alkotás a Kőbánya-Kispest közlekedési csomópontnál lévő bevásárlóközpont főbejáratával szemben található.



"Azon a szomorú 2006 novemberi napon megfogadtuk, hogy méltóképpen őrizzük Puskás emlékét. Azóta is mindent megteszünk, hogy emléke örökké éljen" - utalt köszöntőjében Puskás halálának dátumára Gajda Péter, a főváros XIX. kerületének polgármestere, aki hozzátette, a bronz mellszobor leleplezése előtt már emléktáblát avattak, illetve utcát és iskolát neveztek el az olimpiai bajnok futballistáról Kispesten.

A kerületi elöljáró kifejtette, nem verseny, hogy hol avatják fel az első Puskás-szobrot a fővárosban, de a kispestiek egyetértenek abban, "hol máshol lenne erre megfelelőbb helyszín, mint Kispesten". Gajda ezzel arra utalt, hogy csütörtökön Óbudán avatnak fel egy egészalakos Puskás-szobrot. Hétfőn lesz Puskás Ferenc születésének 86. évfordulója.

"Nagyon szerette a labdát, a játékot, a feleségét és a szabadságot" - emlékezett a Bp. Honvéd egykori saját nevelésű sztárjátékosára Tarnai Richárd, a városrész országgyűlési képviselője, aki örömét fejezte ki, hogy Puskás, ha ilyen formán is, de hazatért szülőhelyére. Kristóf Lajos alkotását Gajda Péter és Tarnai Richárd mellett a magyar válogatott gólrekorderének özvegye leplezte le, aki könnyeivel küszködve annyit mondott, nagyon köszöni a megjelenteknek, hogy idefáradtak a férje emlékének adózni.

Az eseményen részt vett Puskás Ferenc húga, Éva, továbbá Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, illetve megjelentek a kispesti Magyar Futball Akadémia és a Puskás Ferenc általános iskola növendékei is.



A világ egyik legjobb játékosa

Puskás Ferenc (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎.

1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni.

1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el.

Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.