Hannes Swoboda, az európai szocialisták európai parlamenti (EP-)frakciójának vezetője szerint a magyar alaptörvény negyedik, hétfőn elfogadott módosítása ellentétes az Európai Unió alapértékeivel. 

Az európai szocialisták közleményükben hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosítása szerintük megváltoztatja a kormányt ellenőrző fékek és ellensúlyok rendszerét, lényegesen csökkenti az Alkotmánybíróság jogköreit, korlátozza a vallásszabadságot, valamint a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség jogait.

"Mélyen sajnálom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem szívlelte meg a tanácsot, hogy halassza el a szavazást, amíg az Európai Bizottság és az Európa Tanács, a Velencei Bizottság nem készít független elemzést a módosításról. A ma elfogadott módosítás egyenesen szembemegy az Európai Unió alapvető értékeivel" - szögezi le közleményében az osztrák szociáldemokrata politikus.

Swoboda szerint Magyarország nem hagyhatja figyelmen kívül a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia értékét, az abszolút parlamenti többség pedig nem jelent felhatalmazást az alapvető értékeknek és az európai állampolgárok jogainak semmibevételére.

Az osztrák politikus felszólította Áder Jánost, hogy egyelőre ne írja alá a parlament által elfogadott alkotmánymódosítást. Szerinte ez az utolsó esély, hogy a módosításról független értékelés születhessen.
"Máskülönben az uniós intézmények kénytelenek lesznek minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe venni, hogy minden más tagállammal együtt Magyarország is tiszteletben tartsa az alapvető európai értékeket" - zárja közleményét Hannes Swoboda.

A liberálisok azonnali cselekvést sürgetnek

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője a magyar Országgyűlés által megszavazott alkotmánymódosítás nyomán sajtónyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy már ezen a héten, a keddi testületi ülésen kezdje meg a magyar alkotmányos változtatások elemzését. A volt belga miniszterelnök szerint az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján az ügyet fel kell vetni Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. Verhofstadt felszólította Áder János magyar köztársasági elnököt, hogy az alkotmánymódosítást ne írja alá, hanem küldje azt meg az Alkotmánybírósághoz, amelynek alaposan elemeznie kell a dokumentumot.

"Itt az ideje, hogy végre annak tekintsük az Orbán-rezsimet, ami valójában - olyan kormányzatnak, amely a többség akaratát rákényszeríti a kisebbségre, és ekként az Európai Unió értékei ellenében cselekszik" - fogalmazott sajtónyilatkozatában a liberális vezető. Kitért arra is, hogy Orbán Viktort "sokszor figyelmeztették, hogy nem szabad megsértenie vagy figyelmen kívül hagynia annak az uniónak az értékeit, amelyhez csatlakozott". A kormányfő ismételten esélyt kapott a változtatásra, de ahelyett, hogy kompromisszumot keresett volna, a konfrontációt választotta - tette hozzá az EP liberális frakciójának vezetője.

A német szociáldemokraták állásfoglalása

Kétharmados parlamenti többségével a saját javára módosítja az alkotmányt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár európai parlamenti (EP) párttársa - vélekedett hétfői közleményében Axel Schäfer, a német parlament (Bundestag) szociáldemokrata (SDP) frakciójának elnökhelyettese.

A magyar alaptörvény módosításainak elfogadásával a Fidesz képviselői egy újabb lépést tesznek a társadalom és az állam mélyreható átépítésének irányába. A demokrácia ezáltal tartósan sérül, a jogállamiság megkérdőjeleződik - értékelte Schäfer. A német politikus szerint Orbán a "fékek és egyensúlyok" elleni politikájával nemcsak hazájának árt, hanem az Európai Uniónak is.

Angela Merkel részéről nem hangzott el egyértelmű bírálat párttársaival szemben - mutatott rá a szociáldemokrata képviselő. Reakció nélkül marad az, hogy Orbán Viktor vagy Silvio Berlusconi (volt olasz kormányfő) figyelmen kívül hagyja a demokratikus gyakorlatot. Ezért a német kancellárnak kedden, amikor fogadja Áder János magyar államfőt, világosan értésre kell adnia, hogy az alkotmánymódosítás az EU értékei és elvei ellen irányul - tette hozzá Schäfer.

Martin Schulz sajnálkozik az alkotmánymódosítás elfogadása miatt

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke hétfőn sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon.

Közleményében az EP német szociáldemokrata elnöke emlékeztetett arra, hogy előzőleg azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, a parlamenti szavazás előtt kérje ki az Európa Tanács égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület véleményét. Csalódottnak mondta magát amiatt, hogy ez nem történt meg.

"Nem én vagyok az egyetlen, akit aggaszt ez az alkotmányos változtatás, és annak lehetséges negatív hatása a jogállamiságra, az alapvető jogok tiszteletben tartására" - jegyezte meg Schulz. Hangsúlyozta, hogy az ügy részletes elemzését várja az Európa Tanácstól és az Európai Bizottságtól.

"Az Európai Unió valamennyi tagállamának tartania kell magát az európai joghoz és normákhoz. Ezt ígérte meg Orbán miniszterelnök tavaly az Európai Parlamentnek" - írta Martin Schulz, hozzátéve: ezt az ígéretet a magyar kormányfő múlt pénteki levelében megismételte.

Európai Zöldek: újabb visszalépés a demokrácia szempontjából

Az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának társelnöke szerint a magyar Országgyűlés által hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás újabb visszalépést jelent a demokrácia szempontjából.

A német Rebecca Harms, a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (angol rövidítéssel: EFA) nevű politikai csoportosulás közös EP-frakciójának társelnöke nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a módosítás "aláássa a független Alkotmánybíróság szerepét" és a kisebbségek jogait.

"Zavaró déjá vu érzésünk van, amint ismét antidemokratikus törvényeket fogadnak el, és az Orbán vezette kormány figyelmen kívül hagyja a nemzetközi emberi jogi testületek által hangoztatott aggodalmakat" - olvasható Harms közleményében.

Rui Tavares portugál zöldpárti politikus, aki az EP szabadságjogi szakbizottságában a magyarországi jogállamiság állapotáról szóló jelentés elkészítésével megbízott munkacsoport vezetője, úgy fogalmazott: az elfogadott alkotmánymódosítások a jelek szerint aláássák az Alkotmánybíróság jogkörét és az alapvető jogokat. Ha bebizonyosodna, hogy ez így van, akkor szerinte az EU és intézményei "kénytelenek lennének újra nyitni bizonyos kérdések értékelését Magyarországon".

Az EB és az ET aggodalmának ad hangot

A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében.

Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt. A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról.

A bizottság és az ET főtitkára ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken írott levelében arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és törvényhozás elkötelezett az európai normák és jogszabályok mellett, éppen ezért arra számítanak, hogy a magyar hatóságok kapcsolatba lépnek majd az európai intézményekkel annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a módosított alaptörvény minden olyan pontját, amelyek európai értékekkel és jogszabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán aggályok fogalmazódtak meg.

Martonyi János külügyminiszter hétfőn, pár órával korábban szintén Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nyitott a párbeszédre, emellett felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról. Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője a nap folyamán korábban világossá tette, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy érvényt szerezzen az uniós jognak.