Ha Isten színe előtt fáradozunk, nagyobb felelősséggel teljesítjük földi életünk feladatait. Szilárdabb bizalommal vállaljuk a nehézségeket is, mert nem csak pillanatnyi, anyagi eredményekre várunk - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén. 

Erdő Péter úgy fogalmazott: "Földi életünk minden igyekezete, a szegények, betegek, szomorúak, foglyok és szenvedők iránti segítő szeretetünk, minden jól végzett munkánk az üdvösség eszközévé válik. Olyan jelentőséget kap, amely túlmutat földi életünk határain."

Beszédében a bíboros arra kérte a hívőket, hogy húsvét történetét, a feltámadás örömhírét beszéljék el otthon is, adják át a gyermekeiknek, a felnövekvő nemzedéknek, "mert ez hitünk és életünk, közösségünk és azonosságunk legmélyebb titka és legszilárdabb alapja".

Azt mondta: egész életünket kölcsönbe kaptuk Istentől, aki a keresztfán "az ellenünk szóló adóslevelet eltörölte", megbocsátotta bűneinket. Nem átütemezte az érte járó büntetést, hiszen bűneinket a magunk erejéből teljesen jóvá nem tehetjük. Sohasem mondhatjuk azt, hogy megadtunk mindent, amivel Istennek tartozunk - hangsúlyozta a bíboros.

Szólt arról is, hogy a húsvét az isteni irgalmasság nagy ünnepe, azé a feltámadásé, mely a jövő reményét hozza. Ezt az örömet, ezt a reményt adjuk tovább, nem a szomorúságé, hanem az örömé az utolsó szó - zárta szentmiséjét a bíboros.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; a keresztény világ húsvét vasárnapján Krisztus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.

Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.

Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.