Elég nagy a zavarodottság a könyvelők, a bérszámfejtők körében amiatt, hogy január 1-jétől új szabályok léptek életbe a szabadságon lévő dolgozókat megillető távolléti díj kiszámítására. 

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy Magyarországon kötelező a fizetett szabadság, ezt részben uniós irányelv, részben nemzetközi jogi norma írja elő. Nem azzal van az alapvető probléma, hogy annak ideje alatt miként számolja ki a munkaadó a távolléti díjat, hanem azzal, hogy, bár mindkét fél érdeke lenne, ám az emberek nem tudnak elmenni szabadságra, féltik ugyanis a munkahelyüket – mondta csütörtökön Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Hozzátette: a visszaélések megelőzése végett rengeteg a hatósági ellenőrzés, a szűréssel azonban az a probléma, hogy a dokumentálás papíralapú, vagyis ha a kartonon ott áll, hogy a dolgozó szabadságon volt, ő pedig nem állítja ennek ellentétét, akkor nem tud mit tenni a hivatalos szerv.

A szabadságszámítás megváltoztatására azért volt szükség, hogy könnyítsenek a munkaadók dolgán , és „egy kockás papíron ki lehessen számolni a távolléti díjat”. A régi szabály szerint azt csak bérszámfejtő programokkal lehetett megoldani – hangsúlyozta Kardkovács Kolos.

Szabadságszámítás menete

Az új munka törvénykönyve egyes rendelkezései idén január 1-jétől léptek hatályba: ilyen a szabadságra, a távolléti díjra és a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre vonatkozó rendelkezés. Tavaly a szabadság ideje alatt ugyanúgy távolléti díj járt a munkavállalónak, mint 2013-tól. Ezt úgy számolták ki, hogy megállapították a dolgozó egyhavi távolléti díját, amelyet elosztottak az adott hónap munkanapjainak számával, és így kijött az egy napra jutó távolléti díj – magyarázta Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.

Hozzáfűzte: az új szabályozás szerint az egy napra jutó összeget úgy kapjuk meg, hogy a dolgozó havi alapbérét elosztják a 174-es osztószámmal, így kijön az egy órára jutó személyi alapbér. Egy átlagos, teljes munkaidős dolgozó esetében ezt beszorozzák nyolccal, és kialakul egy fix szám – részletezte. Az új szabályozás egyik erénye, hogy ha a munkavállaló elmegy szabadságra, ám azon a napon járna neki például műszakpótlék, akkor azt is megkapja a távolléti díj mellett – húzta alá Máriás Attila.

Módosítás jöhet

Az utóbbi időben sok panasz merült fel azzal kapcsolatban, hogy a kevesebb napból álló hónapokban kevésbé éri meg szabadságra mennie a dolgozóknak. Kardkovács Kolos erre rátérve kifejtette: olyan módszertani váltás következett be, amelynek értelmében a távolléti díj január 1-jétől hatályos szabályozása nem a havi munkanapok számát veszi figyelembe, hanem kiegyenlíti a hónapok közötti különbséget. Mivel a napok a hónapokban nem egységesek, így a távolléti díj ettől is függ. A tárca a korrigálás végett egyeztetésekbe kezdett a szakszervezetekkel és a szakértőkkel, a kodifikációs folyamat tart, amint lezajlik, a parlament elé kerül az ügy – csillapította a kedélyeket a helyettes államtitkár.

Megegyezés született a távolléti díj számításáról

Megegyezés született a távolléti díj számításáról, a hatályos szabályok hamarosan úgy változnak, hogy a kifizetett munkabér független legyen a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága szerdai ülésén áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása - írja az NGM.

Az NGM tájékoztatója elismeri, hogy a havibéres munkavállalók bére alapvetően két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapokra járó arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból. Ez utóbbit 2013. január 1-től egy 174-es osztószám figyelembevételével kell meghatározni. Az útmutató is rámutat, hogy ebből következően az is előfordulhat, hogy szabadság esetén a munkabér nem éri el a munkaszerződésben megállapított alapbért – írta közleményében a BDO.

Az útmutatóban szerepel egy felhívás, mely szerint abban az esetben, ha a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege, akkor az alapbért ki kell egészíteni a minimálbér összegére.

Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója szerint a fenti eljárásra az útmutatóban szereplő felhívás ellenére sem kötelező. „Az NGM megsérti a jogbiztonság elvét, amikor módszertani útmutatókban látens kötelezettségeket állapít meg a munkáltatók részére. Bár mindenképpen etikus, ha egy munkáltató az összeget kiegészíti a minimálbér szintjére, de ennek elmulasztásával semmilyen jogszabályt nem sért” – mondta a szakértő. Hozzátette, a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló jogszabályhelyek kizárólag az alapbér megállapítására vonatkoznak, vagyis arra, hogy a munkaszerződésben megállapított alapbér ennél kevesebb nem lehet.

Mi az a távolléti díj?

A távolléti díj akkor jár, ha valamilyen, a Munka Törvénykönyvében rögzített ok miatt nem tudunk munkát végezni. A törvény szerint nem kötelező a munkavégzés, amíg állampolgári kötelezettségeinket teljesítjük, például tanúként bírósági tárgyaláson kell megjelennünk. A távollét miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár abban az esetben, ha a munkavállaló kötelezettségének munkaidőn kívül nem tehetett eleget.

A kötelező orvosi vizsgálat – ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is – teljes időtartamára és a kötelező tüdőszűrésen való részvétel idejére is távolléti díj jár. Szintén mentesülünk a munkavégzés alól a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, ha a véradása a munkahelyen kívül van, akkor legalább négy órára.

A rendes szabadságon túl egyéb munkaidő-kedvezmény is jár a munkavállalóknak, így gyermekvállaláskor 24 hét szülési szabadság, ezt követően a gyermek gondozására igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, emellett az anyának úgynevezett szoptatási munkaidő-kedvezmény is jár. A gyermek születése után az apa 5 munkanapig kaphat távolléti díjat.

Ha a családban van ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó, a munkáltató köteles dolgozója számára fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. A fizetés nélküli szabadság alatt a gondozást a munkavállalónak személyesen kell ellátnia.

Ha a munkavállaló magánerőből saját lakást épít, akkor ehhez szintén igényelhet fizetés nélküli szabadságot, maximum egyévi időtartamra, melyet a munkáltató köteles biztosítani. A fizetés nélküli szabadság egybefüggően és részletekben is kiadható.

A felsoroltakon túl a munkaszüneti napokon és a szabadság idején, illetve a munkavégzés alóli felmentés időtartama alatt a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, erre a kiesett időre távolléti díj illeti meg. Közeli hozzátartozó elvesztésekor legalább két munkanapra szintén jár a távolléti díj.

A felsoroltakon túl a munkaadó is engedélyezheti a távolmaradást, ilyenkor közösen állapodnak meg arról, hogy jár-e távolléti díj vagy sem. Ha a munkavégzést a körülmények akadályozzák, az emiatt kiesett munkaidőre személyi alapbér illeti meg a munkavállalót.