Horvátországban az utóbbi ötven évben közel 10 évvel emelkedett a lakosság átlagéletkora - közölte a zágrábi média az állami statisztikai hivatal (DZS) által pénteken közzétett 2011-es népszámlálási adatokra hivatkozva.
MTI - Míg 1961-ben 32,5 év volt a horvát népesség átlagéletkora, 2011-re ez a szám 41,7-re emelkedett. Eszerint a horvátországi a legöregebb európai társadalmak közé sorolható. A társadalom elöregedését jelzi az is, hogy a 65 év felettiek száma most először meghaladta a 14 év alattiakét. A mintegy 4,3 milliós ország teljes népességén belül a 65 év felettiek részaránya 17,7 százalék, a 14 év alattiaké pedig 15,2 százalék.
Ezzel egy időben a horvát népesség összlétszáma is évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat. Egyes előrejelzések szerint 40 év múlva fél millióval csappan meg Horvátország lakossága.
A legfrissebb munkaerőpiaci felmérések azt mutatják, hogy az adriai országban egy nyugdíjasra 1,18 munkavállaló jut. Rekordokat döntöget ugyanakkor a munkanélküliségi ráta is, amely majdnem 22 százalékos. Tovább rontja a helyzetet, hogy az állástalanok egyharmada fiatalkorú, ezért egyre több fiatal külföldre távozik.
Horvát demográfusok már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a népességvesztésnek és a társadalom elöregedésének a problémájára, hosszú távú, parlamenti ciklusokon átívelő népesedési politikát szorgalmazva.
A skandináv államok példája bizonyítja, hogy az öregedési trend megfordítható - mondta Andjelko Akrap, a zágrábi közgazdasági kar demográfia tanszékének vezetője az MTI-nek nemrég adott egyik interjúban. Franciaország is erős népesedéspolitikát kezdett alkalmazni, miután szembesült a problémával - tette hozzá a professzor.
Sikeres, hosszú távú népesedéspolitikát azonban csak az adott társadalom valamennyi politikai és társadalmi szereplőjének egyetértésével lehet kialakítani - fejtette ki a professzor. Mivel rövid távon, egy kormány mandátuma alatt az eredmények még nem mutatkoznak meg, a mindenkori politikai elitek nem is igazán törekednek a probléma megoldására - magyarázta a szakember.
Horvátországban e témáról az utóbbi időben egyre többször és egyre több helyen - szakmai, társadalmi fórumokon, a médiában - esik szó. Egyes szakértők szerint az államnak 10 ezer eurós támogatással kellene ösztönözni a gyermekvállalást, több bölcsödét, óvodát kellene építeni, és pozitívan kellene diszkriminálni a gyermeket nevelő nőket.
Sokan a célzott bevándorlást is hasznosnak tartanák, e táboron belül is megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy kiket, honnan és milyen létszámban fogadjon be Horvátország. Szakemberek szerint egy másik kultúrkörből érkező nagyobb népcsoport ugyanis nehezen integrálható, annak saját intézményrendszert is biztosítani kell, ez pedig ismét többletterheket ró a befogadó társadalomra.
MTI - Míg 1961-ben 32,5 év volt a horvát népesség átlagéletkora, 2011-re ez a szám 41,7-re emelkedett. Eszerint a horvátországi a legöregebb európai társadalmak közé sorolható. A társadalom elöregedését jelzi az is, hogy a 65 év felettiek száma most először meghaladta a 14 év alattiakét. A mintegy 4,3 milliós ország teljes népességén belül a 65 év felettiek részaránya 17,7 százalék, a 14 év alattiaké pedig 15,2 százalék.
Ezzel egy időben a horvát népesség összlétszáma is évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat. Egyes előrejelzések szerint 40 év múlva fél millióval csappan meg Horvátország lakossága.
A legfrissebb munkaerőpiaci felmérések azt mutatják, hogy az adriai országban egy nyugdíjasra 1,18 munkavállaló jut. Rekordokat döntöget ugyanakkor a munkanélküliségi ráta is, amely majdnem 22 százalékos. Tovább rontja a helyzetet, hogy az állástalanok egyharmada fiatalkorú, ezért egyre több fiatal külföldre távozik.
Horvát demográfusok már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a népességvesztésnek és a társadalom elöregedésének a problémájára, hosszú távú, parlamenti ciklusokon átívelő népesedési politikát szorgalmazva.
A skandináv államok példája bizonyítja, hogy az öregedési trend megfordítható - mondta Andjelko Akrap, a zágrábi közgazdasági kar demográfia tanszékének vezetője az MTI-nek nemrég adott egyik interjúban. Franciaország is erős népesedéspolitikát kezdett alkalmazni, miután szembesült a problémával - tette hozzá a professzor.
Sikeres, hosszú távú népesedéspolitikát azonban csak az adott társadalom valamennyi politikai és társadalmi szereplőjének egyetértésével lehet kialakítani - fejtette ki a professzor. Mivel rövid távon, egy kormány mandátuma alatt az eredmények még nem mutatkoznak meg, a mindenkori politikai elitek nem is igazán törekednek a probléma megoldására - magyarázta a szakember.
Horvátországban e témáról az utóbbi időben egyre többször és egyre több helyen - szakmai, társadalmi fórumokon, a médiában - esik szó. Egyes szakértők szerint az államnak 10 ezer eurós támogatással kellene ösztönözni a gyermekvállalást, több bölcsödét, óvodát kellene építeni, és pozitívan kellene diszkriminálni a gyermeket nevelő nőket.
Sokan a célzott bevándorlást is hasznosnak tartanák, e táboron belül is megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy kiket, honnan és milyen létszámban fogadjon be Horvátország. Szakemberek szerint egy másik kultúrkörből érkező nagyobb népcsoport ugyanis nehezen integrálható, annak saját intézményrendszert is biztosítani kell, ez pedig ismét többletterheket ró a befogadó társadalomra.
0 Megjegyzések