Mind kevésbé valószínű ugyan, hogy Cipruson megadóztatják a betéteket (egy egyszeri illetékkel), illetve a társasági adókulcsot emelik, ám akinek ott van érdekeltsége, biztosan nagyokat "nyel" a módosítások hatályba léptéig vagy azok elvetéséig. Ha egy cégvezetés csak az adótervezés miatt van Cipruson, valószínűleg el fogja hagyni a szigetet. 

A ciprusi betétadóztatás elsősorban a helyi lakosságot érintheti, nyilván ezért próbál most a kabinet a kisebb összegek után jóval alacsonyabb adót megállapítani, s a magasabb értékek után a bejelentettnél is magasabbat. A betétek 43 százaléka belföldi, 21 százaléka nem eurózónás államhoz kötődik, s csak kevesebb mint öt százaléka eurózónabeli.

Korántsem biztos azonban, hogy azokat fogja jelentősen "megütni" az adó, akik Cipruson működtetik offshore cégeiket vagy egyéb adózási struktúrájukat. Cipruson ugyanis nem kötelező ott vezetett pénzforgalmi bankszámlát nyitni. Egy cégalapítást követően akár egy ausztriai számlát is meg lehet adni. Ebben az esetben pedig értelemszerűen nem vonatkozik az itt elhelyezett pénzre az adó. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy egyre nehezebb egy ciprusi alapítású cégnek számlát nyitnia más tagállamban a pénzmosás elleni küzdelem miatt. Cipruson ennél sokkal könnyebb dolga van a cég képviselőinek. Ennek persze most meg is lesz az ára.

Jóllehet a hír derült égből villámcsapásként hatott, az elmúlt hetekben mégis jelentős mennyiségű pénz hagyta el az országot. Azt nyilván nem lehetett tudni, hogy pontosan mi fog történni − mint ahogyan most sem lehet −, de benne volt a levegőben valamilyen kellemetlen változás. Hasonló volt a helyzet Magyarországon például a pénzügyi tranzakciós illeték bejelentésekor is.

A társasági adó kulcsának emelése nem azonnal fogja éreztetni a hatását. A most tízszázalékos kulcs 12,5 százalékra emelése nem tűnik hatalmasnak, ám lehet, hogy ez is elég a jelentősebb változások megindulásához. Ennél az adókulcsnál van kisebb az unióban, adott struktúrákban ennél jóval alacsonyabb terheléssel is meg lehet úszni. Akár Magyarországon is, ahol a jogdíjstruktúrák után csak öt százalék adót kell fizetni. Hasonló érhető el akár Hollandiában, Liechtensteinben vagy Luxemburgban.

Egyéb tényezők is szólnak azonban Ciprus mellett az adókulcsot leszámítva, így a minimális adminisztráció, az enyhe adóhatósági ellenőrzés, az engedékeny szabályozás összességében még vonzóvá tehetik az országot. Vagyis ha egy cégvezetés csak az adótervezés miatt van Cipruson, valószínűleg el fogja hagyni a szigetet, ám ha egyéb érvek is szólnak mellette, akkor továbbra is vonzó maradhat.

Arra azért számítani lehet, hogy egy adóemelés hatására megindul az elvándorlás. Ez megtörténhet végelszámolással, vagyis strike off-fal, de akár határon átnyúló egyesüléssel is. Utóbbi esetben a cég működik tovább, csak épp egy megfelelőbb helyen. Az, hogy végül hány cég tűnik el ilyen vagy olyan módon, nagyjából jövőre derülhet ki, ezek az ügyek ugyanis nem tudhatók le pillanatok alatt − amellett, hogy alaposan meg is kell fontolni a lépést.

Ha tömegesen hagyják el Ciprust a cégek, s a jövőben már nem lesz annyira vonzó célpont, az komolyan megütheti a gazdaságot. Mivel Ciprus gazdasága még Magyarországénál is sérülékenyebb − jelentősebb ipar híján −, komoly hatása lehet, ha ezek a cégstruktúrák eltűnnek. Nemcsak azért, mert a költségvetés így kevesebb adóbevételhez jut, hanem azért is, mert a cégalapításra és -működtetésre egy teljes szolgáltatói szektor épült ki a szigeten, amelyre így nem lesz szükség. S kérdés, van-e annyira látványos a köves tengerpart, hogy a turizmus megmentse Aphrodité szigetét. Ennek következtében pedig jelentősen átalakulhat az adórendszer is, jobban hasonítva a kontinentális modellekhez.