Állításuk szerint a javaslat által megoldható a deviza vagy devizaalapon történt jelzálog hitelek (lakás vagy szabad felhasználás), a gépjármű hitelek, a vállalkozók és akár az önkormányzatok hiteleinek törlesztő részlet emelkedésének jelentős mértékű, a jelenlegihez képest 25-35 %-os csökkentése. 

A hétvégén az Antibank Szövetség olyan megoldási javaslatot juttatott el a Parlamenthez és a gazdasági miniszterhez, amely állításuk szerint képes kombinált megoldással hosszú távra a devizaalapú hitelek mögé igen alacsony forrásköltséggel valós devizafedezetet teremteni. A javaslat lényege, hogy két új állami szereplő közbeiktatásával olyan módon teremt forrást EUR-ban és CHF-ben, hogy a fedezetül szolgáló zálogjogok magyar kézben maradnak.

Költségvetési kiadással nem jár, nem „megmenteni” kívánja a hitelfelvevőket. A javaslat megvalósítása esetén megvalósulhat a tényleges törlesztő részletek 25-35 %-os csökkenése, mivel az árfolyamok növekedését a kamatok jelentős csökkenése részben kompenzálja.Hogyan? Ez a javaslat lényege. A javaslat közvetlenül megoldást jelent arra a több ezer-milliárd forint hitelállománnyal rendelkező deviza (alapú) hitelfelvevőknek és jelentős fogyasztói fizetőképességet szabadít fel.

A javaslat nem zárja, a megvalósítás pedig nem zárhatja ki, hogy a magyarországi kereskedelmi bankrendszer elmúlt években folytatott erősen támadható, több elemében tisztességtelen üzletpolitikája miatt indokolatlan többlet-terheket elvszenvedő hitelfelvevőket kártalanítás illesse. Az alapelv egyszerű, de csak állami szerepvállalással alakítható ki. Fontos, hogy semmilyen költségvetési forrást nem igényel.

Az alapelv:

A meglévő, első osztályú hitelfelvevők –akik a duplájára emelkedett törlesztő részletüket is fizetni tudják- (több ezer MRD FT hitelállomány) hitelei mögé valós devizafedezetet kell biztosítani az EKB és a Svájci Nemzeti Bank közreműködésével úgy, hogy a tényleges kockázatot egy állami bankként létrehozott és működő Állami Pénzeszközkezelő és a Magyar Állam állami garanciával viselné akként, hogy az állami garancia mellé még egy,a hitelfelvevő magánszemélyek által kötelezően (egy nemzeti devizahitel biztosítónál) megkötött biztosítás is járulna. Mindez annak érdekében, hogy a fizetendő THM elfogadható mértékűre, a nemzetközi gyakorlatban a jelzáloghitelekre jellemző 3-3,5%-ra csökkenjenek.

Ez önmagában is elegendő lehet arra, hogy az árfolyam-változásból és a jelenlegi indokolatlan kamatemelésekből származó, duplájára növekedett törlesztő részletek elfogadható mértékűre csökkenjenek. Számítások szerint az alacsony kamatokkal számított új törlesztő részletek még a jelenlegi CHF árfolyam esetén (160-Ft/Chf-hez képest 50%-növekmény) is csupán az eredeti törlesztő-részletekhez képest mindössze 15-25 % törlesztési növekményt jelentenének. (a hitelek árazásában általánosan alkalmazott annuitás-számítás miatt van ez így) (Ez a rendszerrel ad abszurdum az árfolyamgát rendszere, - amely költségvetési pénzeket igényel- jelentős mértékben kiváltható lenne.)

Ennek érdekében javasolják:

1.) egy, a devizahitelek kezelésére egy, a kereskedelmi bankoktól különálló pénzintézet,
az Állami Pénzeszközkezelő létrehozását
valamint az

2.) Állami Devizahitel Biztosító létrehozását

A továbbiakban:

- Az Állami Pénzeszközkezelő bankként működve a Magyar Nemzeti Bankkal és Magyarország kormányával közösen tárgyalásokat kezdeményez a több ezermilliárd Forintos első osztályú hitelhez szükséges hosszú távú valódi devizaforrás megteremtéséről-biztosításáról. Ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a Svájci Nemzeti Bankkal és az Európai Központi Bankkal, ill olyan nemzetközi bankkonzorciummal, amely érdekelt egy óriási méretű, de első osztályú hitelállomány közvetett finanszírozásában.

- A tárgyalásokon megállapodik ezen intézményekkel a devizaadóssághoz korrekt kamatokkal, tehát NEM PIACI ALAPON (!) (kb. Libor+1,5%, ) történő hosszú távú finanszírozásáról.

- Az Állami Pénzeszközkezelő működését alacsony, konszolidált (1-1,5% kamatréssel) biztosítja a hiteleseknek

- A kereskedelmi bankok kötelesek átadni ezen adósok hitelállományát az Állami Pénzeszközkezelőnek.

- Az Állami Pénzeszközkezelő az adósok jelenlegi törlesztő képességének elfogadja azt az alapelvet, hogy „ az az adós, aki a jelenlegi szinten képes törleszteni az adósságát, az képes a 25-35 %-al csökkenő részletek törlesztésére is”

- Ez a szabály azért rendkívül fontos, mert nagyon sok adós a jelenlegi hitelfelvételi szabályoknak egész egyszerűen nem tudna megfelelni. Sok adós a végtörlesztési időszakban többek között ezért sem volt képes Ft-hitellel kiváltani a végtörlesztés által kívánt összeget.

A rendszer jellemzői:

- A magyar adós nem közvetlenül a külföldi pénzintézettel van kapcsolatban, így a jelzálog-jogokat az Állami Pénzeszközkezelő veszi át az eddig a hitelt kezelő kereskedelmi bankoktól.

- Az így képződő alacsony mértékű kamatrés közvetlenül a Magyar Államhoz folyna be, előre számíthatóan!

A Hitelezők vonatkozásában:

- Korrekt kamatokkal átszámolva a hiteleket (max 3-3,5% jöhet ki hitelbiztosítással együtt) megfizethető törlesztő részletek keletkeznének

- Minden adósnak a hitelre minimális mértékű hitelbiztosítást kell kötnie az Állami Devizahitel Biztosítónál, ez jelentős mértékben hozzájárul az Állami kezességvállalás kockázatának mérsékléséhez.

- Mivel nem közvetlenül a bankközi piacról történne a hitelfelvétel, nem jelentkeznének a rövid távú finanszírozásra jellemző kockázati (pl.CDS) felárak.

Ki teremtené meg az ehhez szükséges infrastruktúrát, ki viselné ennek költségeit? Véleményük szerint nem kell külön megteremteni az infrastruktúrát, mert az jelenleg is megvan, méghozzá a hiteleket eredetileg folyósító kereskedelmi bankoknál. Ugyanis az egész rendszer ELSZÁMOLÓ KÖZPONTKÉNT MŰKÖDNE úgy, hogy a kereskedelmi bankokat kötelezni kell a működtetésére. Természetesen nem ingyen, hanem a most is felszámított kezelési költségükért , amelyet azonban 0,5 %-ban maximalizálni javaslok. Igaz, ebben az esetben a bankok a rendszer működtetésén „csupán” korrekt módon keresnének, de nem termelnének indokolatlan extra-profitot, ahogy most teszik.

Ez a rendszer zárt, egyetlen elemében, még a Bankok esetében sem veszteséges, tehát működőképes. A javaslat készítői bíznak benne, hogy ez a javaslat képes hozzájárulni ahhoz, hogy a törlesztő részletek csökkenéséből felszabaduló összegek a gazdaságban, mint fizetőképes kereslet megjelenjenek ezzel elősegítve a gazdasági növekedést és az ÁFA bevételeken keresztül hozzájáruljanak a költségvetés pozíciójának további javulásához. (százmilliárd Forintos nagyságrendeket képvisel csupán a várható ÁFA-bevétel többlet…)

Hoppál András
Az Antibank-Szövetség alapítója
www.antibank.hu