Egybehangzó vasárnapi brit sajtóértesülések szerint öngyilkosságot követhetett el Borisz Berezovszkij orosz oligarcha, akit előző nap találtak holtan dél-angliai házában.
(MTI) - A rendőrség hivatalosan csak annyit közölt, hogy a halálesetre egyelőre "nincs magyarázat".
Több vasárnapi brit lap is azt írta azonban meg nem nevezett forrásokat idézve, hogy a 2000-ben Angliába emigrált orosz pénzembert ascoti házának fürdőszobájában, a kádban találta holtan testőre. A sajtónak nyilatkozó források szerint nem kizárható az öngyilkosság, tekintettel arra, hogy Berezovszkij súlyos depresszióval küszködött, amióta tavaly elvesztette többmilliárd fontos kártérítési perét egy másik orosz nagybefektetővel, Roman Abramoviccsal szemben.
Berezovszkij a Chelsea futballklub tulajdonosától - korábbi üzlettársától és barátjától - hárommilliárd font kártérítést követelt. Keresete szerint Abramovics fenyegetéssekkel és megfélemlítéssel kényszerítette őt arra, hogy 2001-ben eladja a Szibnyeft olajtársaságban lévő részesedését a tényleges érték töredékéért, 1,3 milliárd dollárért.
Abramovics ugyanakkor azzal az érvvel kérte a kártérítési igény elvetését, hogy Berezovszkijnak soha nem volt részesedése a Szibnyeftben, az 1,3 milliárd dollárt "politikai keresztapaként nyújtott segítségért és védelemért" kapta a cég létrehozása idején.
A londoni kereskedelmi bíróság tavaly elvetette Berezovszkij keresetét, és meg nem erősített brit sajtóértesülések szerint Berezovszkijnak kellett több tízmillió - egyes források beszámolói alapján 100 millió - fontot kifizetnie perköltség és egyéb kötelezettségek címén.
A brit sajtó forrásai szerint ez - és más, ugyancsak sikertelen peres ügyei - megrendítették az egykor dúsgazdag mágnás anyagi helyzetét, és Berezovszkij az utóbbi időszakban már személyes vagyontárgyait volt kénytelen értékesíteni, hogy pénzügyeit valamiképp stabilizálja.
A vasárnapi brit lapok ugyanakkor felidézik azt is, hogy Berezovszkij néhány héten belül tanúként jelent volna meg azon a nagy-britanniai igazságügyi vizsgálaton, amely Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt meggyilkolásának hátterét hivatott feltárni.
Litvinyenkót - aki Berezovszkijjal csaknem egy időben, 2000-ben emigrált Londonba - 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenko teájába csempészték az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns Millennium Hotel bárjában, ahol a dezertőr exügynök 2006. november 1-jén két másik orosszal találkozott.
Berezovszkij a gyilkosság után nem sokkal, egy londoni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Litvinyenko megölése mögött személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök állt.
Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a fő gyanúsított, Litvinyenko volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj ellen, akit nem sokkal később parlamenti képviselőnek választottak hazájában. Lugovoj jelen volt azon a londoni találkozón, amelyen a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenkót megmérgezték a sugárzó anyaggal.
Sem az orosz állam, sem Lugovoj nem ismerte el soha felelősségét Litvinyenko haláláért, és Moszkva elzárkózott a gyanúsított kiadatásától. A kiadatás megtagadását diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország viszonya azóta is fagyos.
(MTI) - A rendőrség hivatalosan csak annyit közölt, hogy a halálesetre egyelőre "nincs magyarázat".
Több vasárnapi brit lap is azt írta azonban meg nem nevezett forrásokat idézve, hogy a 2000-ben Angliába emigrált orosz pénzembert ascoti házának fürdőszobájában, a kádban találta holtan testőre. A sajtónak nyilatkozó források szerint nem kizárható az öngyilkosság, tekintettel arra, hogy Berezovszkij súlyos depresszióval küszködött, amióta tavaly elvesztette többmilliárd fontos kártérítési perét egy másik orosz nagybefektetővel, Roman Abramoviccsal szemben.
Berezovszkij a Chelsea futballklub tulajdonosától - korábbi üzlettársától és barátjától - hárommilliárd font kártérítést követelt. Keresete szerint Abramovics fenyegetéssekkel és megfélemlítéssel kényszerítette őt arra, hogy 2001-ben eladja a Szibnyeft olajtársaságban lévő részesedését a tényleges érték töredékéért, 1,3 milliárd dollárért.
Abramovics ugyanakkor azzal az érvvel kérte a kártérítési igény elvetését, hogy Berezovszkijnak soha nem volt részesedése a Szibnyeftben, az 1,3 milliárd dollárt "politikai keresztapaként nyújtott segítségért és védelemért" kapta a cég létrehozása idején.
A londoni kereskedelmi bíróság tavaly elvetette Berezovszkij keresetét, és meg nem erősített brit sajtóértesülések szerint Berezovszkijnak kellett több tízmillió - egyes források beszámolói alapján 100 millió - fontot kifizetnie perköltség és egyéb kötelezettségek címén.
A brit sajtó forrásai szerint ez - és más, ugyancsak sikertelen peres ügyei - megrendítették az egykor dúsgazdag mágnás anyagi helyzetét, és Berezovszkij az utóbbi időszakban már személyes vagyontárgyait volt kénytelen értékesíteni, hogy pénzügyeit valamiképp stabilizálja.
A vasárnapi brit lapok ugyanakkor felidézik azt is, hogy Berezovszkij néhány héten belül tanúként jelent volna meg azon a nagy-britanniai igazságügyi vizsgálaton, amely Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt meggyilkolásának hátterét hivatott feltárni.
Litvinyenkót - aki Berezovszkijjal csaknem egy időben, 2000-ben emigrált Londonba - 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenko teájába csempészték az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns Millennium Hotel bárjában, ahol a dezertőr exügynök 2006. november 1-jén két másik orosszal találkozott.
Berezovszkij a gyilkosság után nem sokkal, egy londoni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Litvinyenko megölése mögött személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök állt.
Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a fő gyanúsított, Litvinyenko volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj ellen, akit nem sokkal később parlamenti képviselőnek választottak hazájában. Lugovoj jelen volt azon a londoni találkozón, amelyen a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenkót megmérgezték a sugárzó anyaggal.
Sem az orosz állam, sem Lugovoj nem ismerte el soha felelősségét Litvinyenko haláláért, és Moszkva elzárkózott a gyanúsított kiadatásától. A kiadatás megtagadását diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország viszonya azóta is fagyos.
0 Megjegyzések