A részecskefizika legújabb eredményeiről számol be a Természet Világa folyóirat Mikrovilág - 2012 című különszáma, amelyet hétfőn mutattak be a kutató szerzők a Magyar Tudományos Akadémián.
(MTI) - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) havonta megjelenő folyóirata, a Természet Világa a legújabb tudományos eredményekről ad tájékoztatást. A részecskefizika legfrissebb eredményeit részletező Mikrovilág - 2012 című különszámot hétfőn Pálinkás József, az MTA elnöke és Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója mutatta be a lapban publikáló kutatókkal együtt.
A kiadvány, amelyet Lévai Péter akadémikus és Horváth Dezső, a kutatóközpont osztályvezetője állított össze, beszámol egyebek mellett arról, hogy mi az a standard modell, milyen tulajdonságok jellemzik a sötét anyagot, valamint hogy milyen részecske a Z-bozon, a tau-neutrínó vagy a müon.
"A különszám közérthetően, de tudományos igénnyel tárja az érdeklődők elé az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) legfrissebb kutatási eredményeit, a nagyenergiás részecskefizika és a magfizika aktuális kérdéseit" - mutatott rá Pálinkás József, aki kiemelte: nagyon fontos, ugyanakkor rendkívül nehéz feladat a fizika tudományos és bonyolult kérdéseiről és eredményeiről közérthetően, ugyanakkor magas szakmai színvonalon értekezni, ezért is nagy jelentőségű a most megjelent különszám.
2012 sorsfordító év volt a fizikában: sikerült olyan bizonyítékokra bukkanni, amelyek a régóta megjósolt Higgs-bozon létezésére utalhatnak. "Emellett most ünnepeltük Magyarország CERN-tagságának húszéves évfordulóját és 2012-ben világlaboratóriummá vált a CERN" - mutatott rá Lévai Péter. Az akadémikus a lap előszavában és a bemutatón egyaránt hangsúlyozta: a magyar kutatók számára óriási lehetőség, hogy teljes jogú tagállamként vehetnek részt a nagyenergiájú részecske- és magfizikai kutatások élvonalát jelentő kísérletekben. Lévai Péter emlékeztetett arra a szintén 2012-ben született nagy jelentőségű döntésre is, amely szerint a CERN központi számítógépközpontja Csillebércen, a Wigner Adatközpontban kap helyet.
A különszám összeállításában a kutatóközpont mellett az MTA Atommagkutató Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem munkatársai, diákjai működtek közre. A cikkeket jegyző huszonöt kutató lépésről lépésre haladva, kaleidoszkópszerűen ismerteti az olvasókkal a részecske- és magfizikai elméleteket, a CERN-ben működő berendezéseket, a segítségükkel végzett kísérleteket, valamint a felfedezések jelentőségét egyaránt.
A lapot bemutató rendezvényen Svájcból élő videokapcsolat segítségével részt vettek a CERN munkatársai, valamint a Debreceni Egyetem kutatói is. A szakemberek svájci mindennapjairól Szillási Zoltán beszélt, a Debrecenben folyó munkát pedig Trócsányi Zoltán akadémikus mutatta be.
A különszám szerkesztőinek és szerzőinek szándéka szerint a középiskolai és felsőoktatási tananyag kiegészítéséül is szánják a lapot.
(MTI) - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) havonta megjelenő folyóirata, a Természet Világa a legújabb tudományos eredményekről ad tájékoztatást. A részecskefizika legfrissebb eredményeit részletező Mikrovilág - 2012 című különszámot hétfőn Pálinkás József, az MTA elnöke és Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója mutatta be a lapban publikáló kutatókkal együtt.
A kiadvány, amelyet Lévai Péter akadémikus és Horváth Dezső, a kutatóközpont osztályvezetője állított össze, beszámol egyebek mellett arról, hogy mi az a standard modell, milyen tulajdonságok jellemzik a sötét anyagot, valamint hogy milyen részecske a Z-bozon, a tau-neutrínó vagy a müon.
"A különszám közérthetően, de tudományos igénnyel tárja az érdeklődők elé az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) legfrissebb kutatási eredményeit, a nagyenergiás részecskefizika és a magfizika aktuális kérdéseit" - mutatott rá Pálinkás József, aki kiemelte: nagyon fontos, ugyanakkor rendkívül nehéz feladat a fizika tudományos és bonyolult kérdéseiről és eredményeiről közérthetően, ugyanakkor magas szakmai színvonalon értekezni, ezért is nagy jelentőségű a most megjelent különszám.
2012 sorsfordító év volt a fizikában: sikerült olyan bizonyítékokra bukkanni, amelyek a régóta megjósolt Higgs-bozon létezésére utalhatnak. "Emellett most ünnepeltük Magyarország CERN-tagságának húszéves évfordulóját és 2012-ben világlaboratóriummá vált a CERN" - mutatott rá Lévai Péter. Az akadémikus a lap előszavában és a bemutatón egyaránt hangsúlyozta: a magyar kutatók számára óriási lehetőség, hogy teljes jogú tagállamként vehetnek részt a nagyenergiájú részecske- és magfizikai kutatások élvonalát jelentő kísérletekben. Lévai Péter emlékeztetett arra a szintén 2012-ben született nagy jelentőségű döntésre is, amely szerint a CERN központi számítógépközpontja Csillebércen, a Wigner Adatközpontban kap helyet.
A különszám összeállításában a kutatóközpont mellett az MTA Atommagkutató Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem munkatársai, diákjai működtek közre. A cikkeket jegyző huszonöt kutató lépésről lépésre haladva, kaleidoszkópszerűen ismerteti az olvasókkal a részecske- és magfizikai elméleteket, a CERN-ben működő berendezéseket, a segítségükkel végzett kísérleteket, valamint a felfedezések jelentőségét egyaránt.
A lapot bemutató rendezvényen Svájcból élő videokapcsolat segítségével részt vettek a CERN munkatársai, valamint a Debreceni Egyetem kutatói is. A szakemberek svájci mindennapjairól Szillási Zoltán beszélt, a Debrecenben folyó munkát pedig Trócsányi Zoltán akadémikus mutatta be.
A különszám szerkesztőinek és szerzőinek szándéka szerint a középiskolai és felsőoktatási tananyag kiegészítéséül is szánják a lapot.
0 Megjegyzések