Az eddig feltételezettnél egymilliárd évvel régebben volt a viharos csillagkeletkezések leghevesebb korszaka a világegyetemben.
MTI - Az eddig feltételezettnél egymilliárd évvel régebben volt a viharos csillagkeletkezések leghevesebb korszaka a világegyetemben.
Ezt állítják az ALMA "szuperteleszkóp" által szolgáltatott adatokra támaszkodva tudósok, akik azt is közölték, hogy a valaha megfigyelt legnagyobb távolságban találtak vizet.
A csillagok bébibummját jelentő időszak újbóli meghatározása azt jelenti, hogy számtalan csillag sokkal vénebb, mint ahogy azt eddig gondolták.
Az ALMA ugyan csak szerdán állt teljes egészében üzembe a chilei Atacama-sivatagban, rádióteleszkópjainak egy része azonban már eddig is működött. Korábban a szerkezet révén derült fény arra, hogy egy Naphoz hasonló csillag körül az élet építőköveinek számító cukormolekulák vannak.
A mostani felfedezés egy nemzetközi tudóscsoport szerint azt mutatja, hogy a viharos csillagkeletkezések leghevesebb korszaka jórészt 12 milliárd évvel ezelőtt, vagyis az ősrobbanás után kétmilliárd évvel zajlott. Az úttörő eredményről a csoportot vezető Axel Weiss, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet munkatársa beszélt. A szakemberek a Nature és az Astrophysical Journal című tudományos folyóiratokban számoltak be felfedezésükről.
A viharos csillagkeletkezés során a galaxisok nagy sebességgel új csillaggá alakulnak kozmikus gázokból és porból. A csillagvihar-galaxisokban - más néven csillagontó galaxisokban - a csillagkeletkezés üteme az átlagosnál nagyságrendekkel, hozzávetőleg ezerszer nagyobb.
"A Tejúton évente egy új Nap születik, a csillagontó galaxisokban évente ezer" - mutatott rá Weiss, hozzátéve, hogy ez csak a távoli galaxisokban figyelhető meg, a Föld szomszédságában egyáltalán nem.
A világegyetem "viharos fiatalkorába" az ALMA 16 teleszkópjának segítségével pillantottak be a tudósok. El lehet képzelni, mivel fog szolgálni a szerkezet a jövőben, amikor mind a 66 működik - mondta Weiss. A szakemberek az Einstein által megjósolt gravitációs lencsézés technikájára is támaszkodtak megfigyeléseik során.
A csillagászok a rekordtávolságban vizet is felfedeztek, mégpedig két olyan galaxisnál, amelyek fénye becsléseik szerint már az ősrobbanás után egymilliárd évvel is ragyogott.
MTI - Az eddig feltételezettnél egymilliárd évvel régebben volt a viharos csillagkeletkezések leghevesebb korszaka a világegyetemben.
Ezt állítják az ALMA "szuperteleszkóp" által szolgáltatott adatokra támaszkodva tudósok, akik azt is közölték, hogy a valaha megfigyelt legnagyobb távolságban találtak vizet.
A csillagok bébibummját jelentő időszak újbóli meghatározása azt jelenti, hogy számtalan csillag sokkal vénebb, mint ahogy azt eddig gondolták.
Az ALMA ugyan csak szerdán állt teljes egészében üzembe a chilei Atacama-sivatagban, rádióteleszkópjainak egy része azonban már eddig is működött. Korábban a szerkezet révén derült fény arra, hogy egy Naphoz hasonló csillag körül az élet építőköveinek számító cukormolekulák vannak.
A mostani felfedezés egy nemzetközi tudóscsoport szerint azt mutatja, hogy a viharos csillagkeletkezések leghevesebb korszaka jórészt 12 milliárd évvel ezelőtt, vagyis az ősrobbanás után kétmilliárd évvel zajlott. Az úttörő eredményről a csoportot vezető Axel Weiss, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet munkatársa beszélt. A szakemberek a Nature és az Astrophysical Journal című tudományos folyóiratokban számoltak be felfedezésükről.
A viharos csillagkeletkezés során a galaxisok nagy sebességgel új csillaggá alakulnak kozmikus gázokból és porból. A csillagvihar-galaxisokban - más néven csillagontó galaxisokban - a csillagkeletkezés üteme az átlagosnál nagyságrendekkel, hozzávetőleg ezerszer nagyobb.
"A Tejúton évente egy új Nap születik, a csillagontó galaxisokban évente ezer" - mutatott rá Weiss, hozzátéve, hogy ez csak a távoli galaxisokban figyelhető meg, a Föld szomszédságában egyáltalán nem.
A világegyetem "viharos fiatalkorába" az ALMA 16 teleszkópjának segítségével pillantottak be a tudósok. El lehet képzelni, mivel fog szolgálni a szerkezet a jövőben, amikor mind a 66 működik - mondta Weiss. A szakemberek az Einstein által megjósolt gravitációs lencsézés technikájára is támaszkodtak megfigyeléseik során.
A csillagászok a rekordtávolságban vizet is felfedeztek, mégpedig két olyan galaxisnál, amelyek fénye becsléseik szerint már az ősrobbanás után egymilliárd évvel is ragyogott.
0 Megjegyzések