Növekedési paktumot kell kötni azokkal a szektorokkal, amelyek jelenleg forrásokat vonnak ki az országból: ha beruháznak, annak értékét levonhassák a különadókból - mondta Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője egy keddi budapesti szakmai fórumon.
(MTI) - A volt miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató által szervezett, Gazdasági kormányzás csendesülő (?) viharban című konferencián úgy fogalmazott: a jelenlegi gazdaságpolitikai mix olyan, hogy csak ésszel, fokozatosan lehet kivezetni a különadókat, amelyeket nem megszüntetni kell, hanem - a versenyképesség biztosítása érdekében is - európai szintre csökkenteni.
Bajnai Gordon kijelentette: jó költségvetési politikára és szakszerű, hatékony jegybanki politikára van szükség. Kifejtette: a növekedésösztönzés esetében a kezdeményezés mindig a költségvetési politika feladata; a kormánynak kell olyan politikát folytatnia, ami lehetővé teszi a jegybanknak, hogy a gazdaságpolitikát segítő politikát folytasson. A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása kell, hogy legyen.
A Haza és Haladás Alapítvány alapítója szerint meg kell tartani a költségvetés egyensúlyát. Kifejtette: a gond immár nem a túlköltekezéssel van, hanem azzal, hogy "zuhan vissza" a gazdaság kibocsátása. "Őrült nagy tartalékok" - talán a tömegközlekedési támogatások kivételével - nincsenek már a költségvetésben - mondta -, ezért növekedési fordulatot kell elérni. A politikus szerint a jelenlegi gazdaságpolitika változatlanságát feltételezve már jövőre 300 milliárd forintos költségvetési kiigazítás válik szükségessé. Bajnai Gordon úgy vélte, megbukott az elmúlt három év gazdaságpolitikai kurzusa. A kudarcok között említette a kormány adósság ellen folytatott, véleménye szerint eredménytelen harcát, a növekedés hiányát, az alacsony beruházási rátát, a versenyképesség romlását, a forint gyengülését, továbbá a versenyszférában foglalkoztatottak számának változatlanságát. Mint mondta, a kormány gazdaságpolitikai rendszerét a hozzá nem értés, illetve a hatalmi és zsákmányszerzési logika határozza meg. "Ez a sajátos elegy alkot rendszert, és súlyosan visszaeső pályára terelte Magyarországot" - fogalmazott. A korábbi miniszterelnök megismételte korábban ismertetett gondolatmenetét, amely szerint a növekedés beindításához először a bizalmat kell helyreállítani. A bizalom a beruáhzások növekedéséhez, majd az export bővüléséhez, a munkahelyteremtéshez, végül pedig a fogyasztás növekedéséhez vezethet, "ez az a pozitív kör, amibe a magyar gazdaságot bele kell lökni az elkövetkező időszakban".
A bizalom helyreállítása érdekében Bajnai Gordon "sok kis innovációt", így egy többéves gazdasági pályáról való megegyezést, egy adóalkotmány bevezetését, illetve a hatósági ellenőrzések esetében egy "sárga lapos rendszer" bevezetésének szükségességét emelte ki.
A rezsicsökkentést fenntarthatatlan, kommunikációs célokat szolgáló lépéssorozatnak nevezte, amely csak kis részt ad vissza abból a kárból, ami - többek között - az egykulcsos adó bevezetése, illetve a forint gyengülése miatt érte a szegényebb rétegeket.
Bajnai Gordon kijelentette: 2014 után "átfogó és jelentős" oktatási reformra lesz szükség, amely a felsőoktatásban a minőséget, a közoktatásban pedig az egyenlő hozzáférést biztosítja.
(MTI) - A volt miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató által szervezett, Gazdasági kormányzás csendesülő (?) viharban című konferencián úgy fogalmazott: a jelenlegi gazdaságpolitikai mix olyan, hogy csak ésszel, fokozatosan lehet kivezetni a különadókat, amelyeket nem megszüntetni kell, hanem - a versenyképesség biztosítása érdekében is - európai szintre csökkenteni.
Bajnai Gordon kijelentette: jó költségvetési politikára és szakszerű, hatékony jegybanki politikára van szükség. Kifejtette: a növekedésösztönzés esetében a kezdeményezés mindig a költségvetési politika feladata; a kormánynak kell olyan politikát folytatnia, ami lehetővé teszi a jegybanknak, hogy a gazdaságpolitikát segítő politikát folytasson. A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása kell, hogy legyen.
A Haza és Haladás Alapítvány alapítója szerint meg kell tartani a költségvetés egyensúlyát. Kifejtette: a gond immár nem a túlköltekezéssel van, hanem azzal, hogy "zuhan vissza" a gazdaság kibocsátása. "Őrült nagy tartalékok" - talán a tömegközlekedési támogatások kivételével - nincsenek már a költségvetésben - mondta -, ezért növekedési fordulatot kell elérni. A politikus szerint a jelenlegi gazdaságpolitika változatlanságát feltételezve már jövőre 300 milliárd forintos költségvetési kiigazítás válik szükségessé. Bajnai Gordon úgy vélte, megbukott az elmúlt három év gazdaságpolitikai kurzusa. A kudarcok között említette a kormány adósság ellen folytatott, véleménye szerint eredménytelen harcát, a növekedés hiányát, az alacsony beruházási rátát, a versenyképesség romlását, a forint gyengülését, továbbá a versenyszférában foglalkoztatottak számának változatlanságát. Mint mondta, a kormány gazdaságpolitikai rendszerét a hozzá nem értés, illetve a hatalmi és zsákmányszerzési logika határozza meg. "Ez a sajátos elegy alkot rendszert, és súlyosan visszaeső pályára terelte Magyarországot" - fogalmazott. A korábbi miniszterelnök megismételte korábban ismertetett gondolatmenetét, amely szerint a növekedés beindításához először a bizalmat kell helyreállítani. A bizalom a beruáhzások növekedéséhez, majd az export bővüléséhez, a munkahelyteremtéshez, végül pedig a fogyasztás növekedéséhez vezethet, "ez az a pozitív kör, amibe a magyar gazdaságot bele kell lökni az elkövetkező időszakban".
A bizalom helyreállítása érdekében Bajnai Gordon "sok kis innovációt", így egy többéves gazdasági pályáról való megegyezést, egy adóalkotmány bevezetését, illetve a hatósági ellenőrzések esetében egy "sárga lapos rendszer" bevezetésének szükségességét emelte ki.
A rezsicsökkentést fenntarthatatlan, kommunikációs célokat szolgáló lépéssorozatnak nevezte, amely csak kis részt ad vissza abból a kárból, ami - többek között - az egykulcsos adó bevezetése, illetve a forint gyengülése miatt érte a szegényebb rétegeket.
Bajnai Gordon kijelentette: 2014 után "átfogó és jelentős" oktatási reformra lesz szükség, amely a felsőoktatásban a minőséget, a közoktatásban pedig az egyenlő hozzáférést biztosítja.
0 Megjegyzések