Renget csodás helyet találunk Magyarországon is, amely ember és természet által épített különös látnivalókat rejt


Szántód nevezetes idegenforgalmi látványossága a Balatonon kívül Szántódpuszta, amely 1995-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzésért, s az értékes műemlékek helyreállításáért.

A majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak, s többnyire egyházi birtok volt, egészen a török hódításig, amikor elnéptelenedett. A pusztán áll az a kúria, ahol valaha Kazinczy Ferenc meglátogatta a bérlőt, Palóczi Horváth Ádámot. Egy kétszáz évvel ezelőtti időből származó okirat tanúsága szerint akkoriban kápolna, gémeskút és kocsma állt e helyen, környezetében pedig s gondozott kertek látványa fogadta az utazót. A puszta legszebb része a Szent Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tihanyi félszigetre, s a Balaton északi partjára.

Szántódpusztán több mint harminc jelentős épületből álló majorsági jellegű műemlékegyüttes maradt fenn.
Ezek – többek között kúria, csárda, cselédház, magtár, borospince, kápolna, temető – zömében az 1700-as évekből származnak, melyeket a múlt előtti században kiegészítettek és a mai alakjukra hoztak. Helyreállításuk után – részben új funkciót kapva – az 1970-es évektől idegenforgalmi és kulturális központként működnek.

A Szántódpusztán mûködõ turisztikai központ segít bepillantást nyújtani Magyarország és a szűkebb régió képzõmûvészeti, kultúrtörténeti, néprajzi emlékeibe. A mûemlék épületekben állandó kiállítások idegenforgalmi szolgáltatások, fogadó, csárdák várják a turistákat. Ezen kívül lovas programok és lovaglási lehetõségek teszik még kellemesebbé az itt tartózkodást.

Ma a legtöbb nézőt a lovasprogramok vonzzák Szántódpusztára, amely nemzetközi versenyeknek is gyakran otthont ad.



M3 Archeopark -Polgár



Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkja az M3 Archeopark, az M3-as autópálya polgári leágazásánál, Budapesttől 175 km-re, Miskolctól, Debrecentől és Nyíregyházától 50-50 km-re található.
A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphatunk a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából. A temetkezési kunhalom, és a Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett, az Európában is egyedülálló újkőkori házat, néprajzi házakat, jurtákat, illetve az autópálya építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatait tekinthetik meg az érdeklődők.

Kiállítás:
Tárlat a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából, az észak-alföldi régió természeti és kulturális örökségéből, az autópálya építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolataiból.

Vendéglátás:
Az M3 Archeoparkban kemencében és lávakövön készült tájjellegű ételeket, mangalica sülteket, kapros-tejfölös, libatepertővel és lilahagymával ízesített kenyérlángost, grillételeket, finom házi pálinkákat, borokat kóstolhatnak meg vendégeink. A különleges ételeket a park látványkonyhájában és kemencéjében készítjük el.

Szabadidő és sportolási lehetőségek:
A sportolni, kikapcsolódni vágyó vendégeinket, családokat, gyermekeket egy Európai Uniós normáknak megfelelő játszótér, állatsimogató, lovaglási lehetőség, egy halakban bővelkedő, közel egy hektáros látványtó, történelmi íjászpálya, foci- és kézilabdapálya, streetball pálya, lábtenisz, asztalitenisz, tollaslabda pálya, valamint különböző egyéni és társasjátékok várják.



Galamb-sziget híddal – Balatonföldvár

A kikötő létesítésekor, a mederkotrás során keletkezett anyagból épült a Galamb-sziget, melyre hangulatos, galambházakkal díszített hídon lehet átjutni.



Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm Somogyvámos



Krisna völgy egy maga nemében páratlanul szép és érdekes hely. A jelentős történelmi múlttal bíró kis somogyi falu, Somogyvámos határában található. A 260 hektár területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi, lelki kultúra értékeinek, valamint ugyanezen a szellemiségen alapuló természetes életmódnak a megismeréséhez.



Krisna-völgy kiváló lehetőséget biztosít minden érdeklődő számára, hogy közelebbről megismerkedhessen az ősi indiai kultúra minden elemével: építészetével, zenéjével, műalkotásaival, filozófiájával, természet- és társadalomtudományával és nem utolsó sorban konyhaművészetével.



Nem kell többezer km-t utazniuk ahhoz, hogy részesei lehessenek ennek az izgalmas világnak. Az érdekes formák, színek, a kellemes illatok és ízek mögött mély gondolatok is rejtőznek, melyek a harmónia és a tökéletesség felé vezetnek bennünket. Krisna-völgy évente több mint 30.000 látogatót fogad. A vendégei között vannak tanári karok, alsó-, közép- és felsőfokú intézmények osztályai, különböző klubok és egyesületek, turisták, családok, politikusok, magas rangú köztisztviselők a megye és az egész ország területéről.

Az érkező csoportokat külön programösszeállítással várják. Krisna-völgy, természetesen, nemcsak csoportok számára látogatható. Az egyéni vendégeket idegenvezetők fogadják, hogy megmutathassák a főbb látványosságokat. Az étterem és az ajándékbolt pedig e kultúra újabb és újabb területére kalauzolja el a látogatókat.



Sokan gondolnak arra, hogy ezt a nyugalmat jó lenne hosszabb ideig is megtapasztalni, nemcsak a látogatás röpke pár órájára. Szeretnének egy kis időre kilépni a rohanó világ forgatagából, lelkileg feltöltődni, új erőre kapni. Nekik ajánlják vendégházaikat.


Krisna-völgy egész évben nyitva áll az érdeklődők előtt

RaM Colosseum Budapest – Budapest



2011. április 15-től várja a vendégeket a főváros első élményszínháza.

A XIII. kerületi Önkormányzat forrásaiból megvalósuló RaM épületkomplexum zöldmezős, hiánypótló beruházás, melynek egyedi formát Vadász György Kossuth és Ybl díjas építészmester által vezetett kiváló tervező team adhatott. Konstruktív együttműködésüket ezúton is köszönjük!

A komplexumon belül a RaM Colosseum multifunkcionális nagytermének fővárosi szinten is kuriózuma a hidraulikával működtetett, egymástól eltolható szintekre osztott nézőtér. Színházi széksoros ültetés mellett (630 vendég) első opcióként lehetővé válik, hogy a színpaddal összenyitva bálteremmé alakíthassuk az egész teret (800m2, 42.5 méter teremhossz). A bálterem ezen formációja 600 vendég körasztalos ültetésére alkalmas. A karfás, nézőtéri székek háttámláján külön zseb szolgálja a B4-es konferencia anyagok, jegyzetek tárolását.



Második opcióként – a színházi széksorok eltávolítása után- a hidraulikus nézőtérmozgatás segítségével 4 méteres teraszokat kialakítva, közel 300 m2 fennmaradó színpadtérrel, a karzat igénybevételével 440 vendég körasztalos ültetésére nyílik lehetőség. Ezáltal vendégeink a kulináris élvezeteket a színház élményével párosítva feledhetetlen emlékekkel távozhatnak házunkból! A színházi léptékben beépített fény-, hang-, vetítés- és tolmácstechnika, az 5×4 méteres motoros vászon mind-mind nélkülözhetetlen kelléke lehet a lebonyolításra váró nagybetűs ESEMÉNYNEK.

A gépjárművel érkező vendégeink minél biztonságosabb, kényelmesebb érkezését és távozását 2550 m2 mélygarázs szolgálja. Emeleti panoráma és grillteraszunk 150 m2, mely igény esetén lefedhető napvitorlákkal. Folytatólagosan mellékelt táblázatunk feladata áttekinthető részletességgel bontani fent leírtakat.

Reneszánsz Élménybirtok 



A felidézett eseményekben, képekben,látványosságokban, emlékezetes tárgyakban és történésekben Európa históriájának és kultúrájának legszebb és leginkább emlékezetes korszakát kívánjuk életre hívni. A Kárpát medencében élő népesség nemzetének kiválóságát, világszerte ismert páratlan mivoltát, jó hírét újra felfedezhetővé tesszük a bikali élménybirtokon.

Küldetésünk a hagyományok érzéki erejű felidézése és jelentőségük elmélyítése a magyarországi reneszánsz teljesítményeinek kézzel foghatóan sokszínű és hiteles megjelenítésével.



A történeti és kulturális érték élményszerű befogadásának és további igényeket teremtő érlelésének célját új módszerekkel és eszközökkel kívánjuk megvalósítani.

A reneszánsz korszakának európai magyar kultúráját és művészetét ténylegesen megjelenítő élménybirtok a vendégfogadás és élményszerzés minden adottságát “bevetve” kívánja egyszerre több nemzedék számára biztosítani a szórakozás, kikapcsolódás, játék és tartalmas időtöltés, valamint a testi-szellemi feltöltődés feltételeit a hét és fél hektáron elhelyezkedő birtokon.

A reneszánsz korát megelőző és követő időszak népi építészetének a különböző tájegységekre jellemző falusi háztípusaival találkozhat az ide látogató.

A fazekas, a kosárfonó és a kovácsmester műhelyét korhű berendezéssel és a történeti eszközeivel együtt mutatjuk be. A mesterek korhű ruházatban elevenítik fel a szakmák középkori fogásait, vendégeink, pedig kipróbálhatják azokat, munkájuk eredményét esetenként magukkal is vihetik. A különös, csak itt előállított emlék-, és használati tárgyak megvásárolhatók a mesterek műhelyeiben,valamint a főtéren lévő kereskedők házában is.

A falu
A faluban van az állatsimogató, ahol háziállatok élnek, a falusi csárda, ahol vendégeink kipróbálhatják a falusi étkek elkészítésének módját. Itt
elevenítjük fel a korabeli vidéki élet mindennapjait, ami a méz, lekvár, sajt, vaj, ecet és sok más finomság házi készítésének titkát tárja fel.

A madaras színpad
A faluban helyezkedik el a madaras színpad, ahol a magyar regevilágból felidézett történetek bemutatása történik.
Vendégeink megtekinthetik a legkülönbözőbb történelmi monda vagy események színpadi előadását, amit madaraink légi balettje kísér. A napi 2-3 előadás mellett szakembereinkkel nagy gondot fordítunk a környékbeli madárállomány mentésére, szaporítására is.

Óváros
Az óvárost a régi kort jellemző házak, terek, utcák alkotják, a műhelyekben űzött mesterségek színesítik, valamint a városi életet bemutató szerepjátékok keltik életre.

Kőfaragó
Sárkányfű árus
Pékmester
Mézeskalácsos
Gyertyaöntő
Papírmerítő
Fafaragó
Asztalos
Szabómester
Csizmadia
Ötvös
Üvegkészítő
Szűcs

Az óvárosi vendéglőben kemencében sült lepényekkel, ízletes lángosokkal, hűsítő italokkal várjuk a betérő vendégeket.

Az apródképzőben a 3-18 éves korú gyerekeket várjuk korcsoportos tematikus foglalkozásokra. Mely keretében megismerik, és elsajátítják a középkori ismereteket, játékokat. Kézműves és ügyességi foglalkozásokon vehetnek részt, megismerhetik a lovagi erényeket, megtanulhatják a bajvívás fortélyait…

Reneszánsz palota
A palota 28 szobájában kapnak helyet a főúri lakosztályok a középkori fürdővel, ahol a megfáradt vándor felüdülhet.

Lovagi küzdőtér
Az Élménybirtok leglátványosabb állomása, ahol vendégeink reneszánsz történet keretébe helyezve tekinthetik meg a bajvívó vitézek küzdelmét, lovagi tornákat, csatajeleneteket, valamint ügyességi lovasbemutatóinkat.
A nyári estéken itt mutatjuk be másfél órás, a középkor magyar történelmének szép és izgalmas jeleneteit megelevenítő, látványos műsorunkat.

A palota másik szárnyában található a főúri kocsma valamint a 400 fős lovagterem, amelyben műsoros lovagi vacsorák várják a középkori kalandozásból érkező vendégsereget.



Történelmi emlékút és országközép Szarvas



Az 1,1 km-es út az Ótemplom mögötti Szent István park közeléből indul, egy székelykapun át felvezet a Holt-Körös körtöltésére. Ennek végén egy másik székelykapun át vezet a történelmi Magyarország közepének nevezett szélmalomhoz.
A Holt-Körös partján álló emlékmű a történelmi Magyarország közepét jelzi. A gáton 17 stációt hoztak létre, s az ide állított emlékművek Magyarország történelmének 17 jelentős állomására emlékeztetnek.



Malom-tó és vízimalom – Tapolca



A Hotel Gabriella, egykor malom volt. Hatalmas kerekét a Malom-tóból lezúduló víz hajtotta. Az ódon épületekkel és magas kőfalakkal körülvett Malom-tó a városka legkedvesebb helye.
Itt erednek a település névadó forrásai, amelyeket talán már a rómaiak is tóvá duzzasztottak, hogy malmot hajtsanak vele.



Sétánya mentén áll Batsányi János szobra, Segesdy György alkotása (1960). A költő szülőháza a róla elnevezett, szomszédos utca 12-es számú háza helyén volt.



Jeltorony Pusztavacs



Egy 1968 évi kezdeményezést követően a térképészek ezen a területen azonosították Magyarország Földrajzi Középpontját. Pontosan az északi szélesség 47 fok 11′ és a keleti hosszúság 19 fok 30′ koordináták által meghatározott helyen.

A természetbarátok kezdetben nemzeti színnel díszített oszlopa helyén 1978-ban – Kerényi József építész tervei alapján – 11m magas nyolcszögű gúla épült. A torony környéke kedvelt helye különféle rendezvényeknek. A szép, erdős vidék önmagában is vonzó.



A helyszínen tűzrakóhely asztalok és információs táblák teszik kényelmessé a kirándulást. A közelben megtekinthető az Aradi vértanúk emlékparkja.

A telep a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja, mivel az állomány szelídsége közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé a látogatókkal

A Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató. A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.

Kányavári Sziget – Balatonmagyaród



A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén csak a Kányavári sziget látogatható szabadon. Az ide kirándulók megtapasztalhatják a Kis-Balaton különleges vízi világát, láthatják a növény és állatvilágot. Megfigyelhetik a vízimadarak fészkelését, hallhatják a békák “hangversenyét”.

A szigetre vezető különlegesen ívelt, fa szerkezetű híd már önmagában is különleges élményt nyújt. A szigeten kialakított tanösvény információs táblái bemutatják a Kis-Balatont, az itt előforduló növényeket, állatokat. A kilátóból távolabbra is tekinthetnek az érdeklődők, szinte a teljes Hídvégi tó belátható. Pihenésre, tűzrakásra is lehetőség van.



Fontos volt itt az infrastruktúra kiépítése, mert a látogatók színvonalas kiszolgálásához elengedhetetlen volt egy vizesblokk kialakítása. Az épületben vízvételi hely is található. A mozgássérültek, babakocsival érkezők szigetre bejutásának biztosítására a hídszerkezet egyedisége miatt, akadálymentesítés céljából egy “komp” beállítására került sor. A komp a nyári szezonban szállítja az érdeklődőket a szigetre és vissza. A parkolásért díjat kell fizetni.

Harangház – Hajdúszoboszló



A fürdő előtti park különleges látványossága a millennium évében felavatott Harangház, ahol Oborzil Editnek, a városunkban született iparművésznek és férjének, Jeney Tibornak a különleges haranggyűjtemény-adománya nézhető meg.A látványos építészeti alkotás Rácz Zoltán építész munkája.

A harangokat különleges alumínium ötvözetböl állították elö. A hagyományos harangoknál súlyuk könnyebb, gyártásuk rövidebb idöt igényel. Réselt eljárással készültek. Ennek lényege, hogy a harang köpenyébe réseket hasítottak. Hangzásuk a harang nagyságától, a rések helyzetétöl függ. Egy oktáv terjedelemre hangolhatók. Minden harang egyedi tervezésü. Készítésükhöz a Jeney-Oborzil müvészházaspár világszabadalmat szerzett.



A bejáratnál lévö Kölcsey-harangra a jeles magyar költö: “Hass, alkoss, gyarapíts!” idézete került. A harang koronája egy földgömb. Azt jelképezi, hogy a felszólítás minden nemzet fiához szól.
Középen négy, fához hasonlóan összehajló betonoszlop között látható a világharang.
Az adományozó hitvallását fejezi ki: “a földön élö valamennyi ember összetartozik és egymásra utalt.” Fölötte 12 kisebb harang sorakozik, melyek harangjátékra is alkalmasak.
Az építmény belsö részén egy kis tóban tíz, Szent István-harang sorakozik. Rajtuk az államalapító király latin nyelvü intelmei olvashatók.
A harangok fölé az égboltozatot jelképezö tetözet borul, középen az életet adó napkoronggal: A talpazat egyik fele termászetes anyagú terméskö, a másik fele mesterséges burkolat. A kétféle anyag a jó és a rossz örök küzdelmét jelképezi. A kettöt a Tejút választja el egymástól, mely a magyar népmesékben szereplö életfához vezet.
A talapzatba ágyazva faragott oszlopok állanak. Ezek a múltat, a magyar történelem kiemelkedö eseményeit ábrázolják. Bentebb egy sima faragatlan oszlop látható. Ez az ismeretlen jövö. A faragványok készítöje Nagy Imre népi iparmüvész.
A tetözet alatt Galánffi András, a népmüvészet mesterének faragott rönk padjai kaptak helyet. A háttérben három dombon elhelyezve a magyar östörténet jelképei láthatók. (Készítette Györi László szobrászmüvész.) Mindhárom akácfából készült plasztika színesre festve.

Szintezési ősjegy-Nadap – Fejér



Nadap területén rendkívül szép környezetben található az Országos Szintezési Főalappont a Nadapi Ősjegy (1888-ban állított emlékmű jelöli), amely a térképészet és az építészet egyik legfontosabb területének, a magasság meghatározásának a magyarországi viszonyító pontja,mivel itt található hazánk egyik legszilárdabb röghegysége. Pontját az Adriai-tenger középvízszintjéhez viszonyították. Szép kirándulóhely, a nyári rendezvények egyik helyszíne.



Magyarország első országos szintezését 1873-–1913 között végezték. Ekkor alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjének a trieszti Molo Sartorio mareográf mércéjén 1875-ben meghatározott évi középértékén áthaladó szintfelületet választották. Nadap főalappont magassága ebben a rendszerben 173,8385 m, ami később az ún. nadapi alapszint kezdőértékét adta.



Nadap települést megközelíteni, pl. az M7-es autópályáról, a Velence-i letérőtől lehet.

Mária Valéria híd – Esztergom



A dunai Mária Valéria-híd az esztergomi Prímás-sziget és a folyó túloldalán található Párkány (Sturovo) között teremt közlekedési lehetőséget, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél.

Története:
1893-ban született döntés egy esztergomi Duna-híd építéséről, amelynek kivitelezésére nyilvános pályázatot hirdettek. A megbízást négy jelentkező közül az a Cathry Sziléz és fia nyerte el, aki tőbb más nagy híd mellett a fogaskerekű építését is végezte. Végül 1894. február 23-án indultak meg a Feketeházy János által tervezett híd építési munkálatai.

Ünnepélyes átadására 1895. szeptember 28-án került sor, nevét Ferenc József Budán született kislányáról, Mária Valériáról kapta. A hídfeljáróhoz csatlakozó Kis-Duna-híd 1896. február 16-ára készült el. A hídon 1918-ig kellett vámot fizetni.



A híd fenntartása rengeteg feladatot jelentett, az útpálya fakocka burkolata nem bírta az igénybevételt, többször kellett javítani, a szerkezetet újramázolni.

1919 július 22-én este a párkányi oldal első hídnyílása egy véletlenül bekövetkezett robbanás miatt a vízbe zuhant. A szerkezetet 1921-ben kiemelték, de a hidat csak több évvel később állították helyre, 1927 május 1-én indulhatott meg ismét a forgalom.



A II. világháborúban a híd több repülőtámadás célpontjává is vált, de komolyabban nem sérült meg. 1944 december 26-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Ekkor a középső három nyílás és két pillér is súlyosan megrongálódott. 1947-ben eltávolították a hajózást akadályozó roncsokat, ám a 90-es évekig sem a magyar, sem a csehszlovák fél nem kívánta újjáépíteni a hidat. A híd megnyitásának 100. évfordulóján Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke közösen folyamodott PHARE-támogatásért a híd ujjáépítésének érdekében, majd több éves tárgyalások és előkészítő munka után 1999-ben írta alá a magyar és a szlovák kormányfő a híd megépítéséről szóló megállapodást. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adták át.



Megközelíthető gyalogosan, vagy autóval Esztergom központjából a táblákat követve.

Víziszínpad Tapolca



A nyári rendezvényeknek egyedülálló helyszíne a mediterrán hangulatú Tóparton felállított Víziszínpad, ahol évek óta színvonalas nyáresti zenei események zajlanak.



Tapolca Város Önkormányzata hagyományt teremtett a Tapolcai Ünnepi Napok megrendezésével. Évről-évre ismétlődő elemei a rendezvénysorozatnak a Dr. Papp Pál, majd Csermák József Emlékverseny, a Tapolcai Pörköltfőző Verseny, a Kenyérszentelés, a katonai tiszteletadással és díszsortűzzel színesített ünnepélyes zászlófelvonás, a Cigány és Német Nemzetiségi Nap, a nagysikerű utcabál, valamint a Testvér- és Partnervárosi Találkozó.
A Tapolcai Ünnepi Napok résztvevői nem csak a város lakossága, hanem a kistérség településének lakói, és az itt nyaraló belföldi és külföldi turisták is.



Attila domb – Tápiószentmárton



Sok vitát váltott ki az Atilla-domb “gyógyító” hatása. Tudósok, mérnökök, természetgyógyászok próbálják, próbálták megfejteni a titkot, amit a föld mágneses kisugárzásával hoznak összefüggésbe.



A domb hatására úgy derült fény, hogy a lovas gazda egyik lova betegeskedni kezdett, mire kivitték a birtokon lévő dombra, ahonnan néhány nap múlva a ló egészségesen tért vissza. Azóta a domb híre elterjedt az egész országban, és gyógyulást keresők sokasága keresi fel napról napra, és tölt el rajta néhány órát.



Petőfi-fa Dömsöd



Petőfi szellemisége meghatározója a településnek, a Petőfi emlékhelyek látványosságot, történelmi múltat idéznek.
A költő több alkalommal megfordult itt, Dunavecsén, illetve Szalkszentmártonra történő utazásai során, amikor a szüleit látogatta meg. Kis pihenőket iktatott be utazásai során.



Nagyon kedvelte a Dunapartot, ezért esett a választása Dömsödre. Így történt ez 1845. augusztusában is, amikor a Dunaparton álló, kb. 350 éves mocsári tölgy alatt megírta a “Piroslik már a fákon a levél…” c. versét. Ettől a fától több alkalommal csónakkal kelt át a szemben lévő un. Hajós-szigetre. Ez a mocsári tölgy napjainkban is él.