A minőség és a márkák védelmét szolgálják a borforgalmazásban és termékleírásban bevezetett változtatások, amelyeket maga a borászszakma kezdeményezett. 

A hazai borforgalmazás év eleje óta folyamatos változáson megy át, ami a minőség és a márkák védelmét szolgálja. Magyarországnak az az érdeke, hogy a termékleírások jók legyenek, mert ezekkel tudjuk hagyományos borainkat megvédeni és eladni, nagy értékű földrajzi eredet-megjelöléseinket piacon tartani és folyamatosan fejleszteni.

Minőségi, asztali vagy tájbor – ezek a kategóriák a 2012-es szüretelésű borok palackjain már nem találhatóak meg. Az európai szabályozásnak megfelelően ezentúl oltalom alatt álló eredetmegjelölésű (OEM) borról, oltalom alatt álló földrajzi jelzésű (OFJ) borról, vagy földrajzi elnevezés nélküli (FJN) borokról beszélhetünk. A címkéken is e kategóriák rövidítései lesznek megtalálhatók. Az OEM borokra használható a védett eredetű bor kifejezés is.

A változásokkal kapcsolatban Varga Zoltán, a Balatoni Borrégió elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában azt mondta: a szőlőtermelő eldöntheti, hogy a például olaszrizling szőlőből termelt borát milyen kategóriában kívánja értékesíteni. Megteheti, hogy csak fajtanévvel látja el, akkor az az asztali kategóriában fog szerepelni, de ugyanazt a bort forgalomba hozhatja balatoni olaszrizling néven, akkor földrajzi jelzéssel ellátott bor lesz. Ugyanerre a borra – amennyiben betartja az arra vonatkozó szabályokat – ráírhatja azt is, hogy oltalom alatt álló eredetvédett megjelölésű bor, ez már egy magasabb kategória, sőt ennek is vannak különböző szintjei.

Ahogy egyre beljebb haladunk a kategóriákban, úgy szigorodnak a szőlő művelésére, a hektáronkénti terméshozamra, a borászati technológiára vonatkozó előírások. Előírás lehet az is, hogy milyen kiszerelésben lehet forgalmazni, a dűlőre utaló elnevezéssel ellátott borok például kizárólag üvegpalackban hozhatók forgalomba. Kulka Gábor, a Balatoni Borrégió borminősítő bizottságának titkára hozzátette: a Balatoni Borrégió elérte, hogy a Balaton környéki hat borvidék borainak minősítése helyi szakemberek bevonásával, helyben történjen.

Gál Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium szőlő-bor szakreferense elmondta: azt a rendszert, amelyet a 2006-2009-es borreform során bevezetett az Európai Bizottság, először az egyéb élelmiszerek területén alkalmazták, s onnan került vissza a borszektorba. A bizottság célja az volt, hogy egységesítse a különböző szektorok eredetvédelmi struktúráját. Az egyes borvidékek, termelői közösségek dönthetik el, milyen forgalmazási szabályokat szabnak meg.

Az új kategóriajelöléseknek a termelők szempontjából is van jelentőségük, hiszen azoknál a termőhelyeknél, amelyek nagy rangot vívtak ki maguknak, fontos, hogy az eredetmegjelölés, földrajzi megjelölés megjelenjen a címkén, és garancia is álljon mögötte, magyarázta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.

Barócsi Zoltán főiskolai tanár, borász, borbíráló a műsorban elmondta: az a rendszer, amely most a termékleírásokkal kiépül, részben hasonlít a Franciaországban ismert eredetvédelmi rendszerhez. Nálunk ez még újdonság, de nagyon fontos, hogy a fogyasztók megismerjék az új kategóriákat, megítélése szerint ez beletelik jó néhány évbe. Barócsi Zoltán azonban hangsúlyozta: a bor bizalmi termék, garantálni kell, hogy hogyan készül, milyen termőhelyről származik, és ennek az árban is meg kell jelennie.