A Transylvanian Wildlife Project (TWP) keretében évek óta végzi természetjáró megfigyeléseit a kézdivásárhelyi Bálint Botond, Bereczki Barna és Gál László, valamint Paul White, aki angolként vált a székelyföldi erdők szerelmesévé. Munkájukról az utóbbi időkben egyre többször lehet hallani, főként a National Geographic velük készített riportja után. Az alábbi beszélgetés abból az alkalomból készült, hogy a tévécsatorna anyagi és szakmai támogatást nyújt a székelyfőldi erdők feltérképezésére.

– Egyre többen ismerik a munkájukat, de ez nem mindig volt így.
– A barátokat leszámítva nem nagyon figyelt fel senki erdőjáró hobbinkra. Most is főként azért kerültünk középpontba, mert pénzbeli támogatást kaptunk, az emberek pedig inkább ezt értékelik, semmint azt, hogy mi nagyon szeretünk kijárni az erdőbe. Tulajdonképpen az ezután következő munkát is önkéntesen fogjuk végezni, annyi különbséggel, hogy a megfigyelésekhez szükséges felszerelésekkel, úgynevezett mozgásérzékelő fotócsapdákkal leszünk felszerelve.

– A csapat tagja az angol Paul White. Mi az ő szerepe?
– Jelenleg ismét külföldön él és dolgozik, valamint végzi azt a kommunikációs munkát, amely eddig is elvitte hírünket a világba. Ebből nem lehet anyagilag megélni, de az erkölcsi elégtétel mozgatja a tagokat, és ezt értékelték a filmesek is, akik éppen a lelkesedésünkben látták a biztosítékot arra, hogy közös projektekben gondolkodjanak.

– Ezt úgy kell érteni, hogy részükről a felszerelésben nyújtott támogatással nem zárult le a közös munka?
– Nem, ezután kezdődik a rendszeres, céltudatos munka. Mert eddig főként a saját gyönyörűségünkre jártuk az erdőt, de most jön egy projektvezető, aki elmagyarázza az elvárásaikat, amelyből kiderülnek majd az erdő életének olyan rejtett oldalai is, amikre eddig a technikai korlátaink miatt nem tudtunk figyelni. Mi nem vagyunk biológusok, de ehhez ők nem is ragaszkodnak, számukra az a fontos, hogy minél többet tartózkodjunk a megfigyelt területen, és lelkiismeretesen végezzük a dolgunkat.

– Megváltozik-e az életük, az időbeosztásuk ezzel a programmal?
– Továbbra is a kikapcsolódásról fog szólni ez a munka, csak több felelősséggel dolgozunk, tudatosabb formában végezzük a munkát. Örülünk annak, hogy egyre több külföldi figyel fel ránk, és ezáltal reméljük, itthon is jó példával járhatunk elől, egyre többen megértik, hogy nem mindig a látványos, nagy költségvetésekkel lebonyolított, drága programok vonzzák ide a külföldieket. Nem szabad elfeledni, hogy a vidék szépsége és csendje, az erdőkben rejlő értékek is bennünket képviselnek, és azért jöttek már angliai egyetemisták is ide megfigyeléseket végezni, mert mi nagyon egyszerű és alapvető élményeket osztottunk meg velük.

Jancsó Katalin
Székely Hírmondó