Oroszország legnagyobb pénzintézete, a Szberbank jegyezné le a magyar állam által kibocsátandó kötvényeket, és a bank háttere miatt lényegében kormányközi hitelnyújtásról van szó ciprusi példára - olvasható a mai HVG-ben, amelyről tegnap már rövid beharangozót közölt a lap internetes verziója.
Az orosz féllel körvonalazódó hatalmas pénzügyi csomagért cserébe - nem meglepő módon - Magyarország jó nagy darabot adna az energiaszektorából - fogalmaz a lap. A csomagba beleférne az is, hogy az E.On gázüzletágának és az gáztárolóknak az állami tulajdonos által 875 millió euróban limitált vételárát is ebből finanszírozza az MVM.
A hetilap megerősíti, hogy az orosz fél 4,6 milliárd dollárnyi magyar állampapírt jegyezne le 2,25%-os kamattal és további 5 milliárd eurónyi, de majd rubelben igénybe vett kötvényről is szó esett. Utóbbi rubelforrást Magyarország az orosz féllel szemben keletkező energiaszámlák elszámolására használná majd. Utóbbi ügylettel némi túlzással a KGST idején használatos transzferábilis rubel éledne újra.
Fontos, hogy a hetilap nem említi: ténylegesen megállapodás is született volna a 4,6 milliárd dolláros hitelkeretről, és ezzel összhangban az orosz elnök szóvivője tegnap érthetően cáfolta is a döntés tényét.
A lap forrásai szerint az orosz-magyar energetikai együttműködés keretében szó van az oroszok által szorgalmazott Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítéséről is, de azt is tudni véli, hogy a paksi atomerőmű bővítése kapcsán az orosz állami atomenergia cég, a Roszatom az esélyes. Ennek egyik oka egyébként az lenne, hogy ez a cég képes a víztakarékosabb, úgynevezett száraz hűtéstechnológia megvalósítására, márpedig ez azért lényeges, mert a Dunából kinyerhető vízmennyiség korlátozott. Az is lényeges, hogy a Roszatom a finanszírozást is megoldaná, de az még nem világos, hogy a cég a paksi atomerőműben is tulajdont szerezne-e a beruházásért cserébe.
A múlt heti 2,5 órás Putyin-Orbán találkozón a lap szerint kisebb beruházások is terítékre kerültek, mint a 3-as metró felújítása, járműgyártási együttműködés, közös busz- és trolibuszgyártás, ami szintén a magyar állami tulajdonba vett Rába Nyrt.-nek jelentene megrendelést.
A hetilap megerősíti, hogy az orosz fél 4,6 milliárd dollárnyi magyar állampapírt jegyezne le 2,25%-os kamattal és további 5 milliárd eurónyi, de majd rubelben igénybe vett kötvényről is szó esett. Utóbbi rubelforrást Magyarország az orosz féllel szemben keletkező energiaszámlák elszámolására használná majd. Utóbbi ügylettel némi túlzással a KGST idején használatos transzferábilis rubel éledne újra.
Fontos, hogy a hetilap nem említi: ténylegesen megállapodás is született volna a 4,6 milliárd dolláros hitelkeretről, és ezzel összhangban az orosz elnök szóvivője tegnap érthetően cáfolta is a döntés tényét.
A lap forrásai szerint az orosz-magyar energetikai együttműködés keretében szó van az oroszok által szorgalmazott Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítéséről is, de azt is tudni véli, hogy a paksi atomerőmű bővítése kapcsán az orosz állami atomenergia cég, a Roszatom az esélyes. Ennek egyik oka egyébként az lenne, hogy ez a cég képes a víztakarékosabb, úgynevezett száraz hűtéstechnológia megvalósítására, márpedig ez azért lényeges, mert a Dunából kinyerhető vízmennyiség korlátozott. Az is lényeges, hogy a Roszatom a finanszírozást is megoldaná, de az még nem világos, hogy a cég a paksi atomerőműben is tulajdont szerezne-e a beruházásért cserébe.
A múlt heti 2,5 órás Putyin-Orbán találkozón a lap szerint kisebb beruházások is terítékre kerültek, mint a 3-as metró felújítása, járműgyártási együttműködés, közös busz- és trolibuszgyártás, ami szintén a magyar állami tulajdonba vett Rába Nyrt.-nek jelentene megrendelést.
0 Megjegyzések