Az ELTE elutasította a Népszabadság kérését, mert nem kutatási célból kérte Deutsch Tamás dolgozatát.


A jelenleg az Európai Parlamentben politizáló fideszes képviselő 1999-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK). A Népszabadság két ok miatt volt kíváncsi a politikus szakdolgozatára. Egyrészt, mert a dokumentum annak idején szokatlan körülmények között született meg (Deutschnak bérelt helye volt az 1998-ban felállt első Orbán-kormányban, de a sportminiszteri széket csak akkor foglalhatta el, ha lediplomázik, ezért aztán rohammunkában készítette el a hiányzó szakdolgozatot). Másrészt a fideszes politikus „A magyar médiatörvény Európában" címmel írta meg dolgozatát.

A lap szerette volna kideríteni, hogy a Fidesz akkori vezető médiapolitikusának nézetei szinkronban vannak-e azzal a médiaszabályozással, amit pártja 2010–2011-ben megalkotott.

A könyvtár előzetes tájékoztatása szerint a betekintés engedélyeztetése a gyakorlatban formális eljárás. Az engedélykérő nyomtatványon a szignó mellett csak az előnyomtatott „A szakdolgozat olvasótermi megtekintését engedélyezem” szöveg szerepel.

Mint emlékezetes, 1997-ben az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László Torgyán József kisgazda pártelnök szakdolgozatának megismerhetőségével kapcsolatban úgy foglalt állást: közszereplők esetében a disszertációt őrző könyvtárnak az információszabadság alkotmányos elve alapján betekintést kell engednie az újságírónak.

A Varga István dékánhelyettes által aláírt papíron indoklás nem szerepel, az ÁJK könyvtári munkatársainak szóbeli tájékoztatása szerint azért nem kapta meg a Népszabadság a szöveget, mert „nem kutatási célból kérték”.
 
Forrás: NOL