Csanády Györgyre, a Székely himnusz szerzőjére emlékeztek pénteken Székelyudvarhelyen a belvárosi református temetőben a Székely Nemzeti Tanács és a Történelmi Vitézi Rend szervezésében.

Biró Edit, az SZNT udvarhelyi elnöke köszöntötte az ünnepélyen megjelenteket, megjegyezve, hogy évről-évre ugyanazokat az arcokat látja, de mintha a tavalyhoz képest fogyatkozott volna a részvevők száma. Beszédében kiemelte: azért szervezték egy nappal korábban a Csanády születésének évfordulója alkalmával tartott megemlékezést, mert többen jelezték, hogy megfelelőbb lenne számukra a pénteki nap (Csanády György 1895. február 23-án született).

Ezt követően Kovács Jenő, a Történelmi Vitézi Rend tagja röviden ismertette a Székely himnusz írójának életútját és a költemény himnusszá való válását. Csanády 1921-ben szerezte a költeményt Székely cantata címmel, melyet Mihalik Kálmán zenésített meg. „Első alkalommal 1922-ben Mihalik Kálmán temetésén hangzott el több száz ember szájából a költemény, ami az évek során több ünnepi alkalommal megismétlődött, annak ellenére, hogy a kommunizmus idején gumibot is járt érte” – emlékezett vissza Kovács, aki szerint elkelne egy újabb Kós Károly-féle Kiáltó szó, amely a mai fiatal generációt felrázná.

A későbbiekben hozzátette: a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés székelyudvarhelyi ülésén, 2009-ben elfogadta a SZNT által előterjesztett határozatot, mely kimondta, hogy a Székely himnusz attól kezdve Székelyföld himnusza. „Sokan támadták már a himnuszunkat, giccses műnek is nevezték, de az értelmező szótár szerint himnusznak olyan művet nevezünk, amely mély érzelmeket vált ki az éneklőből” – fejtette ki a vitézi rend tagja,

Wass Albert Építők dala című versének előadása után elhelyezték a koszorúkat és virágokat Csanády György sírjára. A megemlékezés a Székely himnusz eléneklésével zárult.
www.szekelyhon.ro