Az agybetegek kezelése évente mintegy 700 milliárd eurót, azaz 210 billiárd forintot emészt fel az Európai Unióban.
Nem harci cselekményekkel, hanem a biológia fegyvereivel vívják, mégis igazi háború. Az emberi agy betegségeivel szemben folytat talán meg sem nyerhető csatát a tudomány, de ebben a küzdelemben még a részsikerek is óriási nyereséget jelenthetnek. Számítások szerint ugyanis az elme betegségeinek kezelése az Európai Unión belül évente mintegy 700 milliárd eurót, azaz 210 billiárd forintot emészt fel, a bajt jobbára pedig csak kezelni tudják, gyógyítani alig.
Nem csoda tehát, hogy az EU 10 éves kutatási programot hirdetett meg, amelyben 80 tudományos intézmény vehet részt, köztük Magyarországról az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete is. A vállalkozás költségei elérik az 1,2 milliárd eurót, ekkora összeget eddig még nem költött egy adott tudományterület támogatására az unió – mondta a Kossuth Rádiónak Freund Tamás agykutató.
Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének vezetője kifejtette: a támogatásra 23 terület pályázott, ebből hatot választott ki az unió, amelyek egy jelentős induló támogatást kaptak, hogy kidolgozzák részletes 10 éves tervüket, és megalakítsák azt a konzorciumot, amely meg is tudja valósítani a programot. Az EU végül két területet választott ki, köztük a Human Brain Projectet. Az elmúlt évek kémiai és fizikai fejlődése oda vezetett, hogy az agykutatás során keletkező hihetetlen mennyiségű adatot képtelenség kezelni – jelentette ki.
Az emberi agy csaknem 100 milliárdnyi idesejt bonyolult hálózata. Egy idegsejt 100 ezer másikhoz küld nyúlványokat, és 30-40 ezer sejttől kap információt. A folyamatokban rengeteg kémiai anyag vesz részt, ezeket azonban egyelőre lehetetlen „kísérletesen” megvizsgálni – magyarázta a szakértő. Egyes sejtek változásait meg lehet figyelni, sejtek millióit azonban csak megfelelő számítógépekkel lehet modellezni - tette hozzá. Ezekből lehet később előrejelzéseket és hipotéziseket gyártani, ennek nyomán pedig könnyebben megérthetik az egyes betegségek keletkezési mechanizmusát, ami a megelőzési stratégiák kidolgozásához vezet. Igazán jó gyógyszeres kezelés nincs, és nem is lesz addig, amíg meg nem fejtjük a betegségek kórmechanizmusát – közölte Freund Tamás.
700 milliárd euró évente
Az intézetvezető arról is beszélt, hogy egészséggazdasági szempontból a civilizált társadalmakat leginkább az Alzheimer-kór és a depresszió fenyegeti. Előbbi esetben a beteg évtizedekre kiesik a munkából, gyakran az egyik családtagot is kivonja, jelentős anyagi terhet okozva – tette hozzá. Napjainkban az információrobbanás olyan terhet ró az emberi agyra, amely meghaladja annak alkalmazkodó képességét, ez pedig szorongáshoz és depresszióhoz vezet – állítja.
Az agykutató kiemelte: az Európai Unióban évente 700 milliárd eurót költenek az agybetegek kezelésére, ami óriási teher. Magyarországon a terület finanszírozása megfelelő, a laborok kiválóan felszereltek, ezekben pedig az európai élvonalba tartozó kutatók dolgoznak – fogalmazott Freund Tamás, megjegyezve: az agykutatás magas színvonalát jelzi, hogy a European Research Council haladó pályázatán három magyar laboratórium is kiemelt támogatást nyert.
A projekt
Az Európai Bizottság hivatalos közleményben jelentette be, hogy az Emberi Agy Projekt (Human Brain Project – HBP) a két támogatott FET (Future and Emerging Technologies, “Jövőbeni és feltörekvő technológiák”) program egyike lesz. Az új projekt egyesíti az európai erőket a modern tudomány egyik legizgalmasabb területén, az emberi agy megértésében. A HBP célja, hogy egyesítve az emberi aggyal kapcsolatos összes jelenlegi tudást, szuper-számítógépes modellek és szimulációk segítségével lépésről lépésre rekonstruálja az agyat.
Több mint 80 európai és nemzetközi kutatóintézet összefogásával a HBP célkitűzéseit – a tervek szerint – 2013–2023 között valósítják meg, 1,19 milliárd euró költséggel. A projektben részt vesz néhány fontos észak-amerikai és japán partner is. A koordinációt a svájci Lausanne-i Ecole Műszaki Egyetem látja el Henry Markram idegtudós vezetésével, munkáját a németországi Heidelbergi Egyetemről Karlheinz Meier és Richard Frackowiak, a Vaudi Egyetemi Klinikai Központ, valamint a Lausanne-i Egyetem munkatársa segíti.
Magyarországról már a kezdetektől fogva részt vesz a projektben Freund Tamás neurobiológus kutatócsoportja a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből. Feladatuk, hogy a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek révén nyert adatokkal segítsék az idegsejtek, azok hálózataik és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek építését, valamint további kísérletekkel bizonyítsák a modellezett tételeket. A későbbi fázisokban további hazai laboratóriumoknak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a Flagship Programba.
Az agykutatás ugrásszerű fejlődése hazánk számára is alapvető társadalmi és gazdasági érdek, hiszen az idegrendszer betegségei óriási egészséggazdasági és szociális terhet jelentenek. Az egészséges és kóros agyműködés jobb megértése a kísérletesen validált számítógépes modellek segítségével megalapozza és felgyorsítja a felfedező kutatások eredményeinek integrálódását, így jobb megelőzési stratégiákat lehet kidolgozni a betegek és az egész társadalom érdekében.
A projekt keretében olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuper-számítógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ minden részéről összegyűjtsék az agytudománnyal kapcsolatos adatokat, ezek felhasználásával összetett agymodelleket hozzanak létre, és így szimulálják az agy működését, a modellek működését biológiai adatokkal vessék össze, és a modelleket a tudományos közösség számára hozzáférhetővé tegyék. A végső cél: lehetővé váljék az agykutatók számára, hogy kapcsolatot találjanak az agyműködésért felelős gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.
Egy újfajta orvosi informatikai rendszer klinikai adatokat gyűjt majd a világ minden tájáról, aminek segítségével az orvos-kutatók számára hozzáférhetővé válik a jelenleg szétszórt adatokban rejlő klinikailag hasznos információ, melyet aztán beépíthetnek az idegrendszeri betegségek számítógépes modelljeibe. A cél az, hogy objektív módszereket lehessen kifejleszteni az agyi betegségek felismerésére, megértsük a betegségek hátterében meghúzódó mechanizmusokat, és felgyorsuljanak az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások.
Nem csoda tehát, hogy az EU 10 éves kutatási programot hirdetett meg, amelyben 80 tudományos intézmény vehet részt, köztük Magyarországról az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete is. A vállalkozás költségei elérik az 1,2 milliárd eurót, ekkora összeget eddig még nem költött egy adott tudományterület támogatására az unió – mondta a Kossuth Rádiónak Freund Tamás agykutató.
Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének vezetője kifejtette: a támogatásra 23 terület pályázott, ebből hatot választott ki az unió, amelyek egy jelentős induló támogatást kaptak, hogy kidolgozzák részletes 10 éves tervüket, és megalakítsák azt a konzorciumot, amely meg is tudja valósítani a programot. Az EU végül két területet választott ki, köztük a Human Brain Projectet. Az elmúlt évek kémiai és fizikai fejlődése oda vezetett, hogy az agykutatás során keletkező hihetetlen mennyiségű adatot képtelenség kezelni – jelentette ki.
Az emberi agy csaknem 100 milliárdnyi idesejt bonyolult hálózata. Egy idegsejt 100 ezer másikhoz küld nyúlványokat, és 30-40 ezer sejttől kap információt. A folyamatokban rengeteg kémiai anyag vesz részt, ezeket azonban egyelőre lehetetlen „kísérletesen” megvizsgálni – magyarázta a szakértő. Egyes sejtek változásait meg lehet figyelni, sejtek millióit azonban csak megfelelő számítógépekkel lehet modellezni - tette hozzá. Ezekből lehet később előrejelzéseket és hipotéziseket gyártani, ennek nyomán pedig könnyebben megérthetik az egyes betegségek keletkezési mechanizmusát, ami a megelőzési stratégiák kidolgozásához vezet. Igazán jó gyógyszeres kezelés nincs, és nem is lesz addig, amíg meg nem fejtjük a betegségek kórmechanizmusát – közölte Freund Tamás.
700 milliárd euró évente
Az intézetvezető arról is beszélt, hogy egészséggazdasági szempontból a civilizált társadalmakat leginkább az Alzheimer-kór és a depresszió fenyegeti. Előbbi esetben a beteg évtizedekre kiesik a munkából, gyakran az egyik családtagot is kivonja, jelentős anyagi terhet okozva – tette hozzá. Napjainkban az információrobbanás olyan terhet ró az emberi agyra, amely meghaladja annak alkalmazkodó képességét, ez pedig szorongáshoz és depresszióhoz vezet – állítja.
Az agykutató kiemelte: az Európai Unióban évente 700 milliárd eurót költenek az agybetegek kezelésére, ami óriási teher. Magyarországon a terület finanszírozása megfelelő, a laborok kiválóan felszereltek, ezekben pedig az európai élvonalba tartozó kutatók dolgoznak – fogalmazott Freund Tamás, megjegyezve: az agykutatás magas színvonalát jelzi, hogy a European Research Council haladó pályázatán három magyar laboratórium is kiemelt támogatást nyert.
A projekt
Az Európai Bizottság hivatalos közleményben jelentette be, hogy az Emberi Agy Projekt (Human Brain Project – HBP) a két támogatott FET (Future and Emerging Technologies, “Jövőbeni és feltörekvő technológiák”) program egyike lesz. Az új projekt egyesíti az európai erőket a modern tudomány egyik legizgalmasabb területén, az emberi agy megértésében. A HBP célja, hogy egyesítve az emberi aggyal kapcsolatos összes jelenlegi tudást, szuper-számítógépes modellek és szimulációk segítségével lépésről lépésre rekonstruálja az agyat.
Több mint 80 európai és nemzetközi kutatóintézet összefogásával a HBP célkitűzéseit – a tervek szerint – 2013–2023 között valósítják meg, 1,19 milliárd euró költséggel. A projektben részt vesz néhány fontos észak-amerikai és japán partner is. A koordinációt a svájci Lausanne-i Ecole Műszaki Egyetem látja el Henry Markram idegtudós vezetésével, munkáját a németországi Heidelbergi Egyetemről Karlheinz Meier és Richard Frackowiak, a Vaudi Egyetemi Klinikai Központ, valamint a Lausanne-i Egyetem munkatársa segíti.
Magyarországról már a kezdetektől fogva részt vesz a projektben Freund Tamás neurobiológus kutatócsoportja a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből. Feladatuk, hogy a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek révén nyert adatokkal segítsék az idegsejtek, azok hálózataik és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek építését, valamint további kísérletekkel bizonyítsák a modellezett tételeket. A későbbi fázisokban további hazai laboratóriumoknak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a Flagship Programba.
Az agykutatás ugrásszerű fejlődése hazánk számára is alapvető társadalmi és gazdasági érdek, hiszen az idegrendszer betegségei óriási egészséggazdasági és szociális terhet jelentenek. Az egészséges és kóros agyműködés jobb megértése a kísérletesen validált számítógépes modellek segítségével megalapozza és felgyorsítja a felfedező kutatások eredményeinek integrálódását, így jobb megelőzési stratégiákat lehet kidolgozni a betegek és az egész társadalom érdekében.
A projekt keretében olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuper-számítógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ minden részéről összegyűjtsék az agytudománnyal kapcsolatos adatokat, ezek felhasználásával összetett agymodelleket hozzanak létre, és így szimulálják az agy működését, a modellek működését biológiai adatokkal vessék össze, és a modelleket a tudományos közösség számára hozzáférhetővé tegyék. A végső cél: lehetővé váljék az agykutatók számára, hogy kapcsolatot találjanak az agyműködésért felelős gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.
Egy újfajta orvosi informatikai rendszer klinikai adatokat gyűjt majd a világ minden tájáról, aminek segítségével az orvos-kutatók számára hozzáférhetővé válik a jelenleg szétszórt adatokban rejlő klinikailag hasznos információ, melyet aztán beépíthetnek az idegrendszeri betegségek számítógépes modelljeibe. A cél az, hogy objektív módszereket lehessen kifejleszteni az agyi betegségek felismerésére, megértsük a betegségek hátterében meghúzódó mechanizmusokat, és felgyorsuljanak az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások.
0 Megjegyzések