Mit lehet tenni, ha a társasház házirendjében előírt közös költséget nem fizeti be a lakó? – erre a kérdésre is kereste a választ a Napközben. A fizetési meghagyás hat hét alatt jogerőssé válhat, majd indulhat a végrehajtás - mondta a műsorban egy szakértő.
Közös költséggel történő elmaradás esetén a közös képviselőnek tájékoztatnia kell a lakókat arról, hogy ki mennyi pénzzel tartozik. Azt azonban a törvény megtiltja, hogy nyilvános helyre, például egy faliújságra bárki kitegyen egy ilyen listát. A tartozóval szembeni eljárás ügyvédi felszólítással kezdődhet. Ha ez nem vezet eredményre, akkor fizetési meghagyást kezdeményezhet a társasház képviselője, majd jöhet a jelzálogjog bejegyzése és a végrehajtás – mondta el a Napközben című műsorban Horváthné Tápai Judit szegedi közös képviselő.
A megszólaltatott szakember szerint ez azonban nagyon hosszadalmas folyamat, és nem biztos, hogy a legjobb gyógyírt jelenti a társasház gondjára. Attól ugyanis, hogy a közös képviselő jelzálogot jegyeztet be egy lakására, a társasháznak még nem lesz pénze – csak akkor, ha a tulajdonos el akarja éppen adni az ingatlanát. A tartozás miatti problémák rendezéséhez tehát a szegedi közös képviselő szerint tanácsos más utat választani. Úgy véli, mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot az érintet lakóval. „Nagyon nagy türelem kell hozzá, de meg kell a közös képviselőnek és a tartozó tulajdonostársnak találni a megoldást” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy a közös képviselőnek lehet-e befolyása a csúszások alakulására, Horváthné Tápai Judit határozott igennel válaszolt. Elmondta, megérti, hogy vannak különösen nagy kiadással járó időszakok egy lakó életében, de mindig azt szokta kérni a tulajdonostársaktól, hogy ha valamiért épp nem tud átmenetileg fizetni, erről értesítse. Fontos, hogy a csúszásba került lakóval meg lehessen állapodni valamilyen ütemtervben, amely szerint rendezi a tartozását – tette hozzá a szegedi közös képviselő a Kossuth Rádió műsorában.
A Napközben szerdai adásában nyilatkozott Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke is, aki azonban azt hangsúlyozta, nem kell közgyűlési döntés a tartozóval szembeni eljárás megindításához. Ha egy közös képviselő azt látja, hogy valaki több mint három hónapja nem fizet, és válasz nélkül marad a felszólítás, akkor rögtön indulhat a fizetési meghagyás – ma már nem a bíróságon, hanem a közjegyzőknél. A közelmúlt jogszabály-módosításai alapján nagyon gyorssá vált az ügyintézés, a fizetési meghagyás hat hét alatt biztosan jogerőssé válhat – ha nem válik vitatottá a tartozás – majd indulhat a végrehajtás.
Utóbbi esetében tudni kell, hogy amíg a társasház nem fizeti be a végrehajtási előleget, addig a végrehajtó nem lép az ügyben. Az eljárás tehát kezdetben költségeket jelent a háznak, de aztán be fogják hajtani a tartozást, akár a nem fizető lakó autójára, akár más nagyobb értékű ingóságára terhelve a közös költséget. Természetesen ha már több milliós kintlévőségről van szó, akkor nehezebb az ügy – ezért kellene minél hamarabb elindítani az eljárásokat a tartozáshalmozók ellen – tette hozzá Bék Ágnes. A jogász megjegyezte, e a feladat a közös képviselők kötelezettsége, és mint mondta, nem érti, sokan közülük miért nem tesznek ennek eleget. „Ez nem egy ördögtől való feladat”, és behajtható a tartozás – fogalmazott a Kossuth Rádióban a társasházkezelők egyesületének elnöke.
A megszólaltatott szakember szerint ez azonban nagyon hosszadalmas folyamat, és nem biztos, hogy a legjobb gyógyírt jelenti a társasház gondjára. Attól ugyanis, hogy a közös képviselő jelzálogot jegyeztet be egy lakására, a társasháznak még nem lesz pénze – csak akkor, ha a tulajdonos el akarja éppen adni az ingatlanát. A tartozás miatti problémák rendezéséhez tehát a szegedi közös képviselő szerint tanácsos más utat választani. Úgy véli, mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot az érintet lakóval. „Nagyon nagy türelem kell hozzá, de meg kell a közös képviselőnek és a tartozó tulajdonostársnak találni a megoldást” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy a közös képviselőnek lehet-e befolyása a csúszások alakulására, Horváthné Tápai Judit határozott igennel válaszolt. Elmondta, megérti, hogy vannak különösen nagy kiadással járó időszakok egy lakó életében, de mindig azt szokta kérni a tulajdonostársaktól, hogy ha valamiért épp nem tud átmenetileg fizetni, erről értesítse. Fontos, hogy a csúszásba került lakóval meg lehessen állapodni valamilyen ütemtervben, amely szerint rendezi a tartozását – tette hozzá a szegedi közös képviselő a Kossuth Rádió műsorában.
A Napközben szerdai adásában nyilatkozott Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke is, aki azonban azt hangsúlyozta, nem kell közgyűlési döntés a tartozóval szembeni eljárás megindításához. Ha egy közös képviselő azt látja, hogy valaki több mint három hónapja nem fizet, és válasz nélkül marad a felszólítás, akkor rögtön indulhat a fizetési meghagyás – ma már nem a bíróságon, hanem a közjegyzőknél. A közelmúlt jogszabály-módosításai alapján nagyon gyorssá vált az ügyintézés, a fizetési meghagyás hat hét alatt biztosan jogerőssé válhat – ha nem válik vitatottá a tartozás – majd indulhat a végrehajtás.
Utóbbi esetében tudni kell, hogy amíg a társasház nem fizeti be a végrehajtási előleget, addig a végrehajtó nem lép az ügyben. Az eljárás tehát kezdetben költségeket jelent a háznak, de aztán be fogják hajtani a tartozást, akár a nem fizető lakó autójára, akár más nagyobb értékű ingóságára terhelve a közös költséget. Természetesen ha már több milliós kintlévőségről van szó, akkor nehezebb az ügy – ezért kellene minél hamarabb elindítani az eljárásokat a tartozáshalmozók ellen – tette hozzá Bék Ágnes. A jogász megjegyezte, e a feladat a közös képviselők kötelezettsége, és mint mondta, nem érti, sokan közülük miért nem tesznek ennek eleget. „Ez nem egy ördögtől való feladat”, és behajtható a tartozás – fogalmazott a Kossuth Rádióban a társasházkezelők egyesületének elnöke.
0 Megjegyzések