A civilizált városi lét egyik legnagyobb hátránya, hogy az így élő emberek legnagyobb része csak a filmekből és a Hubble űrtávcső képeiről tudja, hogy milyen valójában az éjszakai égbolt. Most azonban megtekinthetjük egy lenyűgöző videón is.
A városi fényszennyezés sokak szerint legalább olyan veszélyes, mint a levegő vagy a vizek összepiszkítása, de például a madarakra vagy a bogarakra gyakorolt hatásait még csak mostanában kezdik el igazán felmérni az ezzel foglalkozó szakemberek.
Vannak azonban olyan helyek a bolygón, ahol nemcsak a légkör nyugodtsága és tisztasága, illetve a környezet embertelensége miatt minden olyan, ahogy azt a villanyáram és a közvilágítás előtt láthatták az őseink. Az egyik ilyen hely Namíbia, ahol az égbolt még olyan sötét, hogy az ország távcsőfarmjai a világ csillagászainak kedvelt célpontjává váltak. A felhő-, por- és fénymentes égbolt alatt született például Éder Iván legutóbb bemutatott képe, de a Nasa Astronomy Picture of the Day elnevezésű, űrfotós sorozatának hétfői bejegyzése is itt készült.
Marsel van Oosten time lapse, vagyis időgyorsításos videója is itt készült. A hetven másodperces film több mint 16 ezer kép felhasználásával készült el, amiket a többszörös díjnyertes természetfotós két év alatt rögzített a namíbiai sivatagban. A videón a városlakók szemének szokatlan fényességgel és részletességgel jelenik meg a Tejút, és az északi féltekéről nézve mindig a látóhatár alatt maradó Nagy Magellán-felhő is. Érdekesség, hogy bár néhány halvány fényű meteor is keresztülszáguld az égen, a videón a leginkább hullócsillagszerű látványt a Nap fényét visszatükröző műholdak adják.
Csillagoségbolt-parkok
Ha ennyire sötét hely nincs is hazánkban, annak, aki az éjszakai égbolt természetes, fényszennyezés nélküli állapotát szeretné látni, nem kell Afrikába utaznia. Ha nemcsak a Holdat, a Vénuszt és a Jupitert akarjuk látni, hanem valódi csillagokat is, a Bakony környéke általában jó terep, de a Zselici Csillagoségbolt-park látogatóit szervezett túrákkal is várják a csillagképeket és egyéb érdekességeket jól ismerő szakértők.
A csillagoségbolt-parkok létrehozására azért van szükség, mert a környezetkárosítás egyik fajtájának tekintett fényszennyezés miatt egyre kevesebb az olyan hely a Földön, ahonnan a csillagos égbolt a zavaró mesterséges fényektől mentesen látszik. Mivel a csillagokkal tarkított ég az emberiség kulturális örökségének tekinthető, megóvására, a fényszennyezés visszaszorítására lépéseket tennünk. Hazánkban jelenleg két helyen, a Zselici Tájvédelmi Körzetben és a Hortobágyi Nemzeti Parkban létezik Csillagoségbolt-park.
De miért tűnnek el csillagaink, s a mesterséges fény miért káros? Modern világunkban a nap lementével sincs sötét. Mindent kivilágítunk, sokszor a szükségesnél jóval erősebben. Ez a fény – főként az a része, mely a horizont síkja fölé irányul – visszaverődik a légkörből, s megnövekedett háttérfényességet okoz. A fényesebb háttérben pedig a valódi csillagok egy része szabad szemmel már nem látható.
A fényszennyezésnek számos káros eredménye ismert. Veszélyezteti egészségünket és az állatokra is negatívan hat. Az élőlények természetes ciklusa ugyanis erősen kötődik a nappalokhoz és éjszakákhoz, azt a mesterséges megvilágítással megbolygatva pedig károsodhat az egészségük.
Az emberek számára alvás közben – a megfelelő hormonális egyensúly kialakulásához – fontos a sötét Számos állat tájékozódásában lényeges tényező a természetes fény: a vándormadarak, tengeri teknőcök, szentjánosbogarak tömeges pusztulását okozza, hogy a mesterséges megvilágítástól megzavarva eredeti úti céljuk helyett más irányba indulnak el. Az emberi közlekedésben is sok az ezzel kapcsolatos zavaró hatás: gondoljunk csak a pásztázó diszkófényekre, vagy a közlekedési lámpák közelében elhelyezett világító reklámokra.
A fényszennyezést úgy csökkenthetjük hatékonyan, ha kerüljük a túlzott kivilágítást. A köztereken olyan lámpaburákat kellene alkalmazni, melyek ernyőzöttek és síküvegűek, mivel így csak a tervezett irányba szórják a fényt. A műemlékek, hirdetőtáblák megvilágítását pedig felülről lefelé irányítva kellene megoldani.
VIDEÓ:
A városi fényszennyezés sokak szerint legalább olyan veszélyes, mint a levegő vagy a vizek összepiszkítása, de például a madarakra vagy a bogarakra gyakorolt hatásait még csak mostanában kezdik el igazán felmérni az ezzel foglalkozó szakemberek.
Vannak azonban olyan helyek a bolygón, ahol nemcsak a légkör nyugodtsága és tisztasága, illetve a környezet embertelensége miatt minden olyan, ahogy azt a villanyáram és a közvilágítás előtt láthatták az őseink. Az egyik ilyen hely Namíbia, ahol az égbolt még olyan sötét, hogy az ország távcsőfarmjai a világ csillagászainak kedvelt célpontjává váltak. A felhő-, por- és fénymentes égbolt alatt született például Éder Iván legutóbb bemutatott képe, de a Nasa Astronomy Picture of the Day elnevezésű, űrfotós sorozatának hétfői bejegyzése is itt készült.
Marsel van Oosten time lapse, vagyis időgyorsításos videója is itt készült. A hetven másodperces film több mint 16 ezer kép felhasználásával készült el, amiket a többszörös díjnyertes természetfotós két év alatt rögzített a namíbiai sivatagban. A videón a városlakók szemének szokatlan fényességgel és részletességgel jelenik meg a Tejút, és az északi féltekéről nézve mindig a látóhatár alatt maradó Nagy Magellán-felhő is. Érdekesség, hogy bár néhány halvány fényű meteor is keresztülszáguld az égen, a videón a leginkább hullócsillagszerű látványt a Nap fényét visszatükröző műholdak adják.
Csillagoségbolt-parkok
Ha ennyire sötét hely nincs is hazánkban, annak, aki az éjszakai égbolt természetes, fényszennyezés nélküli állapotát szeretné látni, nem kell Afrikába utaznia. Ha nemcsak a Holdat, a Vénuszt és a Jupitert akarjuk látni, hanem valódi csillagokat is, a Bakony környéke általában jó terep, de a Zselici Csillagoségbolt-park látogatóit szervezett túrákkal is várják a csillagképeket és egyéb érdekességeket jól ismerő szakértők.
A csillagoségbolt-parkok létrehozására azért van szükség, mert a környezetkárosítás egyik fajtájának tekintett fényszennyezés miatt egyre kevesebb az olyan hely a Földön, ahonnan a csillagos égbolt a zavaró mesterséges fényektől mentesen látszik. Mivel a csillagokkal tarkított ég az emberiség kulturális örökségének tekinthető, megóvására, a fényszennyezés visszaszorítására lépéseket tennünk. Hazánkban jelenleg két helyen, a Zselici Tájvédelmi Körzetben és a Hortobágyi Nemzeti Parkban létezik Csillagoségbolt-park.
De miért tűnnek el csillagaink, s a mesterséges fény miért káros? Modern világunkban a nap lementével sincs sötét. Mindent kivilágítunk, sokszor a szükségesnél jóval erősebben. Ez a fény – főként az a része, mely a horizont síkja fölé irányul – visszaverődik a légkörből, s megnövekedett háttérfényességet okoz. A fényesebb háttérben pedig a valódi csillagok egy része szabad szemmel már nem látható.
A fényszennyezésnek számos káros eredménye ismert. Veszélyezteti egészségünket és az állatokra is negatívan hat. Az élőlények természetes ciklusa ugyanis erősen kötődik a nappalokhoz és éjszakákhoz, azt a mesterséges megvilágítással megbolygatva pedig károsodhat az egészségük.
Az emberek számára alvás közben – a megfelelő hormonális egyensúly kialakulásához – fontos a sötét Számos állat tájékozódásában lényeges tényező a természetes fény: a vándormadarak, tengeri teknőcök, szentjánosbogarak tömeges pusztulását okozza, hogy a mesterséges megvilágítástól megzavarva eredeti úti céljuk helyett más irányba indulnak el. Az emberi közlekedésben is sok az ezzel kapcsolatos zavaró hatás: gondoljunk csak a pásztázó diszkófényekre, vagy a közlekedési lámpák közelében elhelyezett világító reklámokra.
A fényszennyezést úgy csökkenthetjük hatékonyan, ha kerüljük a túlzott kivilágítást. A köztereken olyan lámpaburákat kellene alkalmazni, melyek ernyőzöttek és síküvegűek, mivel így csak a tervezett irányba szórják a fényt. A műemlékek, hirdetőtáblák megvilágítását pedig felülről lefelé irányítva kellene megoldani.
VIDEÓ:
0 Megjegyzések