Kimozdította a holtpontról az iráni atomprogramról szóló tárgyalások folyamatát a vasárnap véget ért müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia, amelynek Irán mellett a szíriai polgárháború és az új Obama-kormányzat külpolitikai programja volt a legfontosabb témája.
MTI - Az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország alkotta csoport - a hatok - legutóbb tavaly júniusban tárgyalt a teheráni vezetéssel az iráni atomprogramról. Azóta nem történt előrelépés az ügyben, és úgy tűnt, hogy a felek a következő tárgyalási forduló idejéről és helyszínéről sem tudnak megállapodni. A müncheni tanácskozáson azonban Joe Biden amerikai alelnök szombaton közölte, hogy az Egyesült Államok akár kétoldalú megbeszélést is hajlandó folytatni Teheránnal, Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter pedig vasárnap bejelentette, hogy február 25-én, Kazahsztánban tartják az újabb tárgyalást a hatokkal, és Irán is kész a kétoldalú megbeszélésre az Egyesült Államokkal, ha az amerikai fél valóban őszinte szándékkal ül tárgyalóasztalhoz.
Az 1964 óta minden évben megrendezett müncheni konferencia sokáig az euroatlanti kapcsolatokról szólt, a hidegháború után pedig fokozatosan megnyílt a világ más tájai felé. A szervezők az euroatlanti fókuszt megtartották, és arra törekednek, hogy a kapcsolatok alakulását tágabb összefüggésekbe ágyazva vizsgálják. Ennek jegyében az informális tanácskozás első napján, pénteken gazdasági témáknak jutott a főszerep. Külön panelbeszélgetésen elemezték például az euróövezeti helyzetet. Ezen Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az euró iránti bizalom gyengülése miatt kialakult válság "akut szakasza" véget ért, hiszen a pénzpiacok megnyugodtak, de a bizalmat teljesen helyreállítani csak a szerkezeti reformok következetes végrehajtásával lehet.
A háromnapos tanácskozásra 90 országból érkeztek részvevők a bajor fővárosba, köztük több mint tucatnyi ország külügyminisztere, 10 kormányfő, csaknem 70 védelmi miniszter és több mint 50 vállalatvezető. A szombati nap legnagyobb figyelemmel várt programja Joe Biden előadása volt a második Obama-kormányzat külpolitikai programjáról. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok változatlanul Európával áll a legszorosabb szövetségben, és minél hamarabb szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val. Washington azonban a következő négy évben is nyit az ázsiai-csendes-óceáni térség felé, de ezt nem az európai partnerek rovására, hanem éppen az ő érdekükben is teszi.
Joe Biden Szíriáról szólva kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnök nem alkalmas a szíriai nép vezetésére, ezért távoznia kell. Oroszországgal kapcsolatban kiemelte, hogy Washington a kapcsolatok további javításában érdekelt, de az álláspontja számos kérdésben eltér Moszkváétól.
Ezt a kijelentést Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombati előadása is igazolta. A moszkvai diplomácia vezetője határozottan kiállt a szíriai vezetés mellett, és óvott attól, hogy bárki is kívülről próbálja meg elmozdítani Bassár el-Aszadot. Moszkva a katonai beavatkozás gondolatát is elutasítja, és ellenzi az "önkényes, egyoldalú szankciókat" - szögezte le.
Ugyanakkor Lavrov a konferencia margóján tárgyalt Mohmed Moáz el-Hatíbbal, az Ellenzéki Erők és a Szíriai Forradalom Nemzeti Koalíciója nevű ellenzéki ernyőszervezet vezetőjével, aki a megbeszélés után újságíróknak elmondta, hogy az orosz külügyminiszter további tárgyalásra hívta Moszkvába. Szergej Lavrov a találkozó után nyilatkozva kiemelte, nem biztos, hogy párbeszéd alakul ki a szíriai ellenzékkel, de bíztató, hogy Hatíb "reálisan" szemléli a fejleményeket, és alaposabban ismerni kívánja az orosz álláspontot.
A szíriai ellenzék vezetője az iráni külügyminiszterrel is tárgyalt Münchenben. Ali Akbar Szálehi a megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta: a jó irányba tett fontos lépés, hogy az ellenzék kinyilvánította tárgyalási szándékát a kormánnyal. Jelezte, hogy Irán közvetítő szerepet vállalhat a konfliktusban. Egyúttal óvott attól, hogy kívülről beavatkozzanak a szíriai folyamatokba. Egy esetleges katonai intervenció következményei beláthatatlanok, akár az egész térség "lángra lobbanhat" miatta - fejtette ki a szíriai kormány legszorosabb szövetségeseként számon tartott Irán külügyminisztere.
A müncheni konferencia záró napján Ehud Barak izraeli védelmi miniszter egy pódiumbeszélgetésen közvetve elismerte, hogy Izrael hajtotta végre a Szíria elleni szerda hajnali légicsapást. Izrael mindig is figyelmeztetett, hogy nem tűri el, ha Szíriából fegyverekkel támogatják a libanoni Hezbollah radikális, Izrael-ellenes síita szervezetet - mondta. A szerdai támadásról szóló sajtóhírek "újabb bizonyítékát jelentik annak, hogy ha valamint mondunk, annak érvényt is szerzünk" - tette hozzá Ehud Barak.
Malival kapcsolatban a konferencia legtöbb résztvevője helyes döntésnek nevezte a francia katonai beavatkozást. Thomas de Maiziére német védelmi miniszter Münchenben konkretizálta, hogy Németország miként nyújt további támogatást az akcióhoz. A Bundeswehr - a német hadsereg - 40 szakemberrel járul hozzá az Európai Unió mintegy 250 fős katonai kiképző csoportjához, és légi utántöltésre alkalmas gépeket is biztosít a francia Mirage és Rafale vadászgépek repülés közbeni tankoláshoz. A kormány mindkét tervhez kikéri a parlament hozzájárulását - mondta a német védelmi miniszter.
Magyarországot a konferencián Hende Csaba honvédelmi miniszter képviselte. A magyar miniszter a konferencia keretében kétoldalú tárgyalást folytatott többek között Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel.
MTI - Az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország alkotta csoport - a hatok - legutóbb tavaly júniusban tárgyalt a teheráni vezetéssel az iráni atomprogramról. Azóta nem történt előrelépés az ügyben, és úgy tűnt, hogy a felek a következő tárgyalási forduló idejéről és helyszínéről sem tudnak megállapodni. A müncheni tanácskozáson azonban Joe Biden amerikai alelnök szombaton közölte, hogy az Egyesült Államok akár kétoldalú megbeszélést is hajlandó folytatni Teheránnal, Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter pedig vasárnap bejelentette, hogy február 25-én, Kazahsztánban tartják az újabb tárgyalást a hatokkal, és Irán is kész a kétoldalú megbeszélésre az Egyesült Államokkal, ha az amerikai fél valóban őszinte szándékkal ül tárgyalóasztalhoz.
Az 1964 óta minden évben megrendezett müncheni konferencia sokáig az euroatlanti kapcsolatokról szólt, a hidegháború után pedig fokozatosan megnyílt a világ más tájai felé. A szervezők az euroatlanti fókuszt megtartották, és arra törekednek, hogy a kapcsolatok alakulását tágabb összefüggésekbe ágyazva vizsgálják. Ennek jegyében az informális tanácskozás első napján, pénteken gazdasági témáknak jutott a főszerep. Külön panelbeszélgetésen elemezték például az euróövezeti helyzetet. Ezen Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az euró iránti bizalom gyengülése miatt kialakult válság "akut szakasza" véget ért, hiszen a pénzpiacok megnyugodtak, de a bizalmat teljesen helyreállítani csak a szerkezeti reformok következetes végrehajtásával lehet.
A háromnapos tanácskozásra 90 országból érkeztek részvevők a bajor fővárosba, köztük több mint tucatnyi ország külügyminisztere, 10 kormányfő, csaknem 70 védelmi miniszter és több mint 50 vállalatvezető. A szombati nap legnagyobb figyelemmel várt programja Joe Biden előadása volt a második Obama-kormányzat külpolitikai programjáról. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok változatlanul Európával áll a legszorosabb szövetségben, és minél hamarabb szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val. Washington azonban a következő négy évben is nyit az ázsiai-csendes-óceáni térség felé, de ezt nem az európai partnerek rovására, hanem éppen az ő érdekükben is teszi.
Joe Biden Szíriáról szólva kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnök nem alkalmas a szíriai nép vezetésére, ezért távoznia kell. Oroszországgal kapcsolatban kiemelte, hogy Washington a kapcsolatok további javításában érdekelt, de az álláspontja számos kérdésben eltér Moszkváétól.
Ezt a kijelentést Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombati előadása is igazolta. A moszkvai diplomácia vezetője határozottan kiállt a szíriai vezetés mellett, és óvott attól, hogy bárki is kívülről próbálja meg elmozdítani Bassár el-Aszadot. Moszkva a katonai beavatkozás gondolatát is elutasítja, és ellenzi az "önkényes, egyoldalú szankciókat" - szögezte le.
Ugyanakkor Lavrov a konferencia margóján tárgyalt Mohmed Moáz el-Hatíbbal, az Ellenzéki Erők és a Szíriai Forradalom Nemzeti Koalíciója nevű ellenzéki ernyőszervezet vezetőjével, aki a megbeszélés után újságíróknak elmondta, hogy az orosz külügyminiszter további tárgyalásra hívta Moszkvába. Szergej Lavrov a találkozó után nyilatkozva kiemelte, nem biztos, hogy párbeszéd alakul ki a szíriai ellenzékkel, de bíztató, hogy Hatíb "reálisan" szemléli a fejleményeket, és alaposabban ismerni kívánja az orosz álláspontot.
A szíriai ellenzék vezetője az iráni külügyminiszterrel is tárgyalt Münchenben. Ali Akbar Szálehi a megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta: a jó irányba tett fontos lépés, hogy az ellenzék kinyilvánította tárgyalási szándékát a kormánnyal. Jelezte, hogy Irán közvetítő szerepet vállalhat a konfliktusban. Egyúttal óvott attól, hogy kívülről beavatkozzanak a szíriai folyamatokba. Egy esetleges katonai intervenció következményei beláthatatlanok, akár az egész térség "lángra lobbanhat" miatta - fejtette ki a szíriai kormány legszorosabb szövetségeseként számon tartott Irán külügyminisztere.
A müncheni konferencia záró napján Ehud Barak izraeli védelmi miniszter egy pódiumbeszélgetésen közvetve elismerte, hogy Izrael hajtotta végre a Szíria elleni szerda hajnali légicsapást. Izrael mindig is figyelmeztetett, hogy nem tűri el, ha Szíriából fegyverekkel támogatják a libanoni Hezbollah radikális, Izrael-ellenes síita szervezetet - mondta. A szerdai támadásról szóló sajtóhírek "újabb bizonyítékát jelentik annak, hogy ha valamint mondunk, annak érvényt is szerzünk" - tette hozzá Ehud Barak.
Malival kapcsolatban a konferencia legtöbb résztvevője helyes döntésnek nevezte a francia katonai beavatkozást. Thomas de Maiziére német védelmi miniszter Münchenben konkretizálta, hogy Németország miként nyújt további támogatást az akcióhoz. A Bundeswehr - a német hadsereg - 40 szakemberrel járul hozzá az Európai Unió mintegy 250 fős katonai kiképző csoportjához, és légi utántöltésre alkalmas gépeket is biztosít a francia Mirage és Rafale vadászgépek repülés közbeni tankoláshoz. A kormány mindkét tervhez kikéri a parlament hozzájárulását - mondta a német védelmi miniszter.
Magyarországot a konferencián Hende Csaba honvédelmi miniszter képviselte. A magyar miniszter a konferencia keretében kétoldalú tárgyalást folytatott többek között Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel.
0 Megjegyzések