Meghosszabbították, így év végéig látogatható a "boldog békeidők" korszakát megidéző, Szabad a pálya című tárlat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban Budapesten.
A 2012 márciusában nyílt kiállítást, amely a 19. század utolsó harmadába repíti vissza a látogatókat, eddig több mint 100 ezren tekintették meg - közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
A múzeum két szintjén kialakított tárlat bemutatja Magyarország 1867 és 1914 közötti mintegy fél évszázadának technikai vívmányait, újításait, képet ad a kor nagy ívű gazdasági fejlődéséről és a korabeli mindennapokról. Megidézi a 19. században népszerű ipari- és világkiállítások hangulatát, betekintést enged a hétköznapi munkáslakásba, egy polgári ebédlőbe, vagy épp az orfeumba.
A látogatók olyan magyar műszaki találmányokkal találkozhatnak, mint a Csonka János és Bánki Donát által megalkotott porlasztó, Puskás Tivadar telefonhírmondója, a Déri-Bláthy-Zipernowsky mérnökhármas transzformátora vagy a világ első villanyórája. A kiállítás egyik leglátványosabb eleme a több tonnás, három méter hosszú és három méter széles, főként a cséplőgépek energiaellátására használt 112 éves lokomobil, amely a mezőgazdaság gépesítésének legjelentősebb eszköze volt.
Magyarország vidéki városainak 19. századi közlekedési fejlődését a kiállítás a legmodernebb 21. századi eszközökkel mutatja be, az érdeklődő ugyanis saját okostelefonjával vagy a kihelyezett tabletek segítségével juthat bővebb információkhoz.
A "boldog békeidők" korszaka, azaz a dualizmus 50 éve alatt elkészült a 22 ezer kilométeres vasúthálózat, hidak, közutak épültek. Pest, Buda és Óbuda egyesülése után világvárossá fejlődött Budapest, ahol átadták a Budavári Siklót és a Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat. Megépült a kontinens első földalatti vasútja, megnyílt a világ legnagyobb nyílású lánchídja, az Erzsébet híd. A 21. század elején is jórészt azt az infrastruktúrát használjuk, amit e korszak létrehozott - áll a közleményben.
A múzeum két szintjén kialakított tárlat bemutatja Magyarország 1867 és 1914 közötti mintegy fél évszázadának technikai vívmányait, újításait, képet ad a kor nagy ívű gazdasági fejlődéséről és a korabeli mindennapokról. Megidézi a 19. században népszerű ipari- és világkiállítások hangulatát, betekintést enged a hétköznapi munkáslakásba, egy polgári ebédlőbe, vagy épp az orfeumba.
A látogatók olyan magyar műszaki találmányokkal találkozhatnak, mint a Csonka János és Bánki Donát által megalkotott porlasztó, Puskás Tivadar telefonhírmondója, a Déri-Bláthy-Zipernowsky mérnökhármas transzformátora vagy a világ első villanyórája. A kiállítás egyik leglátványosabb eleme a több tonnás, három méter hosszú és három méter széles, főként a cséplőgépek energiaellátására használt 112 éves lokomobil, amely a mezőgazdaság gépesítésének legjelentősebb eszköze volt.
Magyarország vidéki városainak 19. századi közlekedési fejlődését a kiállítás a legmodernebb 21. századi eszközökkel mutatja be, az érdeklődő ugyanis saját okostelefonjával vagy a kihelyezett tabletek segítségével juthat bővebb információkhoz.
A "boldog békeidők" korszaka, azaz a dualizmus 50 éve alatt elkészült a 22 ezer kilométeres vasúthálózat, hidak, közutak épültek. Pest, Buda és Óbuda egyesülése után világvárossá fejlődött Budapest, ahol átadták a Budavári Siklót és a Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat. Megépült a kontinens első földalatti vasútja, megnyílt a világ legnagyobb nyílású lánchídja, az Erzsébet híd. A 21. század elején is jórészt azt az infrastruktúrát használjuk, amit e korszak létrehozott - áll a közleményben.
0 Megjegyzések