A két évvel ezelőtt kezdődött "arab tavasz" a politikai iszlám megerősödését hozta, a politikai fordulat nyomán több arab országban iszlamista rendszerek jöttek létre.
MTI - A palesztin származású William Hannah Shomali segédpüspök, aki a jeruzsálemi latin patriarkátuson belül Izraelért, a palesztin területekért, Jordániáért és Ciprusért felelős, kifejtette: az arab világban kezdődött tavasz "az iszlám ébredését hozta magával. Ma már maguk az arabok sem hisznek a tavaszban".
Hamid Abdel Szamad egyiptomi politológus véleménye szerint az arab tavasz a politikai iszlám dacára tört ki. Tévedés azonban azt hinni - tette hozzá -, hogy az arab forradalmak a politikai iszlám hanyatlását harangozzák be. A fejlemények kimenetele ma még megjósolhatatlan: nem lehet tudni, hogy katasztrófába torkollnak-e, vagy pedig olyan reformokat hoznak, amelyek a demokrácia irányába mutatnak.
Shomali borúlátóan ítéli meg a Közel-Keleten élő keresztények kilátásait. Szerinte a sorsuk attól függ, születik-e megoldás az izraeli-palesztin konfliktusra. Erre azonban szerinte a közeli jövőben nincs esély. Annak, hogy a Közel-Keleten folyamatosan csökken a keresztények száma, több oka van.
Az alacsony születésszám és a politikai helyzet éppúgy felelős ezért, mint a jól képzett fiatal palesztinok elhelyezkedésének kilátástalansága. Ma több mint egymillió keresztény palesztin él a diaszpórában, miközben a palesztin területeken csupán 180 ezer - állította Shomali. Sydneynek több keresztény palesztin lakosa van, mint Jeruzsálemnek; Santiago de Chilében 350 ezren élnek, Betlehemben mindössze 30 ezren.
A katolikus segédpüspök hatalmas problémának nevezte az izraeli kormány telepépítési politikáját. Szerinte ez az oka annak hogy a palesztinok körében erőteljesen megnőtt a frusztráció és az elkeseredettség. "Bármelyik pillanatban kirobbanhat az erőszak. Ha telepesek jelennek meg a jeruzsálemi Templom-hegyen, az casus bellivé válhat palesztinok és zsidók között" - figyelmeztetett Shomali.
A két nép közötti konfliktusban, amelynek ideológiai és vallási vonatkozásai egyaránt vannak, a béke megteremtése jelenti a legnagyobb feladatot. A cionizmus alapját az a feltevés képezi, hogy Isten ezt a területet a zsidóknak adta. Ezzel szemben áll a palesztinok történelmi igénye, akik 13 évszázada élnek ezen a vidéken - vélekedett Shomali.
Előadásában rámutatott, hogy Izraelbe egyre több ultraortodox zsidó vándorol be, elsősorban az Egyesült Államokból. Szerinte ezekben a családokban a nem zsidókkal szembeni gyűlöletre nevelik a fiatalokat, és erre a folyamatra nincs ráhatása az izraeli kormánynak.
A jeruzsálemi segédpüspök szerint mégis van ok a bizakodásra. Reményeit az izraeli liberális értelmiséghez fűzi, amelynek tagjai hisznek a vallásos zsidó állam szekularizálásában és a közel-keleti konfliktus kétállami megoldásában. Név szerint is kiemelte közülük Uri Avneri újságírót, Avraham Burgot, a kneszet korábbi elnökét és Ámosz Oz írót.
MTI - A palesztin származású William Hannah Shomali segédpüspök, aki a jeruzsálemi latin patriarkátuson belül Izraelért, a palesztin területekért, Jordániáért és Ciprusért felelős, kifejtette: az arab világban kezdődött tavasz "az iszlám ébredését hozta magával. Ma már maguk az arabok sem hisznek a tavaszban".
Hamid Abdel Szamad egyiptomi politológus véleménye szerint az arab tavasz a politikai iszlám dacára tört ki. Tévedés azonban azt hinni - tette hozzá -, hogy az arab forradalmak a politikai iszlám hanyatlását harangozzák be. A fejlemények kimenetele ma még megjósolhatatlan: nem lehet tudni, hogy katasztrófába torkollnak-e, vagy pedig olyan reformokat hoznak, amelyek a demokrácia irányába mutatnak.
Shomali borúlátóan ítéli meg a Közel-Keleten élő keresztények kilátásait. Szerinte a sorsuk attól függ, születik-e megoldás az izraeli-palesztin konfliktusra. Erre azonban szerinte a közeli jövőben nincs esély. Annak, hogy a Közel-Keleten folyamatosan csökken a keresztények száma, több oka van.
Az alacsony születésszám és a politikai helyzet éppúgy felelős ezért, mint a jól képzett fiatal palesztinok elhelyezkedésének kilátástalansága. Ma több mint egymillió keresztény palesztin él a diaszpórában, miközben a palesztin területeken csupán 180 ezer - állította Shomali. Sydneynek több keresztény palesztin lakosa van, mint Jeruzsálemnek; Santiago de Chilében 350 ezren élnek, Betlehemben mindössze 30 ezren.
A katolikus segédpüspök hatalmas problémának nevezte az izraeli kormány telepépítési politikáját. Szerinte ez az oka annak hogy a palesztinok körében erőteljesen megnőtt a frusztráció és az elkeseredettség. "Bármelyik pillanatban kirobbanhat az erőszak. Ha telepesek jelennek meg a jeruzsálemi Templom-hegyen, az casus bellivé válhat palesztinok és zsidók között" - figyelmeztetett Shomali.
A két nép közötti konfliktusban, amelynek ideológiai és vallási vonatkozásai egyaránt vannak, a béke megteremtése jelenti a legnagyobb feladatot. A cionizmus alapját az a feltevés képezi, hogy Isten ezt a területet a zsidóknak adta. Ezzel szemben áll a palesztinok történelmi igénye, akik 13 évszázada élnek ezen a vidéken - vélekedett Shomali.
Előadásában rámutatott, hogy Izraelbe egyre több ultraortodox zsidó vándorol be, elsősorban az Egyesült Államokból. Szerinte ezekben a családokban a nem zsidókkal szembeni gyűlöletre nevelik a fiatalokat, és erre a folyamatra nincs ráhatása az izraeli kormánynak.
A jeruzsálemi segédpüspök szerint mégis van ok a bizakodásra. Reményeit az izraeli liberális értelmiséghez fűzi, amelynek tagjai hisznek a vallásos zsidó állam szekularizálásában és a közel-keleti konfliktus kétállami megoldásában. Név szerint is kiemelte közülük Uri Avneri újságírót, Avraham Burgot, a kneszet korábbi elnökét és Ámosz Oz írót.
0 Megjegyzések