Csak csütörtök délutánra, közvetlenül az uniós állam-, illetve kormányfők rendkívüli tanácskozásának a kezdetére készíti el legújabb középtávú uniós költségvetési kerettervét Herman Van Rompuy - vált ismeretessé a csúcstalálkozót előkészítő brüsszeli tanácskozás végén.
Az EU-tagállamok európai ügyekkel foglalkozó vezető tárcailletékesei - köztük Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium EU-ügyekben illetékes államtitkára - hétfőn azt a tájékoztatást kapták Van Rompuytől, az Európai Tanács elnökétől, hogy a csúcstalálkozó kezdetén terjeszti majd elő legújabb keretszámait, azután felfüggesztik az ülést, hogy a tagállamok képviselői tanulmányozhassák a javaslatot, majd a 27-ek újra közösen nekifeszülnek a 2014 és 2020 közötti időszak uniós keretköltségvetésének. Erről tavaly novemberben egyszer már tartottak rendkívüli EU-csúcsot, de akkor nem jutottak teljes körű megállapodásra.
Győri Enikő a hétfői brüsszeli egyeztetés után újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: nem lehet automatikusan kiindulni abból, hogy Van Rompuy most a novemberi részmegállapodásokon alapuló tervet fog előterjeszteni. Teljesen új dokumentumról lesz szó - mondta az államtitkár.
A jómódúbb, "nettó befizető" tagországok némelyike jelentős mértékű kiadáscsökkentést akar, míg a "nettó kedvezményezettek" - tehát azok, amelyek több támogatást kapnak a közös kasszából, mint amennyit abba befizetnek - szeretnék megőrizni a rendelkezésre álló uniós források legalább eddigi szintjét. Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű az úgynevezett kohéziós - vagyis felzárkóztatási - finanszírozás, valamint fontos a mezőgazdasági támogatási politika jövője is.
A középtávú keretköltségvetést az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az EP nagyobb rugalmasságot szeretne az egyes költségvetési fejezetek között, valamint el akarná kerülni, hogy a tagországok tovább nyessék a tervezett kiadásokat. A magyar államtitkár azonban azt valószínűsítette, hogy további vágásra kell számítani.
Győri Enikő a hétfői ülésen ismételten kifejtette: magyar szempontból elfogadhatatlan lenne, hogy - miközben az ország fejlettségi szintje az EU-átlag 75 százaléka alatt van, és a következő években is annak alatta marad - több, mint harminc százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz jusson a következő években, mint a mostani időszakban. Magyarország a mezőgazdasági támogatások tekintetében is azt szeretné, ha nem döntenének további csökkentésekről.
A magyar álláspont, vagyis hogy ne a legszegényebbek lássák a legnagyobb kárát a támogatási összegek visszafogásának, egybeesik az unió alapelveivel - hangsúlyozta Győri Enikő. Elmondta, hogy a kohézió barátai elnevezésű országcsoport vezetői a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt saját körben még egyszer egyeztetik álláspontjukat.
Van Rompuy azt szeretné - mondta Győri Enikő -, ha a csúcs második, pénteki napján már egyéb, külkereskedelmi, valamint külpolitikai kérdésekkel foglalkozhatnának.
Győri Enikő a hétfői brüsszeli egyeztetés után újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: nem lehet automatikusan kiindulni abból, hogy Van Rompuy most a novemberi részmegállapodásokon alapuló tervet fog előterjeszteni. Teljesen új dokumentumról lesz szó - mondta az államtitkár.
A jómódúbb, "nettó befizető" tagországok némelyike jelentős mértékű kiadáscsökkentést akar, míg a "nettó kedvezményezettek" - tehát azok, amelyek több támogatást kapnak a közös kasszából, mint amennyit abba befizetnek - szeretnék megőrizni a rendelkezésre álló uniós források legalább eddigi szintjét. Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű az úgynevezett kohéziós - vagyis felzárkóztatási - finanszírozás, valamint fontos a mezőgazdasági támogatási politika jövője is.
A középtávú keretköltségvetést az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az EP nagyobb rugalmasságot szeretne az egyes költségvetési fejezetek között, valamint el akarná kerülni, hogy a tagországok tovább nyessék a tervezett kiadásokat. A magyar államtitkár azonban azt valószínűsítette, hogy további vágásra kell számítani.
Győri Enikő a hétfői ülésen ismételten kifejtette: magyar szempontból elfogadhatatlan lenne, hogy - miközben az ország fejlettségi szintje az EU-átlag 75 százaléka alatt van, és a következő években is annak alatta marad - több, mint harminc százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz jusson a következő években, mint a mostani időszakban. Magyarország a mezőgazdasági támogatások tekintetében is azt szeretné, ha nem döntenének további csökkentésekről.
A magyar álláspont, vagyis hogy ne a legszegényebbek lássák a legnagyobb kárát a támogatási összegek visszafogásának, egybeesik az unió alapelveivel - hangsúlyozta Győri Enikő. Elmondta, hogy a kohézió barátai elnevezésű országcsoport vezetői a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt saját körben még egyszer egyeztetik álláspontjukat.
Van Rompuy azt szeretné - mondta Győri Enikő -, ha a csúcs második, pénteki napján már egyéb, külkereskedelmi, valamint külpolitikai kérdésekkel foglalkozhatnának.
0 Megjegyzések