A 68 évvel ezelőtti budavári kitörési kísérletre emlékeztek Budapesten a Normafánál és a Vérmezőn szombat délután.
Kora délután a XII. kerületi Normafánál, a Jánoshegyi út végénél lévő parkoló mögötti réten mintegy 150, többségében fekete dzsekit, fehér fűzős bakancsot viselő, kopaszra nyírt résztvevő gyűlt össze. Néhány órával később az I. kerületben tartottak megemlékezést, itt mintegy 400 ember jelent meg.
A rendezvényeken arról emlékeztek meg, hogy 1945. február 11-én, a budai Várban rekedt német és magyar katonák megpróbáltak kitörni a szovjet hadsereg ostromgyűrűjéből. A felszólalók az összefogás fontosságát hangsúlyozták a "cionista világhatalom" és "globalista világrend" ellen, az európai kultúra védelme érdekében, valamint többen a nemzeti szocializmust éltették. Egyebek mellett arról is beszéltek, hogy példaként kell tekinteni a kitörő magyar és a német katonák bajtársiasságára és összetartására.
A Vérmezőn tartott megemlékezésen, ahol főként katonai formaruhába öltözött emberek jelentek meg, Lenhardt Balázs volt jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a tiszta magyar jövő megvalósulása érdekében vissza kell térni az 1944-45-ös gyökerekhez. A megemlékezésen egy református lelkész is felszólalt, és a rendezvényen megjelent Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője is.
A "becsület napjának" nevezett megemlékezések végén megkoszorúzták a kitörésben elesett katonák jelképes sírját, egy általuk vitt fakeresztet, amelyre egy világháborús német katonai sisakot tettek. A rendezvényekre külföldről - például Hollandiából, Németországból és Spanyolországból - is érkeztek.
A megemlékezők egy része a Széll Kálmán téren gyülekezett, őket ott mintegy húszfős antifasiszta ellentüntető várta. A két csoportot kettős rendőrsorfal választotta el a megemlékezők Vérmezőre történő távozásáig. A Vérmezőn tartott megemlékezés rendezői a sajtó munkatársait nem engedték a megemlékezés közelébe, így csak távolról lehetett figyelemmel kísérni az eseményeket.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a honlapján azt közölte, hogy a rendőrök délután egy embert előállítottak a Széll Kálmán téren tiltott önkényuralmi jelkép használata vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
A rendezvényeken arról emlékeztek meg, hogy 1945. február 11-én, a budai Várban rekedt német és magyar katonák megpróbáltak kitörni a szovjet hadsereg ostromgyűrűjéből. A felszólalók az összefogás fontosságát hangsúlyozták a "cionista világhatalom" és "globalista világrend" ellen, az európai kultúra védelme érdekében, valamint többen a nemzeti szocializmust éltették. Egyebek mellett arról is beszéltek, hogy példaként kell tekinteni a kitörő magyar és a német katonák bajtársiasságára és összetartására.
A Vérmezőn tartott megemlékezésen, ahol főként katonai formaruhába öltözött emberek jelentek meg, Lenhardt Balázs volt jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a tiszta magyar jövő megvalósulása érdekében vissza kell térni az 1944-45-ös gyökerekhez. A megemlékezésen egy református lelkész is felszólalt, és a rendezvényen megjelent Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője is.
A "becsület napjának" nevezett megemlékezések végén megkoszorúzták a kitörésben elesett katonák jelképes sírját, egy általuk vitt fakeresztet, amelyre egy világháborús német katonai sisakot tettek. A rendezvényekre külföldről - például Hollandiából, Németországból és Spanyolországból - is érkeztek.
A megemlékezők egy része a Széll Kálmán téren gyülekezett, őket ott mintegy húszfős antifasiszta ellentüntető várta. A két csoportot kettős rendőrsorfal választotta el a megemlékezők Vérmezőre történő távozásáig. A Vérmezőn tartott megemlékezés rendezői a sajtó munkatársait nem engedték a megemlékezés közelébe, így csak távolról lehetett figyelemmel kísérni az eseményeket.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a honlapján azt közölte, hogy a rendőrök délután egy embert előállítottak a Széll Kálmán téren tiltott önkényuralmi jelkép használata vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
0 Megjegyzések