Az eurózóna válságországai nem találtak megoldást a krízisre, Magyarország a különadókkal azonban stabilizálta államadósságát, így sokan tartanak attól, hogy terjedni fog a magyar recept - állítja az elemző. 

Azért nem jó a bankokra, illetve az egyéb szektorokra kivetett különadó, mert végső soron a lakosság issza meg a levüket – mondta a Duna Közbeszéd című műsorában Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint ennek nyomán nem bővül a fogyasztás, nem hiteleznek a bankok, elmaradnak a beruházások, emiatt pedig a munkanélküliség is nagyobb. A volt kormányfő szerint ezért kétkulcsos adórendszert kellene bevezetni, és az extrajövedelmeket is megadóztatnák.

A kormány gazdaságpolitikája egy irányba mutat: munka alapú, stabilabb fejlődési pályára szeretné állítani a magyar gazdaságot, szakítani akar azzal a több évtizedes gyakorlattal, amely hitelből, az országot eladósítva próbálta élénkíteni a gazdaságot – reagált az elhangzottakra Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője. Barcza kifejtette: a különadók 617 milliárd forintot tesznek ki az idei költségvetésben, ha helyette kétkulcsos adórendszert vezetnek be, akkor a 4 millió forint éves jövedelem után bevezetett újabb adókulcsnak – a családi adókedvezmény kivonásával – 50 százalékosnak kellene lennie. Lehet 40 százalék is, ám ebben az esetben szükség van egy fél százalékos ingatlanadóra, hogy pótolni lehessen a kieső összeget – magyarázta.

A KSH gyorsjelentése arról számolt be, hogy a vártnál rosszabbul teljesített a gazdaság. 2012 utolsó negyedévében 2,7 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. A kormány az említett intézkedésekkel a költségvetési egyensúlyt akarta helyreállítani, nem pedig a növekedést ösztönözni – mutatott rá Barcza György. Egy évvel ezelőtt számtalan újságcikk jelent meg arról, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája zsákutca, az egekben volt a forint árfolyama, azt kifogásolták, hogy hiába van növekedés, ha eközben nincs egyensúly és nő az államadósság – emlékeztetett.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője úgy folytatta: a kormánynak sikerült stabilizálnia a költségvetést, most pedig a növekedés hiányát vetik a szemére. Kifejtette: utóbbinak számos összetevője van, példaként említve a mezőgazdaságot ért aszálykárt, emellett nem elhanyagolható az eurózóna válsága sem – jegyezte meg. Barcza György kiemelte: idén az egyensúllyal nincs gond, csak „várni kellene a növekedésre”, a válság ugyanakkor a lehető legrosszabbkor jött, hiszen nyomában visszaesik az export iránti kereslet. „Nem kell illúzióba ringatni magunkat, amíg Nyugat-Európa nem lábal ki a válságból, addig idehaza sem lehet érdemi növekedés” – fogalmazott az elemző.

Az államadósság helyzetéről elmondta: az eurózóna válságországaiban – Spanyolország, Görögország, Portugália – nem működtek a megoldási kísérletek, sok esetben nagyobb volt a gazdaság visszaesése, mint amennyivel javították a költségvetési egyenleget. Nem tudták kezelni a válságot, adósságrátájuk pedig tovább nőtt – tette hozzá.

Magyarországon ugyanakkor tavaly csökkent az államadósság, a kormány pedig stabilizálta is azt, igaz, csak a különadók árán, ezek miatt pedig „általában nem szeretnek bennünket külföldön” – közölte Barcza György. Ettől félnek valószínűleg a nagyvállalati körök, hogy terjedni kezd a magyar recept, ez pedig sokaknak nem érdeke - mondta a Közbeszéd című műsorban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője.