Az etnikai alapon szerveződött pártok törvényen kívül helyezését és az etnikai alapú területi egységek tilalmát kezdeményezi a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
A székelyföldi románok érdekvédelmére szerveződött civil szervezet igazgatótanácsa a parlamentnek, a kormánynak és a köztársasági elnök hivatalának is elküldte állásfoglalását a székelyföldi állapotokkal kapcsolatban.
A Mediafax és az Agerpres hírügynökségek által idézett dokumentum azt javasolja, hogy az etnikai alapon szerveződött pártok és az etnikai szempontok szerint kialakított régiók tilalmát a tervezett alkotmánymódosítás során iktassák be az ország alaptörvényébe.
A román szervezet álláspontja szerint Romániának a Magyarországgal való viszonyában Szlovákia példáját kellene követnie. A szlovák állam ugyanis "mindig méltóságteljesen és határozottan fellépett, ha Magyarország megpróbált beavatkozni a belügyeibe".
A székelyföldi románok fóruma szerint Székelyföldön nem a magyarokat, hanem a románokat éri folyamatos "szimbolikus agresszió". Úgy véli, a román közösséget módszeresen diszkriminálják és marginalizálják azzal a céllal, hogy "Románia szívében olyan etnikai enklávét hozzanak létre, amelyben drasztikusan alacsony a románok száma".
A hátrányos megkülönböztetésre példaként azt hozza fel, hogy a munkahelyeken megkövetelik a magyar nyelv ismeretét, hogy az önkormányzatokban nincsenek képviselve a románok, ahol pedig ott vannak, ott is arra kényszerülnek, hogy fülhallgatóval hallgassák a magyar nyelven zajló vita fordítását.
A civil szervezet románellenes provokációnak tekinti, hogy a székelyföldi polgármesterek a törvényes előírások ellenére nem viselik ünnepi alkalmakkor a román nemzeti színű vállpántot, és azt is, hogy Kovászna és Hargita megye önkormányzata megjelentette A székelység története című tankönyvet.
A Mediafax és az Agerpres hírügynökségek által idézett dokumentum azt javasolja, hogy az etnikai alapon szerveződött pártok és az etnikai szempontok szerint kialakított régiók tilalmát a tervezett alkotmánymódosítás során iktassák be az ország alaptörvényébe.
A román szervezet álláspontja szerint Romániának a Magyarországgal való viszonyában Szlovákia példáját kellene követnie. A szlovák állam ugyanis "mindig méltóságteljesen és határozottan fellépett, ha Magyarország megpróbált beavatkozni a belügyeibe".
A székelyföldi románok fóruma szerint Székelyföldön nem a magyarokat, hanem a románokat éri folyamatos "szimbolikus agresszió". Úgy véli, a román közösséget módszeresen diszkriminálják és marginalizálják azzal a céllal, hogy "Románia szívében olyan etnikai enklávét hozzanak létre, amelyben drasztikusan alacsony a románok száma".
A hátrányos megkülönböztetésre példaként azt hozza fel, hogy a munkahelyeken megkövetelik a magyar nyelv ismeretét, hogy az önkormányzatokban nincsenek képviselve a románok, ahol pedig ott vannak, ott is arra kényszerülnek, hogy fülhallgatóval hallgassák a magyar nyelven zajló vita fordítását.
A civil szervezet románellenes provokációnak tekinti, hogy a székelyföldi polgármesterek a törvényes előírások ellenére nem viselik ünnepi alkalmakkor a román nemzeti színű vállpántot, és azt is, hogy Kovászna és Hargita megye önkormányzata megjelentette A székelység története című tankönyvet.
0 Megjegyzések