Egészen a tavalyi év végéig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. törvény (továbbiakban: 1992. évi Mt.) 138/A. § (1) bekezdésében került szabályozásra, hogy az apákat öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg gyermekük születése esetén, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésüknek megfelelő időpontban vehettek ki. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apát távolléti díj illette meg, melynek kifizetése a központi költségvetés terhére kormányrendelet alapján történt.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 118. §-a 2013. január 1-jén hatályba lépett, melynek (4) bekezdése alapján az apákat pótszabadság illeti meg gyermekük születése esetén. A pótszabadságot a korábbi szabályozással egyezően kérésüknek megfelelő időpontban, legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehetik igénybe.
Az új szabályozás már figyelembe veszi a született gyermekek számát, mivel az alapesetben 5 munkanap mértékű pótszabadság 7 munkanapra emelkedik ikergyermekek születése esetén. Mint az ismeretes korábban, az 1992. évi Mt. alapján kialakított Magyar Államkincstár gyakorlata szerint nem illette meg 5 napnál több munkaidő kedvezmény a munkavállalót ikergyermek születése esetén.
A munkáltatók jogos félelmét, mely szerint a pótszabadsággal járó költségek terhe rájuk hárul majd, a 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet oszlatta el, mely rendelkezik a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről.
A kormányrendelet 1.§ (2) bekezdése alapján a munkáltatók részére a központi költségvetésből megtérítésre kerül a pótszabadság idejére fizetett távolléti díj és kapcsolódó közterhei.
Pótszabadság igénylése a munkáltatónál
A pótszabadság igényléséhez a munkavállaló köteles bemutatni munkáltatójának a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, továbbá írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, illetve nem szüntette meg. Az igénybevételi jogosultságot ellenőrizhető módon, írásban dokumentálni kell.
A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége
A munkáltató a pótszabadság igénybevételéről köteles nyilvántartást vezetni, melynek tartalmaznia kell az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.
A számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások szerint meg kell őrizni a munkavállalói nyilatkozatot, valamint az igénybevételi jogosultság dokumentációit.
Apákat megillető pótszabadság munkahely változtatás esetén
Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot még nem vette igénybe. A munkavállaló kérésére az előző munkáltató az erre vonatkozó igazolást köteles 3 munkanapon belül kiadni.
Költségek megtérítésére vonatkozó igény érvényesítése
A munkáltatóknak a költségeik megtérítésére irányuló kérelmét a Magyar Államkincstár igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtaniuk, ahol kérelmük elbírálásra kerül.
Az Igazgatóság ellenőrzi a kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően az írásbeli dokumentumok alapján történik, de szükség esetén a kifizetett költségtérítés tekintetében utólagos helyszíni ellenőrzés keretében is megvalósulhat.
A jogalap nélkül vagy magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről az Igazgatóság fizetési meghagyással intézkedik, mely ellen kereset benyújtásának van helye, amely a vitatott összeg erejéig halasztó hatályú a végrehajtásra.
A munkáltató költségeinek megtérítését évente négy alkalommal igényelheti, minden naptári negyedév utolsó napjáig benyújtott kérelemmel, mely történhet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon is. Az Igazgatóság a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatóak el.
0 Megjegyzések