Máris összehívták a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését, amelyen megvitatják a Phenjan elleni újabb szankciókat. Moszkva, Washington, Tokió, Peking és több nemzetközi szervezet is elítélte az észak-koreai kísérleti robbantást. 

Élesen elítélte Észak-Korea keddi kísérleti atomrobbantását Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. A világszervezet vezetője szerint az Észak-Korea által nukleáris fegyverrel végrehajtott kísérlet a BT vonatkozó határozatainak nyilvánvaló és súlyos megsértése. "Sajnálatos, hogy Phenjan figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség határozott és egyértelmű felszólítását, miszerint tartózkodjon a további provokatív lépésektől" - mondta Ban Ki Mun, akinek szavait szóvivője ismertetette.

A főtitkárt súlyosan aggasztja a fejlemény kedvezőtlen hatása a regionális stabilitásra, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó erőfeszítésekre. Dél-Korea, amely jelenleg éppen soros elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának, kedden közép-európai idő szerint 15 órára összehívta a 15 tagú testületet, hogy megvitassák a nukleáris kísérlet következtében kialakult helyzetet.

Obama provokációnak nevezte a robbantást

Élesen elítélte és provokációnak nevezte az amerikai elnök kedden az észak-koreai atomrobbantást. Moszkva szerint Észak-Korea megsértette az ENSZ BT határozatait. Az Egyesült Államok a jövőben is megteszi a saját maga és a szövetségesei megvédelmezéséhez szükséges lépéseket - hangsúlyozta Barack Obama a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott közleményben. "Ezek a provokációk nem teszik biztonságosabbá az országot" - jelentette ki az amerikai elnök a harmadik észak-koreai kísérleti atomrobbantásra reagálva, amelynek célja Phenjan szerint "a nemzetbiztonság és az ország szuverenitásának megvédelmezése volt az Egyesült Államok folyamatos ellenségeskedésével szemben".

"Ahelyett, hogy erős és virágzó országgá válna, Észak-Korea egyre elszigeteltebb, népe pedig egyre szegényebb lesz, amikor téves megfontolásból tömegpusztító fegyvereik és hordozóik birtoklására törekszik" - tette hozzá Barack Obama. A harmadik észak-koreai atomrobbantást nem egészen egy nappal azelőtt hajtották végre, hogy Obama megtartja éves beszédét az unió helyzetéről. A keddi beszédben - amelyet több millió amerikai kísér figyelemmel a képernyő előtt - az elnök szinte biztosan kitér a kommunista ország által végrehajtott robbantásra.

Obama ezzel kapcsolatban "súlyosan provokatív lépést" említett, és hozzátette, hogy Észak-Korea megsértette az ENSZ-szel szembeni és más nemzetközi szerződésekbe foglalt kötelezettségeit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa több határozatban tiltotta meg Észak-Koreának atomfegyver, illetve nukleáris rakéta kifejlesztését. "Erősíteni fogjuk szövetségeseinkkel és partnereinkkel való szoros együttműködésünket egy határozott lépés megtételéhez"- szögezte le Obama külön utalva a hatoldalú tárgyalások résztvevőire. A Kína, az Egyesült Államok, a két Korea, Japán és Oroszország részvételével folytatott - jelenleg szünetelő - hatoldalú tárgyalások célja, hogy rábírják Phenjant atomprogramja leállítására.

Moszkva elítélte a kísérletet

Moszkva határozottan elítélte az észak-koreai kísérleti atomrobbantást, amellyel Phenjan megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait - jelentett ki az Interfax orosz hírügynökségnek egy név nélkül nyilatkozó külügyi tisztségviselő kedden. "Elítéljük Észak-Korea ezen lépéseit, a korábbi ballisztikus rakétakilövéssel együtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó döntései megsértésének tekintjük őket" - idézte a nyilatkozatot az Interfax.

Moszkva januárban megszavazta az ENSZ BT határozatát, amely szigorította a Phenjannal szembeni büntetőintézkedéseket. Az újabb szankciókkal a nemzetek közössége arra válaszolt, hogy Észak-Korea tavaly decemberben egy műholdat állított Föld körüli pályára, amit több országban ballisztikus rakéta kipróbálásaként értékeltek. Időközben az Interfax hírügynökségnek az orosz védelmi minisztériumban megerősítették az észak-koreai kísérleti atomrobbantás tényét. A név nélkül nyilatkozó forrás szerint ereje meghaladta a 7 kilotonnát. A védelmi tárca különleges ellenőrzési szolgálata végzi az adatok elemzését.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának regionális központjában közölték, hogy az orosz Távol-Keleten nem észleltek földmozgást az észak-koreai kísérleti atomrobbantás után, és a háttérsugárzás szintje sem haladja meg a normális mértéket. Az orosz tudományos akadémia földrengéstani intézete viszont azt közölte, hogy 4,5-es erősségű földmozgást észleltek Észak-Korea területén.

A földrengés észlelése egybeesik a kísérleti atomrobbantás időpontjával, amely közép-európai idő szerint 3 óra 57 perc volt. Az észak-koreai földmozgás epicentruma Kimcsek városától északra és Csongdzsintől délnyugatra esik az északi szélesség 43,1 és a keleti hosszúság 129,15 fokánál - állapították meg az orosz távol-keleti szeizmológiai intézetben. Az orosz Kelet-kutató Intézet szakértője szerint az újabb atomrobbantás további szankciókat von maga után. Alekszandr Voroncov szerint azonban a büntetőintézkedések nem állítják meg a kommunista ország vezetését, amely csak abban az esetben hagyna fel a kísérletekkel, ha Washington garantálná Phenjan biztonságát.

Rendkívüli kormányülés Japánban

Abe Sindzo japán miniszterelnök elítélte és "rendkívül sajnálatosnak" nevezte kedden, hogy Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre, mert azzal Phenjan "megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy sor határozatát". Abe azonnal rendkívüli kormányülést hívott össze. Ezután a kormányfő a parlamentben közölte: "utasítottam a minisztereket, hogy gyűjtsenek össze és elemezzenek ki minden lehetséges információt, valamint hogy erősítsék meg az ellenőrző rendszert." S hozzátette: "a nemzetközi közösséggel együttműködve minden lehetséges intézkedést meg fogunk hozni ennek a problémának a megoldására, köztük azt, hogy felülvizsgáljuk a (Phenjannal szembeni) szankcióinkat."

Az ENSZ-ben hozott szankciókon kívül Japán saját büntetőintézkedéseket is bevezetett Phenjan ellen, miután Észak-Korea 2006-ban végrehajtotta első atomrobbantását. Ezek közé tartozik a teljes kereskedelmi embargó és vízummegtagadás az észak-koreai állampolgároknak. Ezen kívül japán lakosok csak külön engedéllyel utalhatnak pénzt Észak-Koreába. A védelmi minisztérium bejelentette: vizsgálni fogják, hogy a robbantás nem okozott-e sugárszennyezést a légkörben.

Peking visszafogottságra int

Kína "határozott ellenzését" fejezte ki az észak-koreai atomrobbantással kapcsolatban, és a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését céltó hatoldalú tárgyalások folytatását sürgette kedden külügyminisztériumi közleményében. Peking arra szólította fel Phenjant, hogy ne tegyen olyat, amivel súlyosbítaná a helyzetet, továbbá valamennyi érintett felet nyugalomra és önmérsékletre intette. A közlemény nem helyezett kilátásba szankciókat. A hivatalos reakcióval Kínában nem siettek, az ország Dél-Korea, Japán, valamint Moszkva és Washington után adta csak ki közleményét. A kínai központi televízió korábban csak annyit közölt, hogy az Észak-Koreával határos Csilin tartományban érezték a detonáció kiváltotta földmozgást.

Peking decemberben szokatlanul nyíltan bírálta szomszédját, amikor az nagy hatótávolságú rakétával műholdat állított pályára, s ezzel megsértette az ENSZ határozatait. Kína a térségbeli stabilitás és béke veszélyeztetéseként értékelte a phenjani akciót, és Észak-Korea elítélése mellett szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol vétójoga van. Észak-Korea bírálata a kínai médiában is meg-megjelent az elmúlt időben.

A Global Times című lap például kommentárjában azt szorgalmazta, hogy Peking akár úgy is megpróbálhatná jobb belátásra bírni Phenjant, hogy leállítja az ország segélyezését. Az utóbbi időben több jel mutatott arra, hogy a phenjani vezetés megorrolt tradicionális barátaira, Moszkvára és Pekingre, amiért ők is beálltak abba a sorba, melynek tagjai "korlátozni szeretnék" az országot abban, hogy "békés célokra használja a világűrt". Szakértők egy része hosszú ideje meg van győződve arról, hogy Peking befolyását Észak-Koreára túlbecsüli a Nyugat. Phenjan - szerintük - mindenekelőtt az Egyesült Államokkal kereste és keresi a kapcsolatot, atomprogramja leállításával összefüggésben tőle várt biztonsági garanciákat.

Tiltakozott az atomcsendegyezmény szervezete is

Az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezete (CTBTO) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is elítélte a kísérleti atomrobbantást.

A nukleáris kísérlet egyértelmű fenyegetés a nemzetközi békére és biztonságra, és megkérdőjelezi a globális nukleáris leszerelésért tett erőfeszítéseket - hangsúlyozta Tóth Tibor, az egyezmény előkészítő bizottságának vezetője. A tesztrobbantás erősen aggasztó esemény, amelyet mindenkinek el kell ítélnie - tette hozzá.

A NAÜ is elítélte az esetet

Elítélte a robbantást a nukleáris energia békés célú felhasználásán őrködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is. Amano Jukija főigazgató "mélységes sajnálkozásának" adott hangot az esemény miatt, és rámutatott, hogy a robbantással egyértelműen megsértették az ENSZ BT határozatait. "A NAÜ továbbra is elkötelezett az észak-koreai nukleáris kérdés békés megoldása mellett, evégett felújítaná ellenőrző tevékenységét, amint erről politikai megállapodás születik az érintett országok között" - fűzte hozzá.

A nukleáris tesztrobbantások globális tilalmát előkészítő CTBTO mérőállomásai szokatlan szeizmikus eseményt észleltek Észak-Korea területén, majd nem sokkal később Phenjan közölte, hogy végrehajtotta harmadik föld alatti kísérleti atomrobbantását - írták a szervezet közleményében. A CTBTO globális mérőhálózata közép-európai idő szerint röviddel hajnali négy óra előtt a Richter-skála szerinti 4,9-es erősségű szeizmikus mozgást észlelt az ország területéről.

Tóth Tibor felidézte: az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2009-ben felszólította Phenjant, hogy csatlakozzon az atomcsendegyezményhez. Idén januárban egy másik BT-határozat intette Észak-Koreát attól, hogy újabb tesztrobbantást hajtson végre. "Egyszer és mindenkorra véget kell vetni a nukleáris tesztrobbantásoknak. A nemzetközi közösségben széles körű támogatás érezhető az egyezmény hatályba lépése mellett" - jelentette ki a CTBTO képviselője.

Az egyezményt az 1990-es években hozták létre, de életbelépéséhez még szükség van meghatározott országok - Egyesült Államok, Kína, Izrael, Irán, Észak-Korea és Egyiptom - csatlakozására. Eddig 157 állam írta alá az egyezményt.