Az egészségügyi államtitkárság szerint az analóg inzulin támogatásának szigorításával a cukorbetegeknél sokkal inkább megelőzhetők a szövődmények, "másodlagosan" pedig ez az intézkedés az államnak is megtakarítást jelent.
MTI - Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben azt írták: a tavaly júliusban hatályba lépett, az analóg inzulinok társadalombiztosítási támogatásának változásait tartalmazó rendelet célja az, hogy minél több beteg esetében legyen biztosítható a megfelelő átlagos vércukorszintet biztosító célérték. A szabályozás biztosítja, hogy minden, a cukorbetegség szakmai szabályai szerint indokolt esetben a páciens lépcsőzetesen, kiemelt, 100 százalékos támogatással jusson hozzá az analóginzulin-készítményekhez - tette hozzá az államtitkárság.
Az analóg inzulinok alkalmazása egy év után akkor folytatható kiemelt támogatással, ha a beteg esetében a megfelelő szénhidrátanyagcsere-háztartás célértéke a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző fél éven belül, két mérés alapján fenntartható volt. Ha azonban valakinél az analóginzulin-készítményekkel "nincs terápiás előrelépés", az a továbbiakban teljes támogatással a humáninzulin-készítményeket kaphatja meg.
Az államtitkárság hangsúlyozta, hogy a drágább analóginzulin-készítmények és az úgynevezett humán inzulinok között számos vizsgálat alapján terápiás eredményességben "szignifikáns különbség nincs". Kiemelték továbbá, hogy a szabályozás figyelembe veszi az orvosszakmailag indokolt egyedi eseteket, például a gyermekek kezelését vagy a súlyos hipoglikémiát, azaz az alacsony vércukorszintet is.
Kitértek továbbá arra, hogy mivel a módosítással a korábbi egy év helyett csak fél évig érvényes a szakorvosi javaslat, így a betegek szorosabb szakorvosi kontroll alatt vannak, és ezáltal jobban biztosítható, hogy a kezelésük megfelelő legyen.
Az államtitkárság a szakma előzetes jelzése alapján azt írta, hogy a szabályozás bevezetése előtt az analóg inzulinra beállított betegek csaknem fele nem érte el a szakmailag megkívánt célértéket. Most viszont az első féléves adatok azt mutatják, hogy az érintett betegek húsz százalékánál nem sikerült a célértéket elérni, a többi betegnél a kezelési eredmények javultak, így ők továbbra is kapják az analóg inzulint.
Ez alapján előrelépésnek tekintik, hogy "a betegek jelentős részénél az együttműködésüknek köszönhetően kontrolláltabbá vált a cukorbetegség". Remélik továbbá, hogy a jelenleg humán inzulinos kezelésben részesülők esetében is hasonló előrelépés lesz. Egyéves kezelési ciklust követően ugyanis a finanszírozó ismét biztosítja kiemelt támogatással az analóg inzulinos kezelést - tették hozzá.
Barkai László, a Magyar Diabetes Társaság elnöke kedden az MTI-nek kifejtette: a kezelés eredményességét nagyban befolyásolja, hogy a beteg mennyire működik együtt, mennyire fogadja meg az orvos utasításait. Véleménye szerint így az, hogy végül az analóg inzulint használó betegek mindössze húsz százalékának kellett váltania, annak köszönhető, hogy a szabályozás szigorítása miatt jobban odafigyeltek a kezelésükre, betartották az utasításokat, többet jártak felülvizsgálatra.
MTI - Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben azt írták: a tavaly júliusban hatályba lépett, az analóg inzulinok társadalombiztosítási támogatásának változásait tartalmazó rendelet célja az, hogy minél több beteg esetében legyen biztosítható a megfelelő átlagos vércukorszintet biztosító célérték. A szabályozás biztosítja, hogy minden, a cukorbetegség szakmai szabályai szerint indokolt esetben a páciens lépcsőzetesen, kiemelt, 100 százalékos támogatással jusson hozzá az analóginzulin-készítményekhez - tette hozzá az államtitkárság.
Az analóg inzulinok alkalmazása egy év után akkor folytatható kiemelt támogatással, ha a beteg esetében a megfelelő szénhidrátanyagcsere-háztartás célértéke a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző fél éven belül, két mérés alapján fenntartható volt. Ha azonban valakinél az analóginzulin-készítményekkel "nincs terápiás előrelépés", az a továbbiakban teljes támogatással a humáninzulin-készítményeket kaphatja meg.
Az államtitkárság hangsúlyozta, hogy a drágább analóginzulin-készítmények és az úgynevezett humán inzulinok között számos vizsgálat alapján terápiás eredményességben "szignifikáns különbség nincs". Kiemelték továbbá, hogy a szabályozás figyelembe veszi az orvosszakmailag indokolt egyedi eseteket, például a gyermekek kezelését vagy a súlyos hipoglikémiát, azaz az alacsony vércukorszintet is.
Kitértek továbbá arra, hogy mivel a módosítással a korábbi egy év helyett csak fél évig érvényes a szakorvosi javaslat, így a betegek szorosabb szakorvosi kontroll alatt vannak, és ezáltal jobban biztosítható, hogy a kezelésük megfelelő legyen.
Az államtitkárság a szakma előzetes jelzése alapján azt írta, hogy a szabályozás bevezetése előtt az analóg inzulinra beállított betegek csaknem fele nem érte el a szakmailag megkívánt célértéket. Most viszont az első féléves adatok azt mutatják, hogy az érintett betegek húsz százalékánál nem sikerült a célértéket elérni, a többi betegnél a kezelési eredmények javultak, így ők továbbra is kapják az analóg inzulint.
Ez alapján előrelépésnek tekintik, hogy "a betegek jelentős részénél az együttműködésüknek köszönhetően kontrolláltabbá vált a cukorbetegség". Remélik továbbá, hogy a jelenleg humán inzulinos kezelésben részesülők esetében is hasonló előrelépés lesz. Egyéves kezelési ciklust követően ugyanis a finanszírozó ismét biztosítja kiemelt támogatással az analóg inzulinos kezelést - tették hozzá.
Barkai László, a Magyar Diabetes Társaság elnöke kedden az MTI-nek kifejtette: a kezelés eredményességét nagyban befolyásolja, hogy a beteg mennyire működik együtt, mennyire fogadja meg az orvos utasításait. Véleménye szerint így az, hogy végül az analóg inzulint használó betegek mindössze húsz százalékának kellett váltania, annak köszönhető, hogy a szabályozás szigorítása miatt jobban odafigyeltek a kezelésükre, betartották az utasításokat, többet jártak felülvizsgálatra.
0 Megjegyzések