A csíkszeredai Tudományok Házában szerdán egy konferencia keretében
vitatták meg a Családok a székelyföldi térségben: identitás, jövőkép,
társadalmi beágyazottság címet viselő, Kovászna, Hargita és Maros
megyéket érintő felmérést. A tanulmány készítői 800 család helyzetét és
gondolkodásmódját vizsgálták.
A Székelyföld Fejlesztési Intézet közreműködésével és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által elvégzett terepkutatás adatainak eredményeit dr. Biró A. Zoltán társadalomkutató mutatta be. Mint megtudtuk, a mindennapi gondok feltérképezése mellett a kutatók vizsgálták a globalizáció, a gyors gazdasági társadalmi változások hatását, valamint a jövőképre, a család működéséről kialakított önképre is kíváncsiak voltak. Az adatok feldolgozása után kiderült, hogy a családok a nehéz gazdasági helyzetre nemcsak fogyasztás-visszafogással reagáltak, hanem változást hozó gyakorlattal is: a térségben nagyon sokan nem a kivárás stratégiáját választották, hanem legalább két-három fontos területen saját erőforrásaik mozgósításával próbáltak változtatni.
Biró Zoltán szerint az eredmények jó irányba mutatnak, hiszen míg a közbeszédben főként negatív családkép rajzolódik ki, valójában a családok nem hagyják magukat. Olyan új trendek is kialakulnak, amelyekben jelentősen megmutatkozik a helyi és magyar nemzeti identitáshoz való ragaszkodás. A társadalmi beágyazottság is növekedő tendenciát mutat, a különböző családok összetartanak, az egymás közti kapcsolatokat fontosnak érzik, a nyilvános eseményeken együtt jelennek meg a családtagok.
Az énkép elemzése során kiderült: a székely családok úgy érzik, az állam elhanyagolja őket, de az iskolai neveléssel szemben nagy elvárásaik vannak, a gyerekeket úgymond „túlprotezsálják”, miközben a szülőföldhöz való ragaszkodásra való nevelés is magas értékeket mutat. A gyerekvállalás kérdésében kimutatták a férfiak növekvő szerepvállalását, ugyanakkor megfigyelték a többgyerekes családmodell pozitív megítélését, ami a korábbi gondolkodásmód megváltozását mutatja.
A kutató szerint szükséges a médiával való együttműködés kiépítése is, hogy a sajtó ne csak a negatív képet terjessze, hanem a hasznos trendeket is propagálja. Az államnak a társadalompolitikai intézkedéseken keresztül kellene befektetnie a családokba. Hibásnak tarja a családpolitikát az anyagi támogatásokra szűkíteni, miközben jogokkal és tudással kellene felruházni azokat, akik változtatni szeretnének az életükön.
Biró hangsúlyozta, ebben a térségben, ahol a piacgazdaság a terheket a család nyakába zúdította, nem szabad elfeledni, hogy a székely családok talpon maradtak, és több figyelmet érdemelnének, mint amennyit kapnak.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó
A Székelyföld Fejlesztési Intézet közreműködésével és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által elvégzett terepkutatás adatainak eredményeit dr. Biró A. Zoltán társadalomkutató mutatta be. Mint megtudtuk, a mindennapi gondok feltérképezése mellett a kutatók vizsgálták a globalizáció, a gyors gazdasági társadalmi változások hatását, valamint a jövőképre, a család működéséről kialakított önképre is kíváncsiak voltak. Az adatok feldolgozása után kiderült, hogy a családok a nehéz gazdasági helyzetre nemcsak fogyasztás-visszafogással reagáltak, hanem változást hozó gyakorlattal is: a térségben nagyon sokan nem a kivárás stratégiáját választották, hanem legalább két-három fontos területen saját erőforrásaik mozgósításával próbáltak változtatni.
Biró Zoltán szerint az eredmények jó irányba mutatnak, hiszen míg a közbeszédben főként negatív családkép rajzolódik ki, valójában a családok nem hagyják magukat. Olyan új trendek is kialakulnak, amelyekben jelentősen megmutatkozik a helyi és magyar nemzeti identitáshoz való ragaszkodás. A társadalmi beágyazottság is növekedő tendenciát mutat, a különböző családok összetartanak, az egymás közti kapcsolatokat fontosnak érzik, a nyilvános eseményeken együtt jelennek meg a családtagok.
Az énkép elemzése során kiderült: a székely családok úgy érzik, az állam elhanyagolja őket, de az iskolai neveléssel szemben nagy elvárásaik vannak, a gyerekeket úgymond „túlprotezsálják”, miközben a szülőföldhöz való ragaszkodásra való nevelés is magas értékeket mutat. A gyerekvállalás kérdésében kimutatták a férfiak növekvő szerepvállalását, ugyanakkor megfigyelték a többgyerekes családmodell pozitív megítélését, ami a korábbi gondolkodásmód megváltozását mutatja.
A kutató szerint szükséges a médiával való együttműködés kiépítése is, hogy a sajtó ne csak a negatív képet terjessze, hanem a hasznos trendeket is propagálja. Az államnak a társadalompolitikai intézkedéseken keresztül kellene befektetnie a családokba. Hibásnak tarja a családpolitikát az anyagi támogatásokra szűkíteni, miközben jogokkal és tudással kellene felruházni azokat, akik változtatni szeretnének az életükön.
Biró hangsúlyozta, ebben a térségben, ahol a piacgazdaság a terheket a család nyakába zúdította, nem szabad elfeledni, hogy a székely családok talpon maradtak, és több figyelmet érdemelnének, mint amennyit kapnak.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó
0 Megjegyzések