A Svájcban őrzött Mona Lisát festhette meg először Leonardo da Vinci – állítja az a svájci alapítvány, amely már régóta küzd azért, hogy a művészeti világ végre elismerje a tulajdonában levő műalkotás eredetiségét. 

Az eredeti Mona Lisának tartott festményen elvégzett legújabb tudományos vizsgálatok megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy az isleworth-i Mona Lisát Leonardo festette – közölte az alapítvány a múlt héten.  A kutatást tavaly szeptemberben kezdték meg a svájci Szövetségi Technológiai Intézet szakemberei. A párizsi Louvre-ban őrzött Mona Lisáról három évszázadon keresztül hitték, hogy ez az egyetlen alkotás, amit Leonardo titokzatos modelljéről, a firenzei Lisa Gherardini-ről festett, holott számos másolat készült minden idők legismertebb festményéről – az egyik legkorábbit például a madridi Prado őrzi.  A svájci Mona Lisa Foundation évek óta próbálja bizonyítani a Genfben őrzött Mona Lisa eredetiségét. Az alapítvány ír származású elnökhelyettese, David Feldman – maga egyébként mű- és bélyegkereskedő – egy olasz matematikussal, Alfonso Rubinóval lépett kapcsolatba a kérdés tisztázása végett. „Rubino hosszasan tanulmányozta Leonardo vitruviusi emberét, s ő volt az, aki felajánlotta, hogy megvizsgálja a festményt” – mondta el Feldman.  Rubino szerint az isleworthi Mona Lisa – amely onnan kapta a nevét, hogy Hugh Baker angol műértő London Isleworth nevű külvárosában őrizte az alkotást – egyezést mutat a párizsi múzeumban őrzött Mona Lisa geometriai sajátosságaival, s bizonyíthatóan a reneszánsz mester festette meg a művet. A zürichi intézet a vásznon elvégzett radiokarbonos vizsgálat segítségével azt is megállapította, hogy azt 1410 és 1455 között készítették, amivel cáfolta azt a vélekedést, hogy a festmény csupán egy késő 16. századi másolat lenne.  Korábban egyébként az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik nyomszakértője is megszólalt, aki azt állította, hogy a korai alkotáson látható nő arca ugyanazokat a jellegzetességeket mutatja, mint a későbbi, csak épp az első képen még 12-13 évvel fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy a művészettörténelem egyik legrejtélyesebb nője kétszer is modellt ült Leonardónak. A tudományos véleményeken túl az alapítvány által megkérdezett szakértők idézték da Vinci kortársait is, akik állítólag már 1503-ban látták a mester műhelyében a Giocondát.