Feltételezhetően a konzisztórium ülésén jelen lévőket, a kongregáció vezetőit is meglepte XVI. Benedek pápa bejelentése, miszerint február 28-i hatállyal lemond tisztségéről - mondta Szuromi Szabolcs Anzelm kánonjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora.
Mint mondta, hogy az egyháztörténetben egyetlen olyan esetet lehet ismerni, amikor bizonyíthatóan és ténylegesen lemondott a pápa. Ez 1294-ben történt, V. Celesztin pápa tett hasonló lépést, mielőtt kolostorba vonult. Annak ellenére nem tudunk erre további példákat, hogy a hatályos egyházi törvénykönyv mind a mai napig lehetőséget biztosít arra, hogy a pápai hivatal lemondás útján is megüresedhet, II. János Pál pápa esetében pedig ez többször szóba került, de végül nem következett be - tette hozzá.
A PPKE rektora emlékeztetett arra: V. Celesztin korabeli lemondásának nem lett forradalmi hatása, de az bizonyos, hogy a pápai hivataltól való nem szokványos távozás felhívja a széles közvélemény figyelmét is az esetre. A 21. században, amikor az információ nagyon gyorsan terjed, egy ilyen jelentőségű eseménynek komoly visszhangja lehet, de hogy ez miként hat vissza az egyház életére, nem lehet előre megmondani - vélekedett.
Szuromi Szabolcs Anzelm kiemelte: a Kánonjogi Kódex - egyházi törvénykönyv - szól a jognyilatkozat-tételi képesség feltételeiről, ennek alapján pedig a pápa érvényes lemondásához arra van szükség, hogy szabad elhatározásából, külső nyomás hatása nélkül tegye azt meg, "ez ebben az esetben nyilvánvaló", mivel a közvélemény nem sejtette, hogy hétfőn XVI. Benedek pápa tesz egy ilyen bejelentést. Ezenkívül a jogszabály nyilatkozik arról is, hogy "megfelelő módon" és nyilvánosan történjen a bejelentés, de arról nem rendelkezik, hogy ennek írásban vagy szóban kell megtörténnie, a nyilvánosság kritériumának pedig a konzisztóriumi ülés megfelel. A "megfelelő módon" feltételhez az is hozzátartozik, hogy ne legyen félreérthető a lemondás szándéka, hanem egyértelműen megfogalmazza, ez pedig ugyancsak megtörtént XVI. Benedek bejelentésével - mutatott rá.
A konklávé
Megemlítette, hogy a pápai lemondás hatályba lépése után elkezdődik a "sede vacante" ("üres trón") időszaka, amelyet jelenleg a 2010-ben részlegesen módosított 1996-os apostoli konstitúció szabályoz, s ez szól a pápa megválasztásának módjáról is. A 80 év alatti bíborosok pápaválasztó ülését, a konklávét (a szó jelentése: kulccsal összezárt) a pápai széküresedés beállta után húsz nappal meg kell kezdeni. Minden bizonnyal hamar összeülnek majd a pápaválasztó bíborosok, ami annak fényében is valószínűsíthető, hogy ma már lehet tudni a széküresedés kezdetének időpontját, ami február 28., s ez megalapozza a megfelelő előkészületek megtételét - jegyezte meg.
A PPKE rektora felhívta a figyelmet arra: a konklávé időszaka alatt a pápaválasztóknak tilos a külvilággal való mindennemű érintkezés, ami a befolyásolhatóság kizárásán túl az eljárás meggyorsítását is célozza. Ebből is következik, hogy minden valószínűség szerint relatíve rövid időn belül eredményes lesz a konklávé tevékenysége. Hangsúlyozta: a konklávén nem folytathatnak kampányszerű érveléseket egyik vagy másik jelölt mellett, s ez is közrejátszik abban, hogy a pápaválasztás nem húzódik el, ugyanakkor nincsen maximális időtartama a procedúrának.
Kitért arra is, hogy a szavazatok kétharmados többségét kell elérnie egy jelöltnek az első három forduló valamelyikében ahhoz, hogy pápává válasszák, ezután egy napra felfüggeszthetik a szavazást, de azt követően is az tekintendő megválasztottnak, aki a kétharmados többséget elnyerte. A választáson XVI. Benedek maga azért nem vehet részt, mivel már betöltötte a 80. életévet, amely fölött nincs aktív szavazati joga egy bíborosnak.
A mostani szabályozás szerint az a bíboros, aki a pápai trón megüresedésekor még nem töltötte be a 80. életévét, de a konklávé összehívása időpillanatában már elmúlt 80 éves, még részt vehet aktívan a pápaválasztás ülésein, tehát közülük mindenki szavazhat majd, aki február 28-ig nem tölti be ezt a korhatárt. Ez a szabály azonban nem zárja ki annak elvi lehetőségét, hogy 80 évesnél idősebb bíborost vagy akár más - a katolikus egyházhoz tartozó - férfit válasszanak új pápává - közölte. Hozzáfűzte: Magyarországról Erdő Péter bíboros vesz részt a konklávén, míg a 80 évnél idősebb Paskai László már betöltötte azt a kort, így nem vesz részt a bíborosok pápaválasztó ülésén.
Szuromi Szabolcs Anzelm elmondta: a pápai széküresedés idején a Vatikánban működő kongregációk - amelyek a civil minisztériumoknak felelnek meg (annak ellenére, hogy vezetőik szüneteltetik hivataluk gyakorlását), folyamatosan, a rendes ügymenet szintjén, megszokott módon végzik munkájukat, viszont azokat a külön felhatalmazásokat, amelyeket az előző pápa egyedi jelleggel delegált ezekre a testületekre, erre az időszakra felfüggesztik.
A legfontosabb funkciót ebben az átmeneti időszakban a bíborosi testület dékánja tölti be, vagy ha az már elérte a 80. életévet, úgy a legidősebb választásra jogosult bíboros. Ez utóbbi érvényes a jelen esetben, mivel Angelo Sodano betöltötte a 80. életévet. A bíborosi kollégiumot vezető bíboros addig vezeti a testületet, amíg az úgynevezett camerlengót meg nem választják, akinek a feladata a Szentszék anyagi javainak és jogainak a gondozása, valamint a pápaválasztási ügyek koordinálása, irányítása. Emellett az államtitkárságnak is különleges felhatalmazásai vannak, ez a szervezet egyebek mellett tartja a kapcsolatot az Apostoli Szentszék nunciatúráival (nagykövetségeivel).
Hogyan választják meg a következőt?
A pápaválasztás hatályos rendjét a II. János Pál pápa által 1996-ban kiadott úgynevezett apostoli konstitúció szabályozza, amin XVI. Benedek csak egy ponton változtatott. A választáson szavazásra jogosultak a bíborosi kollégium azon tagjai, akik az Apostoli Szék megüresedésének napján még nem töltötték be a 80. életévüket (az idősebbek is viselhetik a bíborosi címet, de nem választanak pápát), a számuk legfeljebb 120 lehet.
Az Apostoli Szék megüresedése idején Rómában tartózkodó bíborosoknak legalább 15 napig várniuk kell a többiekre, nem kezdhetnek azonnal pápaválasztásba. Mivel XVI. Benedek február 28-i dátummal mond le, a pápaválasztás leghamarabb március 16-án kezdődhet. A pápaválasztó konklávé a Vatikán előre meghatározott területén, idegenek elől elzárt épületekben zajlik, a hivatalos események helyszíne a Sixtusi-kápolna.
A pápaválasztás bonyolult folyamat, minden mozzanata részletesen szabályozott. A lényege azonban az, hogy a mindenkitől elszigetelt - külön technikusok ellenőrzik például, nehogy lehallgassák - konklávé titkos szavazással dönt. Általában több szavazási körre van szükség, mire egy jelölt megkapja a kétharmados többséget. Ha kilenc napig nem lett volna eredmény, korábban leszállították volna a szükséges többséget 50 százalékra, de ezt a szabályt XVI. Benedek eltörölte.
Mint mondta, hogy az egyháztörténetben egyetlen olyan esetet lehet ismerni, amikor bizonyíthatóan és ténylegesen lemondott a pápa. Ez 1294-ben történt, V. Celesztin pápa tett hasonló lépést, mielőtt kolostorba vonult. Annak ellenére nem tudunk erre további példákat, hogy a hatályos egyházi törvénykönyv mind a mai napig lehetőséget biztosít arra, hogy a pápai hivatal lemondás útján is megüresedhet, II. János Pál pápa esetében pedig ez többször szóba került, de végül nem következett be - tette hozzá.
A PPKE rektora emlékeztetett arra: V. Celesztin korabeli lemondásának nem lett forradalmi hatása, de az bizonyos, hogy a pápai hivataltól való nem szokványos távozás felhívja a széles közvélemény figyelmét is az esetre. A 21. században, amikor az információ nagyon gyorsan terjed, egy ilyen jelentőségű eseménynek komoly visszhangja lehet, de hogy ez miként hat vissza az egyház életére, nem lehet előre megmondani - vélekedett.
Szuromi Szabolcs Anzelm kiemelte: a Kánonjogi Kódex - egyházi törvénykönyv - szól a jognyilatkozat-tételi képesség feltételeiről, ennek alapján pedig a pápa érvényes lemondásához arra van szükség, hogy szabad elhatározásából, külső nyomás hatása nélkül tegye azt meg, "ez ebben az esetben nyilvánvaló", mivel a közvélemény nem sejtette, hogy hétfőn XVI. Benedek pápa tesz egy ilyen bejelentést. Ezenkívül a jogszabály nyilatkozik arról is, hogy "megfelelő módon" és nyilvánosan történjen a bejelentés, de arról nem rendelkezik, hogy ennek írásban vagy szóban kell megtörténnie, a nyilvánosság kritériumának pedig a konzisztóriumi ülés megfelel. A "megfelelő módon" feltételhez az is hozzátartozik, hogy ne legyen félreérthető a lemondás szándéka, hanem egyértelműen megfogalmazza, ez pedig ugyancsak megtörtént XVI. Benedek bejelentésével - mutatott rá.
A konklávé
Megemlítette, hogy a pápai lemondás hatályba lépése után elkezdődik a "sede vacante" ("üres trón") időszaka, amelyet jelenleg a 2010-ben részlegesen módosított 1996-os apostoli konstitúció szabályoz, s ez szól a pápa megválasztásának módjáról is. A 80 év alatti bíborosok pápaválasztó ülését, a konklávét (a szó jelentése: kulccsal összezárt) a pápai széküresedés beállta után húsz nappal meg kell kezdeni. Minden bizonnyal hamar összeülnek majd a pápaválasztó bíborosok, ami annak fényében is valószínűsíthető, hogy ma már lehet tudni a széküresedés kezdetének időpontját, ami február 28., s ez megalapozza a megfelelő előkészületek megtételét - jegyezte meg.
A PPKE rektora felhívta a figyelmet arra: a konklávé időszaka alatt a pápaválasztóknak tilos a külvilággal való mindennemű érintkezés, ami a befolyásolhatóság kizárásán túl az eljárás meggyorsítását is célozza. Ebből is következik, hogy minden valószínűség szerint relatíve rövid időn belül eredményes lesz a konklávé tevékenysége. Hangsúlyozta: a konklávén nem folytathatnak kampányszerű érveléseket egyik vagy másik jelölt mellett, s ez is közrejátszik abban, hogy a pápaválasztás nem húzódik el, ugyanakkor nincsen maximális időtartama a procedúrának.
Kitért arra is, hogy a szavazatok kétharmados többségét kell elérnie egy jelöltnek az első három forduló valamelyikében ahhoz, hogy pápává válasszák, ezután egy napra felfüggeszthetik a szavazást, de azt követően is az tekintendő megválasztottnak, aki a kétharmados többséget elnyerte. A választáson XVI. Benedek maga azért nem vehet részt, mivel már betöltötte a 80. életévet, amely fölött nincs aktív szavazati joga egy bíborosnak.
A mostani szabályozás szerint az a bíboros, aki a pápai trón megüresedésekor még nem töltötte be a 80. életévét, de a konklávé összehívása időpillanatában már elmúlt 80 éves, még részt vehet aktívan a pápaválasztás ülésein, tehát közülük mindenki szavazhat majd, aki február 28-ig nem tölti be ezt a korhatárt. Ez a szabály azonban nem zárja ki annak elvi lehetőségét, hogy 80 évesnél idősebb bíborost vagy akár más - a katolikus egyházhoz tartozó - férfit válasszanak új pápává - közölte. Hozzáfűzte: Magyarországról Erdő Péter bíboros vesz részt a konklávén, míg a 80 évnél idősebb Paskai László már betöltötte azt a kort, így nem vesz részt a bíborosok pápaválasztó ülésén.
Szuromi Szabolcs Anzelm elmondta: a pápai széküresedés idején a Vatikánban működő kongregációk - amelyek a civil minisztériumoknak felelnek meg (annak ellenére, hogy vezetőik szüneteltetik hivataluk gyakorlását), folyamatosan, a rendes ügymenet szintjén, megszokott módon végzik munkájukat, viszont azokat a külön felhatalmazásokat, amelyeket az előző pápa egyedi jelleggel delegált ezekre a testületekre, erre az időszakra felfüggesztik.
A legfontosabb funkciót ebben az átmeneti időszakban a bíborosi testület dékánja tölti be, vagy ha az már elérte a 80. életévet, úgy a legidősebb választásra jogosult bíboros. Ez utóbbi érvényes a jelen esetben, mivel Angelo Sodano betöltötte a 80. életévet. A bíborosi kollégiumot vezető bíboros addig vezeti a testületet, amíg az úgynevezett camerlengót meg nem választják, akinek a feladata a Szentszék anyagi javainak és jogainak a gondozása, valamint a pápaválasztási ügyek koordinálása, irányítása. Emellett az államtitkárságnak is különleges felhatalmazásai vannak, ez a szervezet egyebek mellett tartja a kapcsolatot az Apostoli Szentszék nunciatúráival (nagykövetségeivel).
Hogyan választják meg a következőt?
A pápaválasztás hatályos rendjét a II. János Pál pápa által 1996-ban kiadott úgynevezett apostoli konstitúció szabályozza, amin XVI. Benedek csak egy ponton változtatott. A választáson szavazásra jogosultak a bíborosi kollégium azon tagjai, akik az Apostoli Szék megüresedésének napján még nem töltötték be a 80. életévüket (az idősebbek is viselhetik a bíborosi címet, de nem választanak pápát), a számuk legfeljebb 120 lehet.
Az Apostoli Szék megüresedése idején Rómában tartózkodó bíborosoknak legalább 15 napig várniuk kell a többiekre, nem kezdhetnek azonnal pápaválasztásba. Mivel XVI. Benedek február 28-i dátummal mond le, a pápaválasztás leghamarabb március 16-án kezdődhet. A pápaválasztó konklávé a Vatikán előre meghatározott területén, idegenek elől elzárt épületekben zajlik, a hivatalos események helyszíne a Sixtusi-kápolna.
A pápaválasztás bonyolult folyamat, minden mozzanata részletesen szabályozott. A lényege azonban az, hogy a mindenkitől elszigetelt - külön technikusok ellenőrzik például, nehogy lehallgassák - konklávé titkos szavazással dönt. Általában több szavazási körre van szükség, mire egy jelölt megkapja a kétharmados többséget. Ha kilenc napig nem lett volna eredmény, korábban leszállították volna a szükséges többséget 50 százalékra, de ezt a szabályt XVI. Benedek eltörölte.
A bíborosok naponta kétszer, reggel és este szavaznak, majd a cédulákat elégetik. Ha eredménytelen a szavazás, akkor a szavazócédulákat hagyományosan nedves szalmával együtt égetik el, így fekete füst keletkezik, míg sikeres választás után a papír fehér füstje száll fel (a félreértések elkerülése érdekében ma már egy külön berendezés szabályozza a füst színét). Utóbbi esetben megszólalnak a harangok, és városszerte felhangzik a kiáltás: "Habemus Papam!" (van pápánk!).
A többséget szerző bíborostól megkérdezik, elvállalja-e az egyház vezetését. Ha igent mond, akkor azt is, hogy milyen néven kíván uralkodni. Ezután már egyházfői öltözékben jelenik meg a Szent Péter téren várakozó hívek előtt. 1831 óta a konklávé soha sem tartott négy napnál hosszabb ideig. Legutóbb, 2005-ben két nap, vagyis négy szavazási forduló is elég volt, hogy megválasszák Joseph Ratzinger bíborost, aki XVI. Benedek néven lépett trónra.
Ki lehet a következő?
Már korábban megkezdődtek a találgatások, hogy ki követheti a most lemondott pápát. Ezt nehéz megjósolni, ennél talán fontosabb, hogy kik azok a elektorok, akik a kétharmados döntés meghozatala irányába tudják vinni a százfősnél nagyobb pápaválasztó testületet. Bár XVI. Benedek lemondásával egy-két kivétellel eltekintve megszűnnek a vezető pozíciók, bizonyos királycsináló tisztségek azért körvonalazhatók.
Az átmeneti időszakban a Vatikánt a bíborosok kollégiuma irányítja, de ez az egyház kormányzásában semmit sem változtathat, csak a operatív működés fentartása és főképp az új pápa megtalálása a feladata. A bíborosi kollégium dékánja Angelo Sodano, volt szentszéki államtitkár rendkívüli tekintélyű egyházi vezető. De legalább olyan fontos informális szerep juthat Tarcisio Bertone államtitkárnak, XVI. Benedek bizalmasának, a Vatikán kvázi kormányfőjének. A széküresedést követően Bertone camerlengo bíborosként szervezheti meg a pápaválasztó konklávét.
Elméletileg bármely felnőtt katolikus férfi megválasztható pápának, ám a gyakorlatban a középkor óta mindig a konklávé tagjai közül került ki az új pápa. A testület évszázadok óta mindig a pápa halála után ült össze. Bár a kánonjog lehetővé teszi, hogy a pápa lemondjon hivataláról (erről szabadon és egyértelműen kell rendelkeznie, de a lemondást nem kell elfogadtatni senkivel), erre közel nyolcszáz éve nem volt példa.
A többséget szerző bíborostól megkérdezik, elvállalja-e az egyház vezetését. Ha igent mond, akkor azt is, hogy milyen néven kíván uralkodni. Ezután már egyházfői öltözékben jelenik meg a Szent Péter téren várakozó hívek előtt. 1831 óta a konklávé soha sem tartott négy napnál hosszabb ideig. Legutóbb, 2005-ben két nap, vagyis négy szavazási forduló is elég volt, hogy megválasszák Joseph Ratzinger bíborost, aki XVI. Benedek néven lépett trónra.
Ki lehet a következő?
Már korábban megkezdődtek a találgatások, hogy ki követheti a most lemondott pápát. Ezt nehéz megjósolni, ennél talán fontosabb, hogy kik azok a elektorok, akik a kétharmados döntés meghozatala irányába tudják vinni a százfősnél nagyobb pápaválasztó testületet. Bár XVI. Benedek lemondásával egy-két kivétellel eltekintve megszűnnek a vezető pozíciók, bizonyos királycsináló tisztségek azért körvonalazhatók.
Az átmeneti időszakban a Vatikánt a bíborosok kollégiuma irányítja, de ez az egyház kormányzásában semmit sem változtathat, csak a operatív működés fentartása és főképp az új pápa megtalálása a feladata. A bíborosi kollégium dékánja Angelo Sodano, volt szentszéki államtitkár rendkívüli tekintélyű egyházi vezető. De legalább olyan fontos informális szerep juthat Tarcisio Bertone államtitkárnak, XVI. Benedek bizalmasának, a Vatikán kvázi kormányfőjének. A széküresedést követően Bertone camerlengo bíborosként szervezheti meg a pápaválasztó konklávét.
Elméletileg bármely felnőtt katolikus férfi megválasztható pápának, ám a gyakorlatban a középkor óta mindig a konklávé tagjai közül került ki az új pápa. A testület évszázadok óta mindig a pápa halála után ült össze. Bár a kánonjog lehetővé teszi, hogy a pápa lemondjon hivataláról (erről szabadon és egyértelműen kell rendelkeznie, de a lemondást nem kell elfogadtatni senkivel), erre közel nyolcszáz éve nem volt példa.
Az esélyesek közt lehet Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek is, aki az Európai Püspöki Konferenciák tanácsának elnöke, így az egyik legfontosabb európai egyházi méltóság. De szóba jöhet például a brazil João Braz de Aviz, a spanyol Antonio Cañizares Llovera, vagy a német Gerhard Ludwig Müller bíboros. Ők valamennyien úgynevezett prefektusi tisztséget töltenek be a Vatikánban, vagyis az egyház egy-egy fontos területét irányítják. Müller bíboros például a Hittani Kongregáció prefektusa, vagyis ugyanazt a posztot tölti be, amit korábban Joseph Ratzinger. A William Hill angol fogadóirodánál már fogadni is lehet, ott jelenleg a nigériai Francis Arinze bíboros megválasztását tartják a legvalószínűbbnek.
A legnagyobb ír fogadási irodánál tavaly februárban a második legmagasabb eséllyel, 2-1 arányban lehet fogadni arra, hogy a ghánai Peter Turkson érsek lesz a következő pápa (egy éve még az „odds"-a sokkal gyengébb, 42-1 volt). Ez a fokozott várakozás csak részben magyarázható azzal, hogy az egyik feltételezés szerint a gyors növekedést felmutató afrikai kontinens adja majd a következő pápát. (Az első számú afrikai esélyes a nigériai Francis Arinze érsek.)
Más források által megjelölt esélyesek
Az APA nyolc esélyest - "papabilis", azaz pápaképes főpapot - sorol fel, a negyedik helyre téve Erdő Pétert, aki 2003-ban került be a bíborosi kollégiumba annak legfiatalabb tagjaként. Megjegyzi, hogy a 60 éves Erdő Péter 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett.
Az APA listáján szereplő nevek: Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek; Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke; Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek; Erdő Péter, Esztergom-Budapest érseke; Angelo Scola milánói érsek; a ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson, a nyugat-afrikai ország püspöki konferenciájának elnöke; Angelo Bagnasco, az olasz püspöki konferencia elnöke, Genova érseke; a kanadai Marc Ouellet quebeci érsek, a vatikáni püspöki kongregáció feje.
A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben.
A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává.
A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofil botrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban.
A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett.
A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.
A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.
A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.
A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.
Latin-amerikai pápa?
Váratlanul megnyílt az út, hogy a katolikus egyháznak történelmében először ne európai pápája legyen,s megfigyelők nem zárják ki, hogy az egyház élére a katolikus közösség jelentős részének - az 1,2 milliárdos közösség 42%-ának - otthont adó Latin-Amerikában született pápa kerülhet.
Két magas rangú vatikáni tisztségviselő nemrég meglepően világos utalást tett XVI. Benedek lehetséges utódának személyére. „Sok olyan latin-amerikai püspököt és bíborost ismerek, aki felelősséget tudna vállalni az egyetemes egyházért” - nyilatkozott Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa. „Az egyetemes egyház tanítása szerint a kereszténység nem Európa-központú” - hangsúlyozta a németországi születésű érsek még karácsony előtt a düsseldorfi Rheinische Post című újságnak adott interjúban.
Kurt Koch svájci bíboros, a keresztény egységgel foglalkozó vatikáni osztály vezetője kijelentette a zürichi Tagesanzeiger című német nyelvű napilapban: a katolikus egyház jövője nem Európában van. „Jó lenne, ha a következő konklávén afrikai vagy dél-amerikai jelöltek is lennének” - mondta, utalva a vatikáni Sixtus-kápolnában zárt ajtók mögött zajló pápaválasztásra, amelyre XVI. Benedek pápa hétfői bejelentése nyomán sajtóértesülések szerint márciusban kerül sor. A bíboros arra a kérdésre, hogy választana-e nem európai jelöltet európai ellenében, ha egyformán alkalmasak lennének a pozícióra, azt felelte: „igen”.
A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.
A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.
A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.
A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.
Latin-amerikai pápa?
Váratlanul megnyílt az út, hogy a katolikus egyháznak történelmében először ne európai pápája legyen,s megfigyelők nem zárják ki, hogy az egyház élére a katolikus közösség jelentős részének - az 1,2 milliárdos közösség 42%-ának - otthont adó Latin-Amerikában született pápa kerülhet.
Két magas rangú vatikáni tisztségviselő nemrég meglepően világos utalást tett XVI. Benedek lehetséges utódának személyére. „Sok olyan latin-amerikai püspököt és bíborost ismerek, aki felelősséget tudna vállalni az egyetemes egyházért” - nyilatkozott Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa. „Az egyetemes egyház tanítása szerint a kereszténység nem Európa-központú” - hangsúlyozta a németországi születésű érsek még karácsony előtt a düsseldorfi Rheinische Post című újságnak adott interjúban.
Kurt Koch svájci bíboros, a keresztény egységgel foglalkozó vatikáni osztály vezetője kijelentette a zürichi Tagesanzeiger című német nyelvű napilapban: a katolikus egyház jövője nem Európában van. „Jó lenne, ha a következő konklávén afrikai vagy dél-amerikai jelöltek is lennének” - mondta, utalva a vatikáni Sixtus-kápolnában zárt ajtók mögött zajló pápaválasztásra, amelyre XVI. Benedek pápa hétfői bejelentése nyomán sajtóértesülések szerint márciusban kerül sor. A bíboros arra a kérdésre, hogy választana-e nem európai jelöltet európai ellenében, ha egyformán alkalmasak lennének a pozícióra, azt felelte: „igen”.
0 Megjegyzések