Eddig jellemzően tulajdonszerzésért cserébe adott pénzzel mentették az államok a bankokat, kérdés azonban, hogy megéri-e így cselekedni - mondta Csath Magdolna közgazdász.
Újabb bankállamosítás Hollandiában, a brit bankok pedig ultimátumot kaptak a londoni kormánytól, hogy válasszák el a lakossági üzletágukat a kockázatos befektetési tevékenységüktől – néhány fontos, pénzintézeteket érintő hír az elmúlt napokból. Az események kapcsán Csath Magdolna közgazdász a 180 percben azt mondta, a történések kiindulópontja, hogy a bank-, illetve pénzvilág szabályozottsága nagyon alacsony színvonalú volt, „tulajdonképpen azt csináltak, amit akartak”.
A bankok azonban elkezdtek olyan dolgokkal foglalkozni, hogy ez végül válsághoz vezetett: nem a reálszférát finanszírozták, ami eredetileg a feladatuk lenne, hanem spekulatív pénzműveletekbe fogtak. Csath Magdolna hangsúlyozta, a krízis nagyon komoly problémákkal jár: az eurózóna recesszió körül táncol, az európai munkanélküliség régen látott szinten, 11 százalék fölötti magasságban van, az emberek pedig rossz szemmel néznek a bankokra. A lényeg tehát, hogy a politikának valamit tennie kellett ebben a helyzetben a pénzintézetek ügyében – mondta Csath Magdolna.
A közgazdász hozzátette, a tranzakciós adót ugyan már régen kitalálták a kontinensen, de az Európai Unió a mai napig nem tudott dönteni. Most már tizenegy ország mondja azt, hogy be fogja vezetni ezt a terhet, ami azt jelentené, hogy megadóztatják a spekulációt. Mivel azonban az EU, mint mindig, ebben ez esetben is nagyon lassan működik, az egyes országok elkezdték maguk megtenni. A brit kormányzat amellett, hogy szét akarja választatni a bankok befektetési és hagyományos pénzgyűjtő, hitelkihelyező tevékenységét, azt is mondja, hogy a rosszul működő bankokat szét lehet darabolni. Ez azért fontos, mert eddig volt egy olyan „mánia”, hogy nem lehet csődhelyzetig engedni a nagy bankokat, mert az túl sok embernek okozna gondot. Erre megoldás, hogy fel kell aprózni az intézményeket, mert ha egy kicsi megy tönkre, az nem olyan nagy gond – mondta Csath Magdolna.
A közgazdász emlékeztetett rá, hogy a brit kormány korábban több bankot is megmentett, részben úgy, hogy állami tulajdonszerzésért cserébe adott pénzt. Ezt teszi most a holland kabinet is. A bankmentés azonban nagy terhet ró az államokra, főleg ha eladósodottak vagy magas deficittel küzdenek. A szakember hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniában az államadósság a GDP 80 százaléka körül jár, míg a költségvetési hiány 8-9 százalék.
Eközben ott van a nagy kérdés, hogy valóban megéri-e az eddigi módon, vagyis államosítással megmenteni a bankokat, illetve, hogy mibe kerül majd ez a lakosságnak. Az alternatíva az lehet, hogy a bankokban lévő kisbefektetői érdekeltségeket külön megmentenék, szemben a nagy tulajdonosokkal – tette hozzá Csath Magdolna.
A bankok azonban elkezdtek olyan dolgokkal foglalkozni, hogy ez végül válsághoz vezetett: nem a reálszférát finanszírozták, ami eredetileg a feladatuk lenne, hanem spekulatív pénzműveletekbe fogtak. Csath Magdolna hangsúlyozta, a krízis nagyon komoly problémákkal jár: az eurózóna recesszió körül táncol, az európai munkanélküliség régen látott szinten, 11 százalék fölötti magasságban van, az emberek pedig rossz szemmel néznek a bankokra. A lényeg tehát, hogy a politikának valamit tennie kellett ebben a helyzetben a pénzintézetek ügyében – mondta Csath Magdolna.
A közgazdász hozzátette, a tranzakciós adót ugyan már régen kitalálták a kontinensen, de az Európai Unió a mai napig nem tudott dönteni. Most már tizenegy ország mondja azt, hogy be fogja vezetni ezt a terhet, ami azt jelentené, hogy megadóztatják a spekulációt. Mivel azonban az EU, mint mindig, ebben ez esetben is nagyon lassan működik, az egyes országok elkezdték maguk megtenni. A brit kormányzat amellett, hogy szét akarja választatni a bankok befektetési és hagyományos pénzgyűjtő, hitelkihelyező tevékenységét, azt is mondja, hogy a rosszul működő bankokat szét lehet darabolni. Ez azért fontos, mert eddig volt egy olyan „mánia”, hogy nem lehet csődhelyzetig engedni a nagy bankokat, mert az túl sok embernek okozna gondot. Erre megoldás, hogy fel kell aprózni az intézményeket, mert ha egy kicsi megy tönkre, az nem olyan nagy gond – mondta Csath Magdolna.
A közgazdász emlékeztetett rá, hogy a brit kormány korábban több bankot is megmentett, részben úgy, hogy állami tulajdonszerzésért cserébe adott pénzt. Ezt teszi most a holland kabinet is. A bankmentés azonban nagy terhet ró az államokra, főleg ha eladósodottak vagy magas deficittel küzdenek. A szakember hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniában az államadósság a GDP 80 százaléka körül jár, míg a költségvetési hiány 8-9 százalék.
Eközben ott van a nagy kérdés, hogy valóban megéri-e az eddigi módon, vagyis államosítással megmenteni a bankokat, illetve, hogy mibe kerül majd ez a lakosságnak. Az alternatíva az lehet, hogy a bankokban lévő kisbefektetői érdekeltségeket külön megmentenék, szemben a nagy tulajdonosokkal – tette hozzá Csath Magdolna.
0 Megjegyzések