Újra a pécsi városházán látható Mária Terézia portréja; a kép hat évtizedes múzeumi tárolás és egy év restaurálás után hétfőn került vissza egykori helyére.
Az uralkodónő az A. M. Buchmayer által készített képet 1780-ban adta Pécsnek szabad királyi várossá nyilvánítása alkalmából, és a cím feltételeként szabta, hogy a festmény a városházára kerüljön.
A művet 1950-ben azonban levették a falról és Rákosi Mátyásét tették a helyébe. Egy hivatali dolgozó Mária Terézia portréját féltve a festményt hazavitte, elrejtette, és két évvel később a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak adta, amely a padlásán őrizte.
A kép történetét Nagy Gábor katonaorvos, hadtörténész egy magas rangú katonai kitüntetés, a Mária Terézia-renddel kapcsolatos kutatásai keretében ismerte meg 2001-ben, majd azt egy magazinban a nyilvánosság elé tárta. Nagy Gábor korábban az MTI-nek elmondta: munkája során vált nyilvánvalóvá, hogy a kép nem tűnt el, csak megfeledkeztek róla. Ezért javasolta, hogy kerüljön vissza eredeti helyére.
A festményt az elmúlt egy évben Czakó Ferenc, a Janus Pannonius Múzeum főrestaurátora restaurálta. A munka során derült fény alkotójának kilétére, valamint arra, hogy a kép az adományozás évében, 1780-ban készült.
Csizi Péter, Pécs fideszes alpolgármestere hétfőn, a városháza egyik tanácstermében a kép leleplezésekor elmondta: Pécs azzal, hogy hat évtizeden át nem tett eleget a királynő kérésének, tulajdonképpen mulasztásos törvénysértést követett el.
Hozzátette, a kép újbóli elhelyezésével a szabad királyi város címért küzdők és azon polgárság előtt is tisztelegnek, amelynek évszázadokkal később jelentős szerepe volt az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésében is.
Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott európai uniós nagykövet azt hangsúlyozta: családja számára nagy öröm, hogy a portré ismét a régi helyén látható, Pécset pedig nemcsak kulturális, hanem történelmi szempontból is jelentős településnek nevezte.
A művet 1950-ben azonban levették a falról és Rákosi Mátyásét tették a helyébe. Egy hivatali dolgozó Mária Terézia portréját féltve a festményt hazavitte, elrejtette, és két évvel később a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak adta, amely a padlásán őrizte.
A kép történetét Nagy Gábor katonaorvos, hadtörténész egy magas rangú katonai kitüntetés, a Mária Terézia-renddel kapcsolatos kutatásai keretében ismerte meg 2001-ben, majd azt egy magazinban a nyilvánosság elé tárta. Nagy Gábor korábban az MTI-nek elmondta: munkája során vált nyilvánvalóvá, hogy a kép nem tűnt el, csak megfeledkeztek róla. Ezért javasolta, hogy kerüljön vissza eredeti helyére.
A festményt az elmúlt egy évben Czakó Ferenc, a Janus Pannonius Múzeum főrestaurátora restaurálta. A munka során derült fény alkotójának kilétére, valamint arra, hogy a kép az adományozás évében, 1780-ban készült.
Csizi Péter, Pécs fideszes alpolgármestere hétfőn, a városháza egyik tanácstermében a kép leleplezésekor elmondta: Pécs azzal, hogy hat évtizeden át nem tett eleget a királynő kérésének, tulajdonképpen mulasztásos törvénysértést követett el.
Hozzátette, a kép újbóli elhelyezésével a szabad királyi város címért küzdők és azon polgárság előtt is tisztelegnek, amelynek évszázadokkal később jelentős szerepe volt az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésében is.
Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott európai uniós nagykövet azt hangsúlyozta: családja számára nagy öröm, hogy a portré ismét a régi helyén látható, Pécset pedig nemcsak kulturális, hanem történelmi szempontból is jelentős településnek nevezte.
0 Megjegyzések