Egy kilencezres császárpingvin kolóniára bukkantak az Antarktisz területén a tudósok. Az állatcsoportról eddig még nem volt tudomása az emberiségnek. 

A belgiumi Princess Elisabeth Antarctica kutatóállomás a következőképpen konstatálta az eseményeket:

„Az egy méter magas pingvinekből álló kolóniát műholdképek alapján azonosították a tudósok még 2009-ben. Az állatokat ürülékük „buktatták le”, ugyanis a felvételeken ez tűnt fel a szakértőknek. Csapatunk csak most jutott el a pingvinek élőhelyére, épp ezért mostanáig nem lehetett megerősíteni létezésüket. A gleccserkutatók végül nemrégen 50 kilométerről figyelték napokon keresztül a sarkvidéki állatokat.”

Bár a műholdképek eleinte arra szolgáltak, hogy az Antarktisz tengeri jégtakaróját figyelemmel lehessen követni, végül a kilencezer császárpingvin felfedezésében is nagy szerepet játszott.

A császárpingvinek életük nagy részét a tengeren töltik. Ellentétben a legtöbb állat- és madárfajjal, ők nem vonulnak vissza zugukba a nagy hidegben. Sőt, -50 Celsius-fokban is a nyílt vízen töltik idejük nagy részét.

Tanulmányok szerint, ez a pingvinfaj kifejezetten hasznos az éghajlatváltozás szempontjából, ugyanis megtámasztják a jégtakarót. A mindössze kétszázezer párt számláló császárpingvin család van jelen a legkisebb létszámban az Antarktiszon.