A korábban Hiteltársulás néven közismertté vált kezdeményezés cégbejegyzése már csaknem egy éve megtörtént, jelenleg a végleges koncepción dolgozik egy miniszteri biztos.
Még 2011 októberében indult útjára az a civil kezdeményezés, amely eleinte az elszabaduló devizahitelek kiváltására keresett tisztességes forinthitel lehetőségeket. Az elképzeléshez 30 ezer tag csatlakozott, a regisztráltak hiteleinek összértéke 350 milliárd forintot tett ki. Miután egyetlen bankot sem találtak céljuk megvalósításához, vagyis ahhoz, hogy kedvező feltételek mellett ki- vagy átváltsák adósságaikat forinthitelre, felmerült az ötlet, alapítsanak egy magyar érdekeket képviselő civil-állami pénzintézetet.
A Hiteltársulásnak nevezett szerveződés egyik alapítója, Doubravszky György a kezdetekkor azt mondta az elképzelésekről és a célokról, hogy egy fapados, állami-civil internetes bankot szeretnének, szlogenjük pedig: Egyszerűen jobb. Precedens értékű lehet, hogy egy civil közösség a saját problémáját megoldja, és csak abban kér az államtól segítséget, amiben csak az állam tud segíteni, fogalmazott az alapító.
"Bankárom, a barátom"
Célként fogalmazták meg, hogy az ügyintézés gyors és ügyfélbarát legyen, illetve, hogy szakmai tanácsadást is kapjanak a banknál számlát vezetők, vagyis váljon valóra a „bankárom a barátom” koncepció. Bár jó néhány egyeztetés lezajlott a nemzetgazdasági miniszterrel, előrelépés csupán annyi történt, hogy csaknem egy éve, 2012 januárjában a cégbíróságon is bejegyezték a Webbank Tőketársulás Zrt-t. A Webbank honlapján elérhetővé vált előzetes regisztrációval 3600 magánszemély és 2000 vállalkozó élt, összesen 24 milliárd forint megtakarítással, illetve 72 milliárd forint éves forgalommal.
Doubravszky Györgyöt időközben pénzügyi ombudsmanná nevezték ki, így a Webbank indításának előkészületeit Körtvélyesi László miniszteri biztos vette át, aki lapinformációk szerint bizakodó, szerinte fél év múlva már működhet a civil-állami bank. Erről pedig akár már januárban dönthet a kormány. A jelenleg szabadságon lévő miniszteri biztos az egyik napilapnak azt mondta, hatmilliárd forint induló tőkére van szükség a Webbank megalapításához, ennek felét az állam adná, másik felét a civilek. Az első egy-két évben az ismertség növelésével és néhány innovatív termékkel igyekeznek majd piacot szerezni, a cél középtávon a középbanki méret elérése (ez Magyarországon néhány százmilliárd forintos mérlegfőösszeget jelent).
A pénzintézet számára előnyt jelent a már a piacon lévő bankokkal szemben, hogy nincsenek olyan rossz üzletágai, hitelei, melyek visszahúznák a növekedésben, az ezekkel kapcsolatos leírások, pluszköltségek nem drágítják a működést, így ezért, illetve az internetre, új technológiákra építő koncepciónak köszönhetően lényegesen olcsóbban tud majd működni, és versenyképes áron tud pénzügyi szolgáltatásokat, hiteleket kínálni ügyfeleinek.
Az elképzelések szerint az új bank elmozdulást hozhat a bankok egymás közti hitelezésében, amely jelenleg leginkább állóvízhez hasonlítható. A minél olcsóbb és ügyfélbarátabb működés már csak azért is kívánatos, mert a kereskedelmi bankok a tranzakciós illeték bevezetése miatt sorra drágítják szolgáltatásaikat. Az viszont egyelőre még kérdéses, hogy a civil-állami pénzintézetre hogyan vonatkoznak majd a pénzügyi szektorra és annak szolgáltatásaira érvényes adók és illetékek.
A kormány februárig dönthet a Webbankról
Ha minden a tervek szerint halad, 2013 második felében indulhat el a kizárólag az interneten működő Webbank, amelyhez hatmilliárd forintra lenne szükség. Körtvélyessy László, aki miniszteri biztosként irányítja a tervek szerint civil-állami összefogással létrejövő pénzintézetet, a lapnak azt mondta, jelenleg a koncepció kidolgozásán, véglegesítésén dolgoznak, ha ez megvan, várhatóan egy-két hónapon belül dönthet a kormány arról, hogy az állam megalapítja-e a Webbankot.
A jogszabályi háttér megvan ahhoz, hogy az állam részesedést szerezzen a Webbankban vagy bármely más pénzintézetben. A parlament decemberben elfogadta az államháztartásról szóló törvény módosítását, amely kiegészült azzal a szabállyal, hogy az állam az alaptőke felemelésével, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet magyarországi székhelyű bankokban.
Amennyiben a kormány a Webbank mellett dönt, először létrehozza a pénzintézetet és befizeti a rá eső közel hárommilliárd forintot, majd ezt követően indulhat a civil tőkegyűjtés, amiben a magánszemélyek és vállalkozók mellett önkormányzatok és külhoni magyarok beszállására is számítanak. A miniszteri biztos szerint a működéshez szükséges forrásokat akár kötvénykibocsátással vagy szindikált hitelből is fedezni lehet majd.
Bár a magyarországi bankközi piac lényegében befagyott, a pénzintézetek nem hitelezik egymást, a miniszteri biztos úgy látja, a működéshez szükséges forrásokat akár kötvénykibocsátással vagy szindikált hitelből (a kockázatok porlasztása végett több bankból álló konzorcium által folyósított kölcsön) is fedezni lehet majd. A jelenlegi magyarországi hitelszűkén ugyan önmagában a Webbank nem tud változtatni, ám az új technológiák és innovatív termékek révén olyan katalizátorszerepet tölthet be, amelynek eredményeként engedhet a fagy a hitelpiacon –véli Körtvélyessy, aki arra a kérdésre, ha felkérést kap, részt venne-e a Webbank vezetésében is, azt válaszolta: „még el kell jutni addig is, hogy a pénzintézet megalakuljon”.
Állami bankálmok
A hitelezés élénkítése kedvére való lenne a kormánynak, amely az eurózóna válsága mellett leginkább a hazai bankok lanyha hitelezési aktivitását kárhoztatja a gazdaság teljesítményének 2012-es visszaeséséért, illetve a 2013-ra várt, a korábban remélttől elmaradó növekedésért. Így a Webbank jól illeszkedhet abba a kormányzati stratégiába, amely a hitelezés növelését az állami szerepvállalás erősítésével együtt látja megvalósíthatónak.
Ennek részeként lazítottak például az állami Eximbank hitelezési feltételein, és növelték meg a pénzintézet forrásbevonási határát 1200 milliárd forintra, amellyel élve a bank nemrég félmilliárd dollár értékben bocsátott ki dollárkötvényt, és ezt a tervek szerint 2013 első hónapjaiban további másfél milliárd dollár forrásbevonás követheti. De minden bizonnyal az állami befolyás erősítését szolgálja az is, hogy a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank nemrég megvásárolta a takarékszövetkezetek ernyőbankja, a Takarékbank közel 40 százalékát a német DZ Banktól. Hogy a kabinetnek komolyabb tervei vannak a szektorral, azt jól mutatja, hogy – Vojnits Tamás személyében – a szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati stratégia kialakítására 2012. december elsejétől 2013 végéig kormánybiztost nevezett ki.
A Hiteltársulásnak nevezett szerveződés egyik alapítója, Doubravszky György a kezdetekkor azt mondta az elképzelésekről és a célokról, hogy egy fapados, állami-civil internetes bankot szeretnének, szlogenjük pedig: Egyszerűen jobb. Precedens értékű lehet, hogy egy civil közösség a saját problémáját megoldja, és csak abban kér az államtól segítséget, amiben csak az állam tud segíteni, fogalmazott az alapító.
"Bankárom, a barátom"
Célként fogalmazták meg, hogy az ügyintézés gyors és ügyfélbarát legyen, illetve, hogy szakmai tanácsadást is kapjanak a banknál számlát vezetők, vagyis váljon valóra a „bankárom a barátom” koncepció. Bár jó néhány egyeztetés lezajlott a nemzetgazdasági miniszterrel, előrelépés csupán annyi történt, hogy csaknem egy éve, 2012 januárjában a cégbíróságon is bejegyezték a Webbank Tőketársulás Zrt-t. A Webbank honlapján elérhetővé vált előzetes regisztrációval 3600 magánszemély és 2000 vállalkozó élt, összesen 24 milliárd forint megtakarítással, illetve 72 milliárd forint éves forgalommal.
Doubravszky Györgyöt időközben pénzügyi ombudsmanná nevezték ki, így a Webbank indításának előkészületeit Körtvélyesi László miniszteri biztos vette át, aki lapinformációk szerint bizakodó, szerinte fél év múlva már működhet a civil-állami bank. Erről pedig akár már januárban dönthet a kormány. A jelenleg szabadságon lévő miniszteri biztos az egyik napilapnak azt mondta, hatmilliárd forint induló tőkére van szükség a Webbank megalapításához, ennek felét az állam adná, másik felét a civilek. Az első egy-két évben az ismertség növelésével és néhány innovatív termékkel igyekeznek majd piacot szerezni, a cél középtávon a középbanki méret elérése (ez Magyarországon néhány százmilliárd forintos mérlegfőösszeget jelent).
A pénzintézet számára előnyt jelent a már a piacon lévő bankokkal szemben, hogy nincsenek olyan rossz üzletágai, hitelei, melyek visszahúznák a növekedésben, az ezekkel kapcsolatos leírások, pluszköltségek nem drágítják a működést, így ezért, illetve az internetre, új technológiákra építő koncepciónak köszönhetően lényegesen olcsóbban tud majd működni, és versenyképes áron tud pénzügyi szolgáltatásokat, hiteleket kínálni ügyfeleinek.
Az elképzelések szerint az új bank elmozdulást hozhat a bankok egymás közti hitelezésében, amely jelenleg leginkább állóvízhez hasonlítható. A minél olcsóbb és ügyfélbarátabb működés már csak azért is kívánatos, mert a kereskedelmi bankok a tranzakciós illeték bevezetése miatt sorra drágítják szolgáltatásaikat. Az viszont egyelőre még kérdéses, hogy a civil-állami pénzintézetre hogyan vonatkoznak majd a pénzügyi szektorra és annak szolgáltatásaira érvényes adók és illetékek.
A kormány februárig dönthet a Webbankról
Ha minden a tervek szerint halad, 2013 második felében indulhat el a kizárólag az interneten működő Webbank, amelyhez hatmilliárd forintra lenne szükség. Körtvélyessy László, aki miniszteri biztosként irányítja a tervek szerint civil-állami összefogással létrejövő pénzintézetet, a lapnak azt mondta, jelenleg a koncepció kidolgozásán, véglegesítésén dolgoznak, ha ez megvan, várhatóan egy-két hónapon belül dönthet a kormány arról, hogy az állam megalapítja-e a Webbankot.
A jogszabályi háttér megvan ahhoz, hogy az állam részesedést szerezzen a Webbankban vagy bármely más pénzintézetben. A parlament decemberben elfogadta az államháztartásról szóló törvény módosítását, amely kiegészült azzal a szabállyal, hogy az állam az alaptőke felemelésével, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet magyarországi székhelyű bankokban.
Amennyiben a kormány a Webbank mellett dönt, először létrehozza a pénzintézetet és befizeti a rá eső közel hárommilliárd forintot, majd ezt követően indulhat a civil tőkegyűjtés, amiben a magánszemélyek és vállalkozók mellett önkormányzatok és külhoni magyarok beszállására is számítanak. A miniszteri biztos szerint a működéshez szükséges forrásokat akár kötvénykibocsátással vagy szindikált hitelből is fedezni lehet majd.
Bár a magyarországi bankközi piac lényegében befagyott, a pénzintézetek nem hitelezik egymást, a miniszteri biztos úgy látja, a működéshez szükséges forrásokat akár kötvénykibocsátással vagy szindikált hitelből (a kockázatok porlasztása végett több bankból álló konzorcium által folyósított kölcsön) is fedezni lehet majd. A jelenlegi magyarországi hitelszűkén ugyan önmagában a Webbank nem tud változtatni, ám az új technológiák és innovatív termékek révén olyan katalizátorszerepet tölthet be, amelynek eredményeként engedhet a fagy a hitelpiacon –véli Körtvélyessy, aki arra a kérdésre, ha felkérést kap, részt venne-e a Webbank vezetésében is, azt válaszolta: „még el kell jutni addig is, hogy a pénzintézet megalakuljon”.
Állami bankálmok
A hitelezés élénkítése kedvére való lenne a kormánynak, amely az eurózóna válsága mellett leginkább a hazai bankok lanyha hitelezési aktivitását kárhoztatja a gazdaság teljesítményének 2012-es visszaeséséért, illetve a 2013-ra várt, a korábban remélttől elmaradó növekedésért. Így a Webbank jól illeszkedhet abba a kormányzati stratégiába, amely a hitelezés növelését az állami szerepvállalás erősítésével együtt látja megvalósíthatónak.
Ennek részeként lazítottak például az állami Eximbank hitelezési feltételein, és növelték meg a pénzintézet forrásbevonási határát 1200 milliárd forintra, amellyel élve a bank nemrég félmilliárd dollár értékben bocsátott ki dollárkötvényt, és ezt a tervek szerint 2013 első hónapjaiban további másfél milliárd dollár forrásbevonás követheti. De minden bizonnyal az állami befolyás erősítését szolgálja az is, hogy a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank nemrég megvásárolta a takarékszövetkezetek ernyőbankja, a Takarékbank közel 40 százalékát a német DZ Banktól. Hogy a kabinetnek komolyabb tervei vannak a szektorral, azt jól mutatja, hogy – Vojnits Tamás személyében – a szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati stratégia kialakítására 2012. december elsejétől 2013 végéig kormánybiztost nevezett ki.
0 Megjegyzések