Károly Róbert magyar király átfogó gazdasági reformsorozatának részeként elrendeli az új, stabil pénz, a dénár verését. 

Amikor az ifjú Károly Róbert trónra került, az ország gazdasága kaotikus állapotban volt. Még mindig élt az Árpádok korából megmaradt pénzújítási rendszer, változó és szabályozatlan volt a dénárverés, gyakori volt a veretlen ezüstrudakkal való fizetés. Károly Róbert uralkodása első időszakában elődeinek nyomdokain haladva csak dénárt és obulust veretett, ezeknek a minőségén úgy próbált javítani, hogy elrendelte, hogy az állandó értékű szlavón dénárok mintájára verjék ki a királyi pénzeket.

1323-tól az uralkodó a Nekcsei Demeter tárnokmester nevével fémjelzett gazdasági reformok keretében átalakította a pénzverést is. Ennek során megszüntette a rossz minőségű dénárok verését, kísérletet tett egy állandó értékű, az egész ország területén érvényes pénz megteremtésére. A külföldi és régi pénzek, valamint a veretlen arany és ezüst forgalmát megszüntette, kiszorítva így a kincstár egyik legfontosabb jövedelemforrását veszélyeztető bécsi dénárokat. A pénzreformmal kapcsolatos költségek fedezésére a király minden jobbágycsalád által fizetendő, rendkívüli adót szavaztatott meg a rendekkel. Az új, kapunként beszedett adót 18 dénárban határozta meg. 1329 körül részben cseh, részben francia illetve nápolyi mintára bevezette a 6-8 dénár értékű garast.

A garas bevezetésénél is nagyobb horderejű volt az aranypénz bevezetése. A kereskedelem fellendülésével ugyanis a dénár mellett nagyobb és értékesebb, állandó értékű pénzek iránt kifejezett igény is mutatkozott az országban. Az első arany pénzt Károly Róbert 1325 körül verette. Ennek nemesfémtartalma nagyon magas volt, 23 karát 8 grén, azaz 986 ezrelék aranyat tartalmazott, vagyis 3,55 grammból 3,52 gramm színarany volt. A mintát az 1252-től Itáliában vert aranyforintok szolgáltatták. Az itáliai hatás részben a hazánkban dolgozó sienai mesterek munkájának köszönhető, a pénz neve pedig Firenzére utal: fiorino d'oro. A Budán firenzei mintára vert pénzek előlapján a firenzei liliom, a hátlapjukon Firenze védőszentje, Keresztelő Szent János látható.

Kép: dénár, 1323