Lemondott egy párthivatalnok, aki a pekingi Hszincsing Pao (The Beijing News) nevű lap kiadója volt, mert a szerkesztőséget egy olyan kommentár utánközlésére kötelezték, amely a dél-kínai újságírók tiltakozásához kapcsolódóan jelent meg a Global Times című központi lap kínai változatában.
 
MTI - Taj Ce-keng kedden éjszaka jelentette be távozását - derült ki a lap munkatársainak mikroblogokon közzétett híreiből, amelyek szerdán kora reggel még olvashatók voltak.
 
Sajtóértesülések szerint több napilap kapott az utánközlésre vonatkozó kérést vagy utasítást, amelyet a címzettek közül csak néhányan teljesítettek, de többeket ellenkezésük ellenére is rábírtak a cikk "beszerkesztésére". A Hszincsing Pao január 9-i számában ugyancsak lehozta az írást, mivel állítólag azzal fenyegették meg, hogy ellenkező esetben bezárják.
 
A Global Times, amely elsősorban hangos, gyakran nacionalista hangvételű írásairól nevezetes, de jól értesült, és kényes témákat is kritikusan feldolgoz, a kérdéses kommentárban arra figyelmezteti a kormánnyal szembehelyezkedő médiamunkásokat, "legyenek azok akár külföldiek is", hogy "biztos vereség vár rájuk".
 
A lap határozottan azt állítja, hogy a Kuangtung tartományi Nanfang Csoumónál (Southern Weekly) tiltakozást kiváltó szerkesztői beavatkozásért, az újévi jegyzet átírásáért nem a tartományi sajtóosztály a felelős. Egyúttal úgy véli, a média reformja csak átfogó reform részeként képzelhető el, a sajtó nem alkothat "különleges politikai övezetet". Az aktivisták által emlegetett "abszolút mértékben szabad média" a mai kínai realitások ismeretében csupán álom - jegyezte meg a Global Times.
 
A kínai online közösségben sokan érzékenyen reagáltak a történésekre, vitatkoztak, vagy kifejezték szolidaritásukat a dél-kínai szerkesztőséggel. Képek jelentek meg például arról, hogy a ningpói napilap előtt hárman a cenzúra végét, a szabad sajtót és a szólásszabadságot követelték, Tajvanon tucatnyi egyetemista biztosította támogatásáról a kantoniakat és állt ki a sajtószabadság védelméért, civil rokonszenvezők pedig helyenként szintén a szabad sajtót követelő transzparensekkel fényképeztették magukat.