Soron kívül jár el a magyar bíróság a csendes-óceáni Bora Bora szigetén rekedt, válófélben lévő magyar asszony ügyében.

MTI - A "Ny-K. P. által S. I. L. ellen házasság felbontása miatt a Budapest II. és III. Kerületi Bíróságon indított polgári perben a felperes kérelmére a bíróság elnöke soronkívüliséget rendelt el. A bíróság először arról dönt, hogy eljárhat-e az adott ügyben" - közölte a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerdán az MTI érdeklődésére.

Kedden Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője, jogász, jogvédő nyílt levélben fordult a magyar igazságügy-miniszterhez, és az illetékes magyar bírósághoz a magyar nő és kisgyermeke érdekében, akik hónapok óta a Francia Polinéziához tartozó távoli szigeten tartózkodnak. Morvai Krisztina nyílt levele, valamint az asszony testvérének a sajtóban korábban megjelent nyilatkozata szerint a magyar állampolgárságú nőt és magyar-francia kettős állampolgárságú négyéves gyermekét fogva tartja a francia állampolgárságú férj, aki bántalmazta családtagjait, elvette útlevelüket, és Bora Borán válópert indított, hogy megszerezze közös gyermeküket.

A férfi ügyvédje ugyanakkor a magyar sajtóban korábban visszautasította, hogy ügyfele bántalmazta volna feleségét és korlátozná szabad mozgását. "Ügyfelem úgy vélekedik, hogy a hamis vádakkal két céljuk lehet: megszerezni a gyerek, Noah kizárólagos felügyeleti jogát, és sok pénzt szerezni gyermektartás és kártérítés címén.

Furcsának tartom, hogy a feleség egy évvel ezelőtt ment ki Polinéziára, és csak most lett egy nagy médiakampány" - fogalmazott Christopher Janó ügyvéd, a férj jogi képviselője a Blikk honlapján október 28-án megjelent Családi pokol Bora-Borán: a férj mindent tagad című cikkben. A sajtóhírek szerint a koreai származású, Japánban nevelkedett férfi és a magyar nő egyaránt bankban dolgozott. New Yorkban ismerkedtek meg, Párizsban házasodtak össze, majd Tokióba költöztek, ahol az asszony gyermeket várt. Bora Borára a férj invitálta az asszonyt a kisfiúval, hogy a nyaralás során hozza rendbe megromlott kapcsolatukat.

A nő családja, barátai demonstrációt szerveztek a budapesti francia nagykövetség elé, és petíciót írtak alá, hogy felhívják a hatóságok figyelmét az esetre. Morvai Krisztina nyílt levele szerint a férj által kezdeményezett válóper "a joghatósággal nem rendelkező, de jogtalanul mégis fellépő polinéz bíróságon" folyik, amely a gyermeket "ideiglenes intézkedéssel egy hétre az anyához, egy hétre az apához helyezte el. (...)

A joghatóság fennállásának látszatát a férj úgy akarta megteremteni, hogy okiratokat hamisított, hatóságokat vezetett félre és az anyától és a gyermektől elkobzott magyar útlevelekkel visszaélt", azaz bűncselekmények sorozatát követte el.

Morvai Krisztina hivatkozott arra is, hogy több magyarországi szakvélemény "egyértelműsíti, hogy az ügyben a magyar bíróság rendelkezik joghatósággal. (...) Éppen ezért teljességgel érthetetlen, hogy miért húzódik el ennyire az érdemi eljárás megindítása, illetve az adott körülmények között elengedhetetlenül szükséges ideiglenes intézkedés meghozatala".

A férj eljárásával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: "érthetetlen, hogy a magyar bíróság, illetve összességében a magyar igazságügyi, külügyi és egyéb állami szervek miért asszisztálnak mindehhez passzivitásukkal". Morvai Krisztina nyílt levele kitér arra is, hogy a Leányfalun két magyar gyermeket halálra gázoló ír Tobin ügyében "már megtapasztalhattuk, milyen +eredményre+ vezethet, ha a külföldi elemet is tartalmazó eljárásokban a magyar bíróság nem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar fél jogainak érvényesüléséhez szükségesek.

Abban az ügyben a két gyermek életét már nem lehetett volna visszaadni, de el lehetett volna érni, hogy a bűnt büntetés kövesse, s a gázoló letöltse büntetését. (...) Ebben a jelenlegi ügyben szintén nem várhatunk arra, hogy állampolgárainkat, és jogaikat majd Polinézia fogja megvédeni - s az Európai Unió szerveinek, vezetőinek hatékony fellépésében sem nagyon reménykedhetünk, bár a magam részéről az ő megkeresésükkel is próbálkozom" - írta az EP-képviselő.