Szabó Máté ombusman szerint a magánnyugdíj-pénztári önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása sérti a tulajdonhoz való jogot. Alapjogot érintő visszásságot eredményezett az, hogy a jogalkotó a tagdíj-kiegészítések hozamának csak egy részét (a reálhozamot) rendelte visszautalni. 

Két magánszemély fordult az alapvető jogok biztosához panaszával, mert a magánnyugdíj-pénztárnak teljesített önkéntes befizetéseik teljes hozamát nem kapták vissza az állami nyugdíjrendszerbe való átlépéskor, csupán az inflációt meghaladó tőke összege feletti részt, a reálhozamot.

A magánnyugdíj-pénztári folyószámlára történő befizetések két részből álltak. A pénztártag egyrészt jogszabályi kötelezettség alapján, magánnyugdíj-pénztári tagdíj formájában kötelezően teljesített befizetést, másrészt törvényi kötelezettség nélkül, önkéntesen tagdíj-kiegészítéssel élhetett. Ez a befizetés a pénztártag saját döntésén alapult, az érintett meghatározott célból történő megtakarítása, és nem a pénztártag jövedelmét érintő közjogi korlátozás volt. Erre tekintettel a befizetések e két formájának más az alkotmányossági megítélése. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok nem a tagdíj-kiegészítések teljes hozamáról, csupán a reálhozam visszautalásáról rendelkeztek.

Szabó Máté szerint a tulajdon alaptörvényi védelme kiterjed a pénztártagok tagdíj-kiegészítéseire és azok hozamára is. Megállapította, hogy az önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása esetén a tulajdonhoz való jog korlátozásának nincs alkotmányjogilag értékelhető, legitim célja. Pusztán az állami bevétel növelése nem szolgáltathat alapot a tulajdonhoz való jog által védett jogosultság korlátozásához.

Az alapvető jogok biztosa felkérte az érintett minisztereket a feltárt visszásság orvoslására.