Először lép fel Magyarországon Peter Hook, a brit könnyűzene történetének legendás basszusgitárosa. A két kultikus zenekar, a Joy Division és a New Order egykori tagja március 25-én a fővárosi A38 hajón játszik The Light nevű formációjával.
MTI - Az 56 éves Hook 1977 és 1980 között zenélt a manchesteri posztpunk Joy Divisionben, amelynek egyik védjegyévé vált Hook különleges basszusgitár-játéka: a szinte kizárólag a ritmus hangsúlyozására kitalált hangszeren ő szolgáltatta a számok vezérdallamait. Peter Hook a The Light-tal az A38-on a Joy Division első lemezét, a ma már rocktörténeti műnek számító Unknown Pleasurest adja elő.
Az album 1979-ben jelent meg a Tony Wilson televíziós zenei szerkesztő vezetésével alakult független kiadó, a Factory Records gondozásában. A sötét tónusú, lüktető zenét Bernard Sumner gitáros csengő gitárjátéka, Hook szokatlan basszusdallamai, Steve Morris sokszínű dobjátéka, valamint a Martin Hannett producer által kreált zörejek mellett elsősorban Ian Curtis énekes-szövegíró hideg és komor éneke, irodalmi mélységű, elgondolkodtató szövegei tették teljessé. Az album csúcspontjai: Day of the Lords, New Dawn Fades, Shes's Lost Control, Shadowplay.
A Joy Division a lemez sikere és az állandó koncertezés eredményeképpen befutott Nagy-Britanniában, ám Curtis még 1978 karácsonyán egy fellépés után epilepsziás rohamot kapott, és innentől ezek időről időre visszatértek, nem egyszer fellépések alatt. A Joy Division 1980. május 2-án a birminghami egyetemen lépett fel utoljára. A 23 éves énekes alig több mint két héttel később bezárkózott macclesfieldi otthonába, megnézte Werner Herzog Stroszek című filmjét, meghallgatta Iggy Pop The Idiot című lemezét, majd felakasztotta magát. A zenekar másnap, május 19-én indult volna amerikai turnéra.
A Closer című második album, amely egy kiforrott együttes munkája, már posztumusz jelent meg 1980-ban. Ezen olyan, ma már klasszikus felvételek szerepelnek, mint az Atrocity Exhibition, az Isolation, a Heart and Soul, a 24 Hours vagy a Decades. Love Will Tear Us Apart című kislemez-dalukat az elmúlt három évtizedben olyan előadók dolgozták fel, mint a Cure, Paul Young, a Simple Minds vagy a Nouvelle Vague.
A megmaradt három tag Curtis halála után néhány hónappal New Order néven folytatta tovább, és zenéjében, szövegeiben egyaránt egy könnyebben fogyasztható, bár színvonalas irányt választott - nagy sikerrel. A New Order öt év szünet után 2011 őszén újra koncertezni kezdett - immár Hook nélkül, akinek a frontemberré előlépett Sumnerrel kialakult ellentétei a végsőkig kiéleződtek.
New Order híján Peter Hook korábbi projekt-kísérletei (Revenge, Monaco, Freebass), valamint dj-skedése után néhány éve létrehozta a Peter Hook & The Light elnevezésű formációt, amely elsősorban a Joy Division örökségét ápolja: koncertjeiken teljes egészében lejátsszák egykori sikeres lemezeket. (A csapat idén a New Order első két albumát is előadja néhány koncerten.)
Hook nemrég könyvet is megjelentetett a Joy Divisionről Unknown Pleasures címmel. Ian Curtis és a Joy Division hatása máig érezhető számtalan európai és amerikai együttes zenéjén; érdemes megemlíteni az Editorst, az Interpolt, a Killerst, amelyek felidézik a nagy előd sötét zenéjét, kétségbeesett szövegeit. A hazai előadók közül elsősorban Müller Péter Sziámi ápolja Ian Curtis emlékét: Isolated elnevezésű projektjével a Joy Division számait játszotta.
A Peter Hook & The Light-ban az énekesi feladatokat is betöltő Peter Hook mellett Nat Wason gitározik, Andy Poole billentyűs hangszereken játszik, Jack Bates szintén basszusgitározik, Paul Kehoe pedig dobol.
MTI - Az 56 éves Hook 1977 és 1980 között zenélt a manchesteri posztpunk Joy Divisionben, amelynek egyik védjegyévé vált Hook különleges basszusgitár-játéka: a szinte kizárólag a ritmus hangsúlyozására kitalált hangszeren ő szolgáltatta a számok vezérdallamait. Peter Hook a The Light-tal az A38-on a Joy Division első lemezét, a ma már rocktörténeti műnek számító Unknown Pleasurest adja elő.
Az album 1979-ben jelent meg a Tony Wilson televíziós zenei szerkesztő vezetésével alakult független kiadó, a Factory Records gondozásában. A sötét tónusú, lüktető zenét Bernard Sumner gitáros csengő gitárjátéka, Hook szokatlan basszusdallamai, Steve Morris sokszínű dobjátéka, valamint a Martin Hannett producer által kreált zörejek mellett elsősorban Ian Curtis énekes-szövegíró hideg és komor éneke, irodalmi mélységű, elgondolkodtató szövegei tették teljessé. Az album csúcspontjai: Day of the Lords, New Dawn Fades, Shes's Lost Control, Shadowplay.
A Joy Division a lemez sikere és az állandó koncertezés eredményeképpen befutott Nagy-Britanniában, ám Curtis még 1978 karácsonyán egy fellépés után epilepsziás rohamot kapott, és innentől ezek időről időre visszatértek, nem egyszer fellépések alatt. A Joy Division 1980. május 2-án a birminghami egyetemen lépett fel utoljára. A 23 éves énekes alig több mint két héttel később bezárkózott macclesfieldi otthonába, megnézte Werner Herzog Stroszek című filmjét, meghallgatta Iggy Pop The Idiot című lemezét, majd felakasztotta magát. A zenekar másnap, május 19-én indult volna amerikai turnéra.
A Closer című második album, amely egy kiforrott együttes munkája, már posztumusz jelent meg 1980-ban. Ezen olyan, ma már klasszikus felvételek szerepelnek, mint az Atrocity Exhibition, az Isolation, a Heart and Soul, a 24 Hours vagy a Decades. Love Will Tear Us Apart című kislemez-dalukat az elmúlt három évtizedben olyan előadók dolgozták fel, mint a Cure, Paul Young, a Simple Minds vagy a Nouvelle Vague.
A megmaradt három tag Curtis halála után néhány hónappal New Order néven folytatta tovább, és zenéjében, szövegeiben egyaránt egy könnyebben fogyasztható, bár színvonalas irányt választott - nagy sikerrel. A New Order öt év szünet után 2011 őszén újra koncertezni kezdett - immár Hook nélkül, akinek a frontemberré előlépett Sumnerrel kialakult ellentétei a végsőkig kiéleződtek.
New Order híján Peter Hook korábbi projekt-kísérletei (Revenge, Monaco, Freebass), valamint dj-skedése után néhány éve létrehozta a Peter Hook & The Light elnevezésű formációt, amely elsősorban a Joy Division örökségét ápolja: koncertjeiken teljes egészében lejátsszák egykori sikeres lemezeket. (A csapat idén a New Order első két albumát is előadja néhány koncerten.)
Hook nemrég könyvet is megjelentetett a Joy Divisionről Unknown Pleasures címmel. Ian Curtis és a Joy Division hatása máig érezhető számtalan európai és amerikai együttes zenéjén; érdemes megemlíteni az Editorst, az Interpolt, a Killerst, amelyek felidézik a nagy előd sötét zenéjét, kétségbeesett szövegeit. A hazai előadók közül elsősorban Müller Péter Sziámi ápolja Ian Curtis emlékét: Isolated elnevezésű projektjével a Joy Division számait játszotta.
A Peter Hook & The Light-ban az énekesi feladatokat is betöltő Peter Hook mellett Nat Wason gitározik, Andy Poole billentyűs hangszereken játszik, Jack Bates szintén basszusgitározik, Paul Kehoe pedig dobol.