Több mint fél évtizede hordja büszkén a dél-burgerlandi tartomány Güssing (magyarul: Németújvár) községe Ausztria környzetvédelmi Oscar-díját, amelyet a biomassza-erőmű létrehozásával és működtetésével érdemelt ki. 

Ötletekért, megvalósítási tanácsokért csak a szomszédos Ausztriába, azon belül Burgerland déli tartományába kellene elmenni, hazánkban mégis egyelőre csak gondolatban vannak követői Güssing energiaprojektjének. Jártak már itt japán és kanadai önkormányzati küldöttségek, sőt Sri Lanka környezetvédelmi minisztere személyesen is meglátogatta az egykor Magyarországhoz tartozó települést - akkori nevén: Németújvár -, hogy megismerjék az energia-önellátó régió nyílt "titkát".

A güssingi "csoda" története több mint két évtizeddel ezelőtt kezdődött. Bécsben energetikai mérnökként végzett és az osztrák fővárosban több éves tapasztalatot szerzett szakember visszavágyott a szülőhelyére, majd felmérve a helyi viszonyokat, azzal a javaslattal állt elő, hogy a települést megújuló energiák bázisán energia-önellátóvá kellene tenni.

Érvelése szerint az erdőkkel gazdagon körülvett településen bőven akad hulladék fa, a napenergiát is tudnák hasznosítani, valamint a föld mélyében lévő energia is felhasználható. Az érvei között hangoztatta, hogy nem csak olcsóbban lesznek képesek helyben hő- és áramtermelésre, hanem a kedvező energiaárak befektetőket, beruházókat is vonzanak a kisvárosba és a régióba. Ez pedig nagyon hiányzott, hisz Güssingben nem volt ipar és magas volt a munkanélküliek aránya is.

A szakmai javaslat elfogadása csaknem egy év győzködés után jött el. A projektet a megújuló energiákkal foglalkozó energiai központ koordinálta (EEE), valamint az Európai Unió támogatta. Ennek a támogatásnak köszönhetően belevágtak, és mára ökorégió-minta lett a mintegy 27 ezer lakosú kistérségből, ugyanis a különféle energiatermelő és -szolgáltató bázisokból a Güssing vonzókörzetébe tartozó kistelepülésekre is jutott.

Első lépésben elkészítették a terület energiatérképét, melyben felmérték, hol lenne szükség hőszigetelésre, fűtés-korszerűsítésre, majd ezeket energetikailag optimizálták. Ennek következtében a hagyományos, vagyis fosszilisenergia-forrásból származó kiadások csaknem a felére csökkentek.

Az önellátóenergia-program folytatásaként a környékről ingyen - minimális szállítási költséggel - beszerezhető faapríték felhasználásával, pontosabban elégetésével, a környék távhőellátását biztosította. Ez a rendszer arra is alkalmas volt, hogy áramot termeljen, amit nyáron a hűtőberendezések működtetésére használhatnak.

Az elégetett faaprítékból, faipari hulladékból, napenergiából, erjesztett zöld növényekből áramot, hőt, gázt és biodízelolajat termelnek, immár éves átlagban 20 százalékkal többet, mint amit a kisrégió igényel. A többletenergiát értékesítik.

A projektsorozat megvalósításával, mint egy másfél évtized alatt a település 1100 új munkahelyet hozott létre. Mivel a település vezető testülete határozza meg a fűtés díját - s ez alacsonyabb az ausztriai átlagnál - ösztönzőleg hatott a kis- és közép méretű vállalkozások adó- és járulékbevételeket pedig újabb városfejlesztésekre fordították. Güssingben - éves átlagban - mintegy 210 millió kilowattóra fűtőenergiát és 45 millió kilowattóra energiát állítanak elő, környezetbarát módon. Az áram eladásából csaknem hétmillió euró jövedelemre tesznek szert.

A fűtőműben a fát nem levegővel, hanem vízgőzzel égetik el, káros anyagokban szegény, de magas fűtőértékű gázt nyernek, így nem keletkezik kátrány, hamu marad az égés után, amelyet viszont a mezőgazdaság hasznosíthat. A keletkező termékgáz többféleképpen hasznosítható: ipari mértékben áramot és hőt fejlesztenek, kísérleti jelleggel pedig jelenleg üzemanyagot ls földgáz-helyettesítőt állítanak elő.

Míg Güssig a világ földrajzi térképén csak egy icipici ponttal jelölhető település, addig a megújuló energia térképén világvárosi méretűnek számít...