Szelíd és vad - mi közük egymáshoz?

  Melyik képen melyik látható? Nem is egyszerű eldönteni?
A megoldás a bejegyzés alján olvasható!
A szelíd- meg a vadgesztenye is késő ősszel érik, s fontos gyógynövény.  Ha a terméseket és a termésburkokat  tekintjük, láthatunk hasonlóságot a szelíd- és a vadgesztenye között. Hasonlóak, de attól még  nem rokonok. Mondhatnám, hogy a különbség virágzáskor szembetűnő, de ez sem igaz, hiszen a  tavasszal  virít, a szelíd pedig nyáron, tehát nem is egy időben. A vadgesztenye hatalmas, fehér fürtvirágzatát mindenki felismeri annyira látványos.

A szelídgesztenye virága barkában és az annak tövén lévő füzérben nyílik,  ebből is látszik rokonságára a bükkfafélékkel. Rendszertanilag azonban  semmi közük sincs egymáshoz. A szelídgesztenyét Castanea sativa, míg a vadgesztenyét Aesculus néven nevezi a botanika, teljesen különböző nevükből is látszik, hogy ha hasonlóság van is közöttük, rokonság kizárva!
A szelídgesztenye  hazánk leghosszabb életű gyümölcsfája, még  700 éves példányaival is találkozhatunk.Terebélyes, hatalmas törzsű, szép lombkoronájú termesztett vagy díszlő fa. Karógyökérzete mélyre növő. Oldalgyökerei gyakran a föld felszíne fölé emelkednek és az ott elhelyezett tereptárgyakat megemelik. Törzse 25-30 m magasságot érhet el. Kérge idősebb korára hasadozóvá válik. Szórt állású, hosszúkás-lándzsás levelei vannak. Egylaki, váltivarú porzós és termős virágai vannak. A termős virágokat kupacs veszi körül. Jellegzetes makktermése van, amely augusztustól-októberig érik be.
A  vadgesztenye a görög szigetvilágban, a szelídgesztenye  Közép- és Dél-Európában őshonos. Hogyan került  el mihozzánk?
Mióta van nálunk szelídgesztenye?
A  rómaiak egyik fontos tápláléka volt, úgy vélekedtek, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenye megél.  Ezért aztán az  egész birodalomban  szakadatlanul telepítették. Pannóniába  is ők vitték magukkal, a telepítették ezt az igen hasznos növényt. Hogy mi mindent köszönhetünk nekik! S hogy mire használták? Például gesztenyelisztet állítottak elő belőle, amit ma is igazi szuper - alapanyagnak neveznek.
Ez az egyik elmélet ( elég hihető szerintem), de van másik is! A " friss"  vizsgálatok és levélkövületek azt bizonyítják, hogy a szelídgesztenye  ősidők óta él a tölgyerdeinkben, a rómaiak tehát örülhettek, mert nem kellett betelepíteniük. Hogy lett közben a tölgyesből gesztenyés?  Úgy, hogy amikor az erdőterületeket művelésbe vették, a tölgyfákat kivágták, de az ízes  termést érlelő gesztenyefákat  nem bántották.  Ezért idővel jelentős gesztenye ligetek, erdők alakultak ki.
Hogy  hol az igazság arra magam is igazán kivácsi vagyok, de nem én vagyok az, aki dönthet a kérdésben.
 Az már tény, hogy Magyarországon  Mátyás király idejében lett a gesztenye  ínyenc csemege, maga  Beatrix királyné is hozott csemetéket  Itáliából - persze nem saját kacsójával.  A palotában a gesztenye kedvelt csemegének számított, sütve és mézzel ízesítve fogyasztották.Mátyás király kedvenc étele pedig a gesztenyével töltött kappan, azaz a gesztenyével töltött kakas lett.

Íme egy gesztenyével töltött kappan recept,
Mátyás király szakácsa biztos használná a modern technika nyújtotta lehetőségeket:

Ez kell hozzá:

1  tyúk vagy kappan
 úgy  fél kilónyi gesztenye
1 fej vöröshagyma
2 szelet kenyér
2 dl húsleves
2 dl száraz fehérbor
1 evőkanál fenyőmag vagy mandula
picike reszelt gyömbér
leheletnyi őrölt szegfűszeg, ici-pici fahéj
só ízlés szerint

Elkészítés:
A gesztenye héját kezünk épségére ügyelve bevagdossuk, majd húslevesben megfőzzük amúgy héjastól. A levestől igen jó íze lesz! Ezután megtisztítjuk, és burgonyanyomón átnyomjuk.
( Titkos tipp:  a bolti natúr gesztenyemassza is elég jó, ha nincs időnk vagy kedvünk bíbelődni a gesztenyékkel.)
A kenyeret szétmorzsoljuk, és egy kis  borba beáztatjuk. A hagymát megtisztítjuk és vagy apróra vágjuk,vagy  aprítógépben összezúzzuk.  Ez a zúzás merhet úgy, hogy hozzáadjuk a fenyőmagot/ mandulát, pépesedjenek együtt! Ezután  összekeverjük a hagymát, a gesztenyét, a borban megáztatott kenyérpépet, a felaprított fenyőmaggal (mandulával), gyömbérrel, szegfűszeggel, fahéjjal. A tölteléket a szárnyas  hasába tömködjük, a nyílást alaposan összevarrjuk.  A lábosba helyezzük, meglocsoljuk a borral és levessel.  Sózzak, ha kedvet érzünk rá. Fedő alatt, lassú tűzön  gyöngyözni hagyjuk.  Nézegessük, hogy ne főjön szét!  Azért is fontos ez, mert  lábosból  át kell tegyük a tepsibe, s csúf ha széthullik.  A tepsiben aztán zsírral meglocsoljuk, forró sütőben ropogósra sütjük. Mátyás királyról beszélgetünk falatozás közben!

 Szentiványi Péter nevét érdemes megjegyezni, ő volt az, aki az 1950-es években  a gesztenye nemesítését megkezdte. A Mecsekben, a Dunántúl nyugati részén és Nagymarosnál  hatalmas gesztenyések vannak!
Mire jó?
 Hogyhogy mire? Hát finom!
Az apró szemű gesztenyét  a  disznókkal etették meg, a nagy szemű  marónit őseink is megfőzték  úgy  ették. Évszázadokon át jelentős volt a gesztenyeliszt használata - burgonyahelyettesítőként alkalmazták-  , ez ma újra előtérbe került számos  kitűnő tulajdonsága miatt. Érdekes, hogy a tejszínhabos gesztenyepüré csak a hajdani Monarchia területén ismert- a többieknek fogalmuk sincs mit veszítenek.
A  gesztenye virága jó méhlegelő, a gesztenyeméz pedig  ínyenceknek való csemege.
Mire jó? Miben segít?

A népgyógyászt régóta használja a termését, ami köhögéscsillapító, összehúzó hatású, és  gombaölő hatása van. A szelídgesztenyéből laboratóriumi körülmények között olyan gombaölő anyagot vontak ki, amely számos gombás megbetegedést okozó mikroorganizmust képes volt elpusztítani.  Ezek a felfedezések elsősorban a gyógyszergyártásban lehetnek hasznosak. Az nem ismert, hogy az gesztenye fogyasztásával  kiirtható lenne  mondjuk a lábgomba. Kár.
Kicsiknek is való!

A szelídgesztenye nagyon sokféle aminosavat tartalmaz, melyből aztán a szervezetben felépülnek a fehérjék. Csecsemőkorban ezen aminosavak legfőbb forrása a tej. Előfordulhat, hogy az anyatejet tehéntejjel kell pótolni, viszont a tejcukor-érzékenység következtében ez sok esetben nem megfelelő. Ilyenkor próbálkoznak szójatejjel vagy más megoldásokal. Kimutatták, hogy a gesztenyéből készített püré nagyszerűen pótolja a csecsemők számára szükséges aminosavakat, és viszonylag ritkán alakul ki vele szemben alergia. Természetesen ez a megoldás a mai modern tápszerek ismeretében nem feltétlenül a legelsőként választandó, de minden esetre megfontolás tárgyát képezi.

Népgyógyászati felhasználás

A népigyógyászatben a szelídgesztenye főzetét, köhogésre, megfázásra, valamint aszmára adják, míg a nyersen fogyasztott gesztenyével hasmenést kezelnek.
Mit készítenek belőle?
Szamárköhögésre, görcsös köhögési rohamok enyhítésére teáját készítsük el.
Kozmetikai ipar hajápolási, hajmosó készítményekben alkalmazza gyógyhatását.
A gesztenye nem csak sütve-főzve jóízű, nyersen vagy akár szárítva, porrá őrölve is fogyasztható. A sült gesztenye alma szeletkékkel együtt is finom, ráadásul, nagyon értékes is.
siradékot a gesztenye és a gesztenyemassza, -püré csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz, ellenben nyersrosttartalma magas, ennek is az ún.élelmirost hányada jelentős. Ezek a táplálékban lévő emészthetetlen poliszaharidok, melyek az emésztő enzimek hatásával szemben ellenállóak. A vastagbél baktériumai részlegesen bontják ugyan a rostokat, de ezek a poliszaharidok gyakorlatilag alig hasznosulnak. Élettani hatásuk szerteágazó, a vízben oldhatatlan (pl. cellulóz) összetevők többek között csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő
kockázati tényezője.
A fentiek alapján vitathatatlan, hogy az egészséges táplálékok között kell a gesztenyét emlegetnünk.

A gesztenyés recepteknek se szeri, se száma. Hogyan süssük? Íme segédletnek egy videó:



MEGOLDÁS:  Balra a szelídgesztenye, jobbra pedig a vadgesztenye termése látható.