Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor miniszterelnök úgy beszélt Brüsszelben, mintha nem Magyarországon, hanem egy másik országban élne.
MTI - Az MSZP elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán azt mondta: szerinte a kormányfő osztogatásba kezd, ha megszűnik az ország elleni túlzottdeficit-eljárás.
"Mintha elszakadt volna a cérna, mint hogyha nem ebben a világban élnének, mintha egy teljesen másik országból szereznék a tapasztalataikat, mint az átlag állampolgárok" - kommentálta a szocialista párt elnöke, hogy a kormányfő Brüsszelben sikertörténetnek nevezte a magyar gazdaság eredményeit.
Mesterházy Attila szerint ezzel szemben Magyarországon 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra van szükség a növekedés beindításához, ugyanis a tavalyi recesszió után idén sem várható GDP-növekedés.
Az MSZP elnöke hozzátette: nem ígérik, hogy a 2014-es kormányváltás után Kánaán lesz, rendkívül szűk költségvetési mozgástérrel számolnak. Annál inkább, mert "Orbán Viktor csak azt várja, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól", és osztogatásba kezdhessen - jegyezte meg.
Gazdaságpolitikai elképzeléseik közül kiemelte a hitelezés újraindítását. Nem kell szeretni a bankokat, de jól működő pénzügyi szektor nélkül nincs jól működő gazdaság - jelentette ki. Megemlítette, hogy az európai uniós támogatásokból a termelő, munkahelyteremtő beruházásokat, illetve az életminőség javítását célzó programokat támogatnák a szökőkútépítés vagy a díszburkolat-lerakás helyett. A szocialisták szükségesnek tartják a munkát terhelő járulékok és a 27 százalékos áfa csökkentését is, de reálisan számolva erre 2015-ben még nem lesz lehetőség, csak az azt követő években.
Mesterházy Attila szerint szükség lenne IMF-hitelre, ám biztos abban, hogy a kormány nem fog megállapodni a valutaalappal, hogy aztán a 2014-es kampányban dicsekedhessen ezzel. Csakhogy - fűzte hozzá - ez évente nagyjából 130 milliárd forint kamatfelárat jelent, a kamatkiadások növekedése több, mint amennyi a felsőoktatásra jut egy évben.
Hároméves terv
Az MSZP terveit ismertetve azt mondta: szeretnék, ha az ország legkésőbb 2016 elején csatlakozna az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyam-mechanizmushoz. Ez fegyelmezettebb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát igényelne, de erős jelzés lenne a piacoknak, segítené a bizalom helyreállítását - hangsúlyozta.
Mesterházy Attila arról is beszélt, kormányon megtapasztalták, hogy nem lehet mindent egyszerre megváltoztatni az országban. "Majdnem belefulladtunk a reformhevületbe, és az ország is" - mondta, ugyanakkor hozzátette: az egészségügy és a közösségi közlekedés átalakítását nem lehet halasztani, és az oktatásban is alapvető változásokra lesz szükség.
Kérdésre válaszolva elmondta, az egzisztenciális - megélhetéssel, munkahellyel, nyugdíjjal kapcsolatos - kérdések túlsúlyára számít a 2014-es választási kampányban, tudva, hogy az értelmiségi köröknek a jogállam helyreállítása a legfontosabb.
Az ellenzéki egyeztetésekről azt mondta, lényeges, hogy a közös jelölt- és listaállítás előtt megállapodjanak, milyen programot hajtson végre a következő kormány. Bárki lesz is a miniszterelnök, ettől nem térhet el. "Arra a mostani kampányban nem lesz lehetőség, hogy az utolsó pillanatban változtassunk (...), nem jöhet semmilyen superman" azzal, hogy neki más elképzelései vannak - fogalmazott.
Mesterházy Attila elmondta, az MSZP tudatosan távol maradt az LMP belső konfliktusaitól, amelyeknek azonban szerinte mélyebb, személyes okai is vannak, mintsem az ellenzéki együttműködésről meglévő véleménykülönbség.
Beszélt arról is, MSZP-elnökként az egyik legnagyobb eredménye, hogy 14-15 hónapja - amióta Gyurcsány Ferencék kiléptek - megszűnt a kibeszélés a szocialista pártból, politikusaik nem vitatkoznak egymással a médiában.
MTI - Az MSZP elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán azt mondta: szerinte a kormányfő osztogatásba kezd, ha megszűnik az ország elleni túlzottdeficit-eljárás.
"Mintha elszakadt volna a cérna, mint hogyha nem ebben a világban élnének, mintha egy teljesen másik országból szereznék a tapasztalataikat, mint az átlag állampolgárok" - kommentálta a szocialista párt elnöke, hogy a kormányfő Brüsszelben sikertörténetnek nevezte a magyar gazdaság eredményeit.
Mesterházy Attila szerint ezzel szemben Magyarországon 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra van szükség a növekedés beindításához, ugyanis a tavalyi recesszió után idén sem várható GDP-növekedés.
Az MSZP elnöke hozzátette: nem ígérik, hogy a 2014-es kormányváltás után Kánaán lesz, rendkívül szűk költségvetési mozgástérrel számolnak. Annál inkább, mert "Orbán Viktor csak azt várja, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól", és osztogatásba kezdhessen - jegyezte meg.
Gazdaságpolitikai elképzeléseik közül kiemelte a hitelezés újraindítását. Nem kell szeretni a bankokat, de jól működő pénzügyi szektor nélkül nincs jól működő gazdaság - jelentette ki. Megemlítette, hogy az európai uniós támogatásokból a termelő, munkahelyteremtő beruházásokat, illetve az életminőség javítását célzó programokat támogatnák a szökőkútépítés vagy a díszburkolat-lerakás helyett. A szocialisták szükségesnek tartják a munkát terhelő járulékok és a 27 százalékos áfa csökkentését is, de reálisan számolva erre 2015-ben még nem lesz lehetőség, csak az azt követő években.
Mesterházy Attila szerint szükség lenne IMF-hitelre, ám biztos abban, hogy a kormány nem fog megállapodni a valutaalappal, hogy aztán a 2014-es kampányban dicsekedhessen ezzel. Csakhogy - fűzte hozzá - ez évente nagyjából 130 milliárd forint kamatfelárat jelent, a kamatkiadások növekedése több, mint amennyi a felsőoktatásra jut egy évben.
Hároméves terv
Az MSZP terveit ismertetve azt mondta: szeretnék, ha az ország legkésőbb 2016 elején csatlakozna az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyam-mechanizmushoz. Ez fegyelmezettebb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát igényelne, de erős jelzés lenne a piacoknak, segítené a bizalom helyreállítását - hangsúlyozta.
Mesterházy Attila arról is beszélt, kormányon megtapasztalták, hogy nem lehet mindent egyszerre megváltoztatni az országban. "Majdnem belefulladtunk a reformhevületbe, és az ország is" - mondta, ugyanakkor hozzátette: az egészségügy és a közösségi közlekedés átalakítását nem lehet halasztani, és az oktatásban is alapvető változásokra lesz szükség.
Kérdésre válaszolva elmondta, az egzisztenciális - megélhetéssel, munkahellyel, nyugdíjjal kapcsolatos - kérdések túlsúlyára számít a 2014-es választási kampányban, tudva, hogy az értelmiségi köröknek a jogállam helyreállítása a legfontosabb.
Az ellenzéki egyeztetésekről azt mondta, lényeges, hogy a közös jelölt- és listaállítás előtt megállapodjanak, milyen programot hajtson végre a következő kormány. Bárki lesz is a miniszterelnök, ettől nem térhet el. "Arra a mostani kampányban nem lesz lehetőség, hogy az utolsó pillanatban változtassunk (...), nem jöhet semmilyen superman" azzal, hogy neki más elképzelései vannak - fogalmazott.
Mesterházy Attila elmondta, az MSZP tudatosan távol maradt az LMP belső konfliktusaitól, amelyeknek azonban szerinte mélyebb, személyes okai is vannak, mintsem az ellenzéki együttműködésről meglévő véleménykülönbség.
Beszélt arról is, MSZP-elnökként az egyik legnagyobb eredménye, hogy 14-15 hónapja - amióta Gyurcsány Ferencék kiléptek - megszűnt a kibeszélés a szocialista pártból, politikusaik nem vitatkoznak egymással a médiában.
0 Megjegyzések