Alkotmányellenesen nevezett ki ülésszaki szünetben - vagyis szenátusi jóváhagyás nélkül - vezetőket szövetségi hivatalok élére Barack Obama amerikai elnök - állapította meg pénteken egy szövetségi fellebbviteli bíróság.
De egy a politikai pártokról vezényelt, semmi eredményt nem hozó huzavona után, igenis meg kell hozni olyan döntéseket, amelyek adott esetben az egyesült államok haladását segítik elő. Tisztába kell lenni azzal is, hogy az ellenzékben ülő republikánusok érdeke, abban az időszakban nem feltétlenül az volt, hogy az amerikai közigazgatásból kivegyék szerepüket és gyors döntésükkel segítsék a Fehér Ház politikáját. Így ambivalenssé vált, hogy az akkor republikánus többségű szenátus együttműködjön egy úgymond a közelgő választásokon esélyes demokrata elnökkel.
A bíróság egyhangúlag hozott határozata értelmében az elnök a tavalyi téli szünet alatt, 2012 januárjában törvénytelenül nevezett ki három személyt a Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsába (NLRB), mert a szenátus ülésszaka "pro forma" még akkor is tartott. A határozat nyomán kérdésessé vált a testület elmúlt év folyamán meghozott összes döntésének törvényessége.
A republikánusok elfelejtik azt, hogy mérlegelve az aktuális gazdasági állapotokat, gondolok itt a gazdasági válságra és az Amerikai Egyesült Államokban is egyre nagyobb teret érintő növekvő munkanélküliségre, egy akár szenátusba, akár a szakbizottságba beszavazott politikai döntéshozó kutya kötelessége lenne, hogy mielőbb döntést hozzon, főleg ha a Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsáról van szó. Ilyen állapotok tekintetében nincs idő a teszetoszaságra.
De a törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti erőpróba ebben az ügyben a legfelsőbb bíróság előtt fog eldőlni, mert a kormány kilátásba helyezte az ítélet megfellebbezését, amely reményeink szerint a pozitív megfontoltságból kifolyó határozatok irányába mozdul majd el a ügyészség előtt is. Az ügy az elemzők szerint tovább élezheti a Fehér Ház és a republikánus többségű képviselőház ellentétét, amely nem feltétlenül a demokrata elnök felelősségére írható.
Valószínűleg törvénytelennek minősítik majd az elnöknek azt a döntését is, hogy Richard Cordrayt ugyanebben az időben, ugyancsak puszta rendelettel a Fogyasztói Pénzügyi Védelem Hivatalának (CFPB) vezetőjévé nevezte ki. Azt az ügyet külön eljárás keretében tárgyalják. Cordrayt az elnök a héten újrajelölte ugyanerre a posztra és reményeink szerint ez a gyakorlott ember jól ellátja majd feladatait. A törvénytelennek minősítés rendszeréből kitűnik az amerikai jogalkotási törvény hiányossága, amely - és ezt nem szabad elfeledni -, szintén egy republikánus vezetés és többségi döntéshozás hagyatéka.
Az elnök a republikánusok ellenállását megkerülendő próbálta saját hatáskörben megoldani a kinevezéseket. A Fehér Ház példátlannak nevezte a fellebbviteli bíróság ítéletét, és azzal érvelt, hogy 1867 óta a két párt kormányzatai az ülésszakok közötti időszakokban több mint 280 személyt neveztek ki.
De egy a politikai pártokról vezényelt, semmi eredményt nem hozó huzavona után, igenis meg kell hozni olyan döntéseket, amelyek adott esetben az egyesült államok haladását segítik elő. Tisztába kell lenni azzal is, hogy az ellenzékben ülő republikánusok érdeke, abban az időszakban nem feltétlenül az volt, hogy az amerikai közigazgatásból kivegyék szerepüket és gyors döntésükkel segítsék a Fehér Ház politikáját. Így ambivalenssé vált, hogy az akkor republikánus többségű szenátus együttműködjön egy úgymond a közelgő választásokon esélyes demokrata elnökkel.
A bíróság egyhangúlag hozott határozata értelmében az elnök a tavalyi téli szünet alatt, 2012 januárjában törvénytelenül nevezett ki három személyt a Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsába (NLRB), mert a szenátus ülésszaka "pro forma" még akkor is tartott. A határozat nyomán kérdésessé vált a testület elmúlt év folyamán meghozott összes döntésének törvényessége.
A republikánusok elfelejtik azt, hogy mérlegelve az aktuális gazdasági állapotokat, gondolok itt a gazdasági válságra és az Amerikai Egyesült Államokban is egyre nagyobb teret érintő növekvő munkanélküliségre, egy akár szenátusba, akár a szakbizottságba beszavazott politikai döntéshozó kutya kötelessége lenne, hogy mielőbb döntést hozzon, főleg ha a Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsáról van szó. Ilyen állapotok tekintetében nincs idő a teszetoszaságra.
De a törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti erőpróba ebben az ügyben a legfelsőbb bíróság előtt fog eldőlni, mert a kormány kilátásba helyezte az ítélet megfellebbezését, amely reményeink szerint a pozitív megfontoltságból kifolyó határozatok irányába mozdul majd el a ügyészség előtt is. Az ügy az elemzők szerint tovább élezheti a Fehér Ház és a republikánus többségű képviselőház ellentétét, amely nem feltétlenül a demokrata elnök felelősségére írható.
Valószínűleg törvénytelennek minősítik majd az elnöknek azt a döntését is, hogy Richard Cordrayt ugyanebben az időben, ugyancsak puszta rendelettel a Fogyasztói Pénzügyi Védelem Hivatalának (CFPB) vezetőjévé nevezte ki. Azt az ügyet külön eljárás keretében tárgyalják. Cordrayt az elnök a héten újrajelölte ugyanerre a posztra és reményeink szerint ez a gyakorlott ember jól ellátja majd feladatait. A törvénytelennek minősítés rendszeréből kitűnik az amerikai jogalkotási törvény hiányossága, amely - és ezt nem szabad elfeledni -, szintén egy republikánus vezetés és többségi döntéshozás hagyatéka.
Az elnök a republikánusok ellenállását megkerülendő próbálta saját hatáskörben megoldani a kinevezéseket. A Fehér Ház példátlannak nevezte a fellebbviteli bíróság ítéletét, és azzal érvelt, hogy 1867 óta a két párt kormányzatai az ülésszakok közötti időszakokban több mint 280 személyt neveztek ki.
Bencze Attila
A Kékek kulturális bizottságának vezetője
0 Megjegyzések