Közös magyar-szerb jégkár-elhárító rendszert építenek ki, amely Magyarország két déli megyéjét és a Vajdaság északi részét védheti meg a jégesők következményeitől; a rendszer előkészítését szolgáló projekt zárásáról csütörtökön számolt be a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Jánoshalmán.
Bányai Gábor elmondta: a projekt előkészítésére közel 100 ezer euró európai uniós támogatást nyert korábban a Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet, a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetsége, valamint a Bács-Kiskun megyei önkormányzat.
Az önerővel együtt 116 ezer eurót meghaladó forrásból elkészült a becslések szerint mintegy másfél milliárd forintba kerülő beruházás megvalósíthatósági tanulmánya, amely igazolja, hogy a szerb rakétatechnológiát alkalmazó rendszer hatékonyan védené meg Bács-Kiskun és Csongrád megyét, valamint a Vajdaság északi részét a jégesők által évről évre okozott milliárdos károktól. Az elnök jelezte: reményei szerint a fejlesztés a szükséges kormányzati intézkedéseket és egy újabb uniós támogatás elnyerését követően jövőre elkezdődhet, és 2015-re be is fejeződhet.
A projekt keretében Magyarországon mintegy 258, az Észak-Vajdaságban további 15 kilövőállomást létesítenének. A rendszer lényege, hogy az állomásokról indított rakétákkal egészségre ártalmatlan ezüst-jodidot juttatnak a jégképződésre hajlamos felhőrétegek GPS koordinátákkal meghatározott részére. A védekezésnek köszönhetően az akár tojás méretű jégszemek helyett legfeljebb borsónyi, kásás jég hull az oltalom alatt álló területre.
Bacskulin István, a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetségének elnöke kifejtette: a "Hailnet" projekt végrehajtása mindkét ország számára össztársadalmi érdek. A kiépítendő rendszer a Vajdaság területén 130-140 ezer hektár megóvását tenné lehetővé – tette hozzá.
Branko Jovanovic, a szerb belügyminisztérium képviseletében hangsúlyozta: Szerbia több mint négy évtizede fejleszti a világ élvonalába tartozó, jelenleg 70 százalékot meghaladó hatékonyságú, az egész ország légterét lefedő jégkárelhárító rakétarendszerét. Hozzátette: ez a közös projekt példát mutathat a további szerb-magyar gazdasági együttműködésnek is.
A technológia lényege
Szerbia több mint 40 éve fejleszti állami támogatásból, 70 százalékot meghaladó hatékonysággal működő, az egész ország légterét lefedő jégkárelhárító rakétarendszerét. A tevékenységet 2012-től a Belügyminisztérium keretén belül végzi a Jégeső-elhárítási Főosztály. Rakétákat használnak, ezüstjodidot alkalmaznak. A védett területen jelenleg 1650 rakétakilövő állomás van, a zivatargócok detektálását 13 radar segíti. A jégeső-elhárítási idény április 1-től október 15-ig tart. Mivel a védekezésnek köszönhetően – az akár tojás méretű szemek helyett – legfeljebb borsónyi, kásás jég hullik, az okozott kár is elenyésző.
A rendszer eredményes működésének szó szerint határt szab azonban az országhatár: mivel abba az irányba nem aktiválódhat, az érintett 6 kilométeres, több mint 100 ezer hektáros sáv nem kap védelmet. A védett területen kívülről érkező jégfelhők továbbra is károkat okoznak. Így történt ez legutóbb 2012. június 11-én, amikor 2500 területen óriási jégkár keletkezett Szerbiában. A gabona, kukorica és a napraforgó 30-80 százalékban odaveszett. Hogy miként lehetséges ez? A jégfelhő akkor éppen Magyarország irányából érkezett, és a határmenti tiltások miatt nem tudtak a szerbek időben beavatkozni. A jelenlegi projekt egyik célja megoldást keresni erre a problémára.
A szerbek által alkalmazott – és Magyarország déli részére is kiterjeszthető – technológia lényege, hogy rakéta segítségével a jégképződésre hajlamos felhőrétegekbe ezüst-jodidot juttatnak. A jégeső-elhárítási munka alapját a radarral végzett megfigyelések és mérések képezik. A felhőkről, illetve csapadékzónákról nyert radarkép alapján ismerik fel a veszélyes meteorológiai helyzeteket, és felkészülnek az esetleges beavatkozásra. Amennyiben a radarkép és a mért paraméterek alapján jégesőveszélyesnek ítélik a felhőt, bejuttatják a reagenst a megfelelő felhőzónába. Ennek következtében az óriási jégszemek apró darabokra válnak szét, és záporesőként, esetleg jégdaraként érkeznek a földre. Az ezüstjodid – amelyet a felhők GPS koordinátákkal meghatározott részére juttatnak a rakétákkal – az egészségre ártalmatlan, nem allergén és nem is mérgező anyag.
A másfél éves tervezést követően az Európai Unió következő költségvetési ciklusában (2014-2020) kerülhet sor a Bács-Kiskun és Csongrád megyéket lefedő jégeső-védelmi mintaprojekt megvalósítására. A tervek szerint optimális esetben 260 darab kilövő állomás létesítésére lenne szükség, mellyel mintegy 887.143 hektár terület válna védetté. A projekt becsült költsége 1,5-2 milliárd forint. Az első ezüst-jodidot tartalmazó rakétát előreláthatóan 2015-ben lőhetik fel Magyarországon a jégképződésre hajlamos felhőrétegekbe. Ezzel lehetővé válik, hogy a Topolya melletti Bajsán működő és a Szentesen épülő radarállomásról irányítva szerb és magyar szakemberek közösen védjék meg a két ország határvidékét a jégverésektől.
A bajsai radarállomás hatósugara mintegy 150 kilométeres. Így a rendszer képes a Cegléd-Kecskemét-Makó vonalig terjedő, hozzávetőleg 1,5 millió hektáros területen – Bács-Kiskun és Csongrád megyék mellett a határ közelsége miatt jelenleg ugyancsak lefedetlen Észak-Vajdaságban – a jégkár elleni oltalmat biztosítani.
Az önerővel együtt 116 ezer eurót meghaladó forrásból elkészült a becslések szerint mintegy másfél milliárd forintba kerülő beruházás megvalósíthatósági tanulmánya, amely igazolja, hogy a szerb rakétatechnológiát alkalmazó rendszer hatékonyan védené meg Bács-Kiskun és Csongrád megyét, valamint a Vajdaság északi részét a jégesők által évről évre okozott milliárdos károktól. Az elnök jelezte: reményei szerint a fejlesztés a szükséges kormányzati intézkedéseket és egy újabb uniós támogatás elnyerését követően jövőre elkezdődhet, és 2015-re be is fejeződhet.
A projekt keretében Magyarországon mintegy 258, az Észak-Vajdaságban további 15 kilövőállomást létesítenének. A rendszer lényege, hogy az állomásokról indított rakétákkal egészségre ártalmatlan ezüst-jodidot juttatnak a jégképződésre hajlamos felhőrétegek GPS koordinátákkal meghatározott részére. A védekezésnek köszönhetően az akár tojás méretű jégszemek helyett legfeljebb borsónyi, kásás jég hull az oltalom alatt álló területre.
Bacskulin István, a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetségének elnöke kifejtette: a "Hailnet" projekt végrehajtása mindkét ország számára össztársadalmi érdek. A kiépítendő rendszer a Vajdaság területén 130-140 ezer hektár megóvását tenné lehetővé – tette hozzá.
Branko Jovanovic, a szerb belügyminisztérium képviseletében hangsúlyozta: Szerbia több mint négy évtizede fejleszti a világ élvonalába tartozó, jelenleg 70 százalékot meghaladó hatékonyságú, az egész ország légterét lefedő jégkárelhárító rakétarendszerét. Hozzátette: ez a közös projekt példát mutathat a további szerb-magyar gazdasági együttműködésnek is.
A technológia lényege
Szerbia több mint 40 éve fejleszti állami támogatásból, 70 százalékot meghaladó hatékonysággal működő, az egész ország légterét lefedő jégkárelhárító rakétarendszerét. A tevékenységet 2012-től a Belügyminisztérium keretén belül végzi a Jégeső-elhárítási Főosztály. Rakétákat használnak, ezüstjodidot alkalmaznak. A védett területen jelenleg 1650 rakétakilövő állomás van, a zivatargócok detektálását 13 radar segíti. A jégeső-elhárítási idény április 1-től október 15-ig tart. Mivel a védekezésnek köszönhetően – az akár tojás méretű szemek helyett – legfeljebb borsónyi, kásás jég hullik, az okozott kár is elenyésző.
A rendszer eredményes működésének szó szerint határt szab azonban az országhatár: mivel abba az irányba nem aktiválódhat, az érintett 6 kilométeres, több mint 100 ezer hektáros sáv nem kap védelmet. A védett területen kívülről érkező jégfelhők továbbra is károkat okoznak. Így történt ez legutóbb 2012. június 11-én, amikor 2500 területen óriási jégkár keletkezett Szerbiában. A gabona, kukorica és a napraforgó 30-80 százalékban odaveszett. Hogy miként lehetséges ez? A jégfelhő akkor éppen Magyarország irányából érkezett, és a határmenti tiltások miatt nem tudtak a szerbek időben beavatkozni. A jelenlegi projekt egyik célja megoldást keresni erre a problémára.
A szerbek által alkalmazott – és Magyarország déli részére is kiterjeszthető – technológia lényege, hogy rakéta segítségével a jégképződésre hajlamos felhőrétegekbe ezüst-jodidot juttatnak. A jégeső-elhárítási munka alapját a radarral végzett megfigyelések és mérések képezik. A felhőkről, illetve csapadékzónákról nyert radarkép alapján ismerik fel a veszélyes meteorológiai helyzeteket, és felkészülnek az esetleges beavatkozásra. Amennyiben a radarkép és a mért paraméterek alapján jégesőveszélyesnek ítélik a felhőt, bejuttatják a reagenst a megfelelő felhőzónába. Ennek következtében az óriási jégszemek apró darabokra válnak szét, és záporesőként, esetleg jégdaraként érkeznek a földre. Az ezüstjodid – amelyet a felhők GPS koordinátákkal meghatározott részére juttatnak a rakétákkal – az egészségre ártalmatlan, nem allergén és nem is mérgező anyag.
A másfél éves tervezést követően az Európai Unió következő költségvetési ciklusában (2014-2020) kerülhet sor a Bács-Kiskun és Csongrád megyéket lefedő jégeső-védelmi mintaprojekt megvalósítására. A tervek szerint optimális esetben 260 darab kilövő állomás létesítésére lenne szükség, mellyel mintegy 887.143 hektár terület válna védetté. A projekt becsült költsége 1,5-2 milliárd forint. Az első ezüst-jodidot tartalmazó rakétát előreláthatóan 2015-ben lőhetik fel Magyarországon a jégképződésre hajlamos felhőrétegekbe. Ezzel lehetővé válik, hogy a Topolya melletti Bajsán működő és a Szentesen épülő radarállomásról irányítva szerb és magyar szakemberek közösen védjék meg a két ország határvidékét a jégverésektől.
A bajsai radarállomás hatósugara mintegy 150 kilométeres. Így a rendszer képes a Cegléd-Kecskemét-Makó vonalig terjedő, hozzávetőleg 1,5 millió hektáros területen – Bács-Kiskun és Csongrád megyék mellett a határ közelsége miatt jelenleg ugyancsak lefedetlen Észak-Vajdaságban – a jégkár elleni oltalmat biztosítani.
0 Megjegyzések