himnusz_bVidékünkön közhelynek számít, ha azt írjuk, hogy nálunk a magyar kultúra napja egy hétig tart. Ha teljesen következetesek akarunk lenni, akkor sokkal jobb, ha azt mondjuk, hogy legalább nyolc napon át tart ez a közművelődési seregszemle, amely tulajdonképpen egy összművészeti fesztivál, amelybe műkedvelők és profik, állami, önkormányzati, egyházi intézmények és civilek egyaránt bekapcsolódnak.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én véglegesítette a Himnusz kéziratát. Magyarországon 1989 óta emlékeznek különböző műsorokkal és díjátadókkal erre a napra, az évtizedek során azonban a nemzeti összetartozás egyik lehetséges bizonyításaként is szolgál ez az ünnep.

Buzogány Árpádot, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársát, az idei, immár tizedik rendezvénysorozat egyik szervezőjét kérdeztük, hogy miben különbözik a jubiláló rendezvény a korábbiaktól. „Ebben az évben az Udvarhelyszéken zajló kulturális munkát s benne a hagyományőrzést egy tágabb összefüggésrendszerben kívánjuk felmutatni – mondta a művelődésszervező. – Először is a rendezvénysorozat túllépi Székelyudvarhely határait, székelykeresztúri, korondi, farkaslaki, zetelaki helyszíneken fog zajlani. A programok időbeni beosztása tegnap elnyerte végleges formáját. Reméljük, hogy minden rendben fog zajlani. Ha véletlenül valami változás történik, arról a sajtón keresztül értesítjük majd a közönséget. A másik fontos vonatkozás, hogy ezek az alkalmak azt is szolgálják, hogy bemutassuk, miként, milyen eredményekkel működtünk együtt a szomszédos tájegységekben, megyékben működő kollégákkal.”
Fontos esemény lesz a Keresztúr vidéki hétköznapok című gyűjteményes fényképkiállítás a Galambfalva, Siménfalva, Románandrásfalva és Újszékely községekben készült dokumentációs fotótáborok anyagából. Aztán a Maros Mezőségi Művésztelep gyűjteményes kiállítása Székelyudvarhelyen, a Forrásközpont tanácstermében. Ez öt tábor anyagát foglalja magában.

Először, még 1999-ben a Mezőpaniti Képzőművészeti Alkotótábor került megrendezésre, ezt követte 2002-ben a Mezőmadarasi Képzőművészeti Tábor és a csittszentiváni faragótábor. Rá egy évre a mezőbergenyei tábor, majd utólag a mezőbándi tábor is felsorakozott. Ma ezek a táborok alkotják a Maros Mezőségi Művésztelepet. A székelység története című könyvet fogják bemutatni Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen. „Bízunk benne – folytatta a szakember –, hogy ezek az alkalmak arra is jók lesznek, hogy a könyv minél több érdeklődőhöz eljusson. Egyébként ennek a könyvnek a kivitelezése is szép példa az intézmények és szakemberek közti megyéken átívelő együttműködésnek. A kiadvány igyekszik betölteni az eredeti célt, hogy segédanyagként tudjon szolgálni ott, ahol iskolai programként – köri tevékenységként vagy választható tantárgyként – szerepel a székelység története. Ajánljuk azoknak a szülőknek is, akiknek nem volt még lehetőségük megismerni a székelység valós történetét. Az eseményen részt vesznek a könyv szerzői, szerkesztői. Aztán meggyőződhetünk arról is, hogy a bukaresti Képzőművészeti Egyetem szobrász szakának mesterképzőjén tanuló Kolumbán-Antal József művészete – köztéri alkotásainak, valamint bel- és külföldi kiállításokon szereplő munkáinak köszönhetően – egyre inkább a szakma érdeklődésének homlokterébe kerül. Tervezett kiállításának szinte mindegyik munkája a víznek, a tengernek mint lételemnek a hatását, hangulatát viseli magán. A szobrok közvetlenül vagy áttételesen a tengert idézik meg egy olyan formavilággal, amelyet a hidrodinamika és az aerodinamika törvényei, egyenletei határoznak meg és írnak le. A szobrok nemcsak egyszerű dekoratív formák, hanem a művész tenger iránti megbecsülésének, tiszteletének és szerelmének formai bizonyítékai. Ezt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeummal szervezzük, a kiállításnak a múzeum galériája ad majd otthont. Népdalvetélkedő, fúvóshangverseny, költői est teszi még színesebbé kínálatunkat.”

Sok programról még érintőlegesen sem tudunk szólni. A továbbiakban a teljes beosztás szerepelni fog honlapunkon, a rendezvényekről pedig két-három napos bontásban közlünk majd beharangozókat.

Megemlítjük a hagyományos, programzáró gálaműsort, amelyen sor kerül az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztására. Egyébként ennek jelentős közreműködője a Szentegyházi Gyermekfilharmónia lesz, amely annak idején elsőként kapta meg ezt a rangos díjat, és bár tagsága azóta teljesen kicserélődött, ma is sikeresen működik Haáz Sándor karnagy vezetésével. A széles körben ismert Gyermekfilharmónia koncertje a csengő hangú gyerekdalokkal méltó keretet teremt a közművelődésben tevékenykedők, helyismereti és néprajzi kutatásban jeleskedők elismerésére. Az Udvarhelyszék Kultúrájáért díj és a vele járó ezüstplakett a vidék kultúráját gyarapító, azt népszerűsítő személyek, közösségek népszolgálatára hívja fel a figyelmet, példaként állítva őket környezetük elé. A díjazottak neve idén is csak az átadás pillanatában kerül nyilvánosságra, tevékenységüket egy-egy kisfilm mutatja be, melyet a Duna Televízió udvarhelyi szerkesztőségének munkatársai készítettek.
Forrás .www.szekelyhon.ro